Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Nemzetközi Hidrológiai Program

166 HIDROLÓGIAI! KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SzAM -—• HOMS és az adatgyűjtés, — HOMS és az adatok feldolgozása és vizsgálata. A vízkészletekkel kapcsolatos alkalmazási ós felhasználási területen a WMO tervezett programja kiterjed: — Az árvízi előrejelzési rendszerekre, — A hidrológiai adatok felhasználására a vízkészletgazdálkodásban, — Az operatív hidrológiára, a környezet módosulására ós védelmére, — Az operatív hidrológia ós a WCPwater programjára. A WMO a más nemzetközi szervezeteknek a vízüggyel kapcsolatos programjaival együttműködésben az alábbi témák kidolgozását tervezi: — Hidrológiai terminológia, — Együttműködés az Egyesült Nemzetek Szervezeteivel vízügyi vonalon, — Együttműködés a folyóvízgyűjtő hatóságokkal ós a nem kormányzati szervezetekkel, az operatív hidrológia területén. A küldöttek elismeréssel nyilatkoztak az elért eredményekről, így pl. a szervezett hidrológiai ós vízgazdálkodásiteclmológia-átadás bevezetéséről és számos javaslatot tettek a jövőbeli programok témáira. Hangsúlyozták az integrált, komplex, interdiszciplináris megoldások szükségességét, ós a környezeti, a társadalmi, valamint a gazdasági kérdéseknek a műszaki tudományokkal azonos szintű fontosságát. A magyar küldöttség hozzászólásában ismertette a magyar közreműködést mind az NHP, mind a WMO programjaiban, amelyet a jövőre nézve is kilátásba helyezett. A küldöttség rámutatott egyes témák fontosságára, így pl. az elszennyeződött talaj vízkészletek rehabilitációjára, valamint a természeti ós emberi eredetű katasztrófák előrejelzésére és megelőzésére. A küldöttség megemlítette, hogy az NHP egyik legjelentősebb eredményének tartható, hogy e program keretében valósulhatott meg a napjainkban nélkülözhetetlen gyors ós hatékony információcsere. A WMO eredményeivel kapcsolatban a küldöttség megemlítette, hogy azokat Magyarországon sokoldalúan hasznosítják a mindennapi feladatok megoldásához. Kifejtette, hogy Magyarországon értékeljük azt a munkát, amelyet a WMO egyéb programjainak vízügyi vonatkozásaiban fejtenek ki, különösen az éghajlati világprogramban, amely a hazánkat is fenyegető aszály ós árvíz szempontjából, valamint a hosszú távú vízgazdálkodás érdekében is jelentős. A konferenciának külön jelentőséget adott az, hogy az ENSZ Vízügyi Konferenciájának 10 éves évfordulóján rendezték. Az ENSZ Vízügyi Konferenciájának ajánlásai, amelyek a Mar del Plata-i akcióterv néven ismeretesek, valamint azok beépítése ós végrehajtása mindkét szervezet programjában nagv súlyt kapott. A 10 éves évfordulóról szóló megemlékezést aláhúzták a nemzetközi szervezetek hozzászólói ós beszámolói is, valamint az UNESCO és WMO együttműködésben kidolgozott vízkészlet-felmérési módszertan ós kézikönyv bemutatása. A különböző nemzetközi szervezetek is tájékoztatták a konferenciát a vízkészletek területén végzett tevékenységükről. így beszámolót hallhatott a konferencia résztvevője az ECE, ESCWA, UNDRO, UNDP, UNEP, EAO, WHO, TAEA, IAH, IAHS, ICID, ICSU, Mekong Bizottság, IIASA, COWAR ós a MAB tevékenységéről. A magyar küldöttség a hozzászólásában utalt a nehéz gazdasági helyzetben az együttműködés fokozásának fontosságára, és az átfedések kiküszöbölésének szükségességére. Ismertette a közelmúltban készített Magyar Vízgazdálkodás Kerettervét, amelyet a Mar del Plata-i 10 éves évfordulóra készített, és minden küldöttségnek átadott magyar kiadvány is szemléltetett. A nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatban küldöttségünk megemlítette és hangsúlyozta az európai szocialista országok dunai ós tiszai együttműködésének jelentőségét. A konferencia keretében tudományos ülésszakot is rendeztek, amelyen 4 tudományos előadás hangzott el az éghajlat ós a vízgazdálkodás összefüggéseiről, az előrejelzett éghajlatváltozás hatásáról a lefolyásra ós a vízgazdálkodási létesítményekre, az éghajlati adatok vízgazdálkodási alkalmazásáról, ill. a várható tengerszint-emelkedés hatásairól. Tulajdonképpen minden előadás alapvető motívuma volt, hogy elfogadta annak a lehetőségét, hogy az elkövetkezendő időben a föld léghőmérséklete emelkedni fog az előrejelzések szerint. A következő előadások hangzottak el: — J. Nemec (WMO): A klímaváltozás hatása a hidrológiai ciklusra és a vízkészletekre. — S. Manabe (LTSA): A CO, és a hidrológiai ciklus. — A. Volker (Hollandia): Az átlagos tengerszint gyorsuló emelkedésének hatásai a vízjárásra ós a vízgazdálkodásra mély fekvésű tengerparti területeken. — C. K. Cserkaszkij (Szovjetunió): A klimatikus ós hidrológiai adatok felhasználása a vízkószlettervek ós a vízgazdálkodás fejlesztése érdekében. A konferencia jelentésót és 7 ajánlását a küldöttek nagyobb vita nélkül elfogadták. Az elfogadott ajánlásokat a két rendezőszervezet illetékes szerveihez, azaz az UNESCO közgyűlésére ós a WMO kongresszusára terjesztik elő, figyelembevétel céljából. Az ajánlások a kót szervezet együttműködésére, jövőbeli programjaik végrehajtására, valamint a vízkészletfelmórós módszertanának további javítására irányultak. A konferencia átfogó képet adott a nemzetközi együttműködésekről a hidrológia és a vízgazdálkodás területén, és bemutatta azokat a nemzetközi eredményeket amelyek jelentős része hazánkban is hasznosítható a vízgazdálkodás fejlesztésében. Ebben az értelemben a konferencia hasznosnak ítélhető a jövőbeli magyar hasznosítás szempontjából is. A konferencián történt magyar részvétel tapasztalatai alapján az UNESCO- és a WMO-programokhoz adott magyar hozzájárulást a jövőben hasznosnak ós támogatandónak kell Ítélnünk. Arra kell törekedni, hogy a nemzetközi hidrológiai ós vízgazdálkodási tevékenységek alapján létrejött nemzetközi eredmények hazánkban minél szélesebb körben ismertté váljanak. Múlt tájékoztatónkban adtunk hírt arról, hogy a Duna menti országok részvételével elkészült a Dunamonográfia I. része. Felmerült annak igénye, hogy ez az együttníűködós folytatódjék, és ennek keretében létrehozzák a Duna-monográfia II. kötetét. Az együttműködés folytatásával kapcsolatos alakuló íilóst 1987. ápr. 13—4 7. között Budapesten, a VITUKI-ban rendezték. Ezen az alakuló ülésen a 8 Duna-menti ország közül nem vett részt a Szovjetunió ós Románia. Major Pál Beszámoló a Nemzetközi Limnológiai Társaság (SIL) 23. kongresszusáról: Űj-Zélaii(l—

Hamilton A SIL 23. nemzetközi kongresszusát 1987. február 8—14. között Uj-Zólandban, Hamilton városában rendezték meg. A résztvevők száma 573 fő, ebből 100 új-zélandi volt. Az európai országokból 193 kutató érkezett, ezek közül csak 6 szocialista országbeli. Ennek fő oka a magas utazási költségben kereshető. Magyarországról két szakember vett részt és tartott előadást a kongresszuson (Abaffynó Bothár Anna, MTA Magyar Duna-kutató Állomás és Herodek Sándor, MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet). A kongresszust a Waikató Egyetem campusán tartották, melyen a korszerű előadótermektől kezdve a legkülönfélébb sportlétesítményekig minden rendelkezésre állt, ami egy sikeres rendezvény lebonyolításához szükséges. A szerzők előadás vagy poszter formájában mutathatták be munkáikat. Az 567 dolgozat közül 90 volt poszter, melyek megtekintésére egy teljes délutánt szenteltek. Minden előadás egyoldalas kivonatát a résztvevők a regisztrálásnál kézhez kapták. Az előadások 45 témakörben párhuzamosan 8 teremben folytak 4 napon keresztül reggel 9-től este 6-ig, kétórás ebéd-