Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Nemzetközi Hidrológiai Program

Hírek 167 szünettel. A programot igen pontos időbeosztással bonyolították le — mindenki 20 percet kapott, beleértve a vitát is — így lehetőség volt a különböző szekciók látogatására. Ennek ellenére a 8 párhuzamos szekció miatt sok érdekes előadás meghallgatására nem kerülhetett sor. A kongresszus fő témaköre a következő volt: „Water to use and enjoy". Szorosan ehhez a vezérfonalhoz csak kevés előadás csatlakozott, de a vizek minőségének, felhasználhatóságuknak, védelmüknek kérdése előtérbe került. A témakörök között voltak nagy, átfogó, általános jellegűek (pl. Water resource management — the role of limnologists in policy formulation) és kisebb, részproblémákat felölelőek (pl. Photosynthetic pigments). Előtérbe került a hideg égövi vízfolyások ós tavak, valamint a trópusi nagy tavak kutatása. Az itt felmerülő problémák megismerése nagy látókörbővülcst jelentett a mérsékelt égövön dolgozó kutatók számára. Sok előadás foglalkozott a már évtizedek óta jól kutatott tavakon végbement hosszú távú változásokkal, ezek okainak elemzésével. Az előadások 60%-a két vagy több társszerző munkája volt. Jól tükröződik ebben, hogy a vizekben lejátszódó anyagforgalmi folyamatok, trofikus kapcsolatok, szediment-víz interakciók feltárása csak jól szervezett team-munka keretében lehetséges. A kongresszus résztvevői 14 féle kirándulásból választhattak, melyeken bemutatták Üj-Zéland természeti szépségeit, geotermikus tavait, folyóit, barlangjait, meleg forrásait, egzotikus vegetációját. Ennek az ára benne volt a 280 dollár részvételi díjban. A kongresszus előtt ós után is szerveztek többnapos kirándulásokat Ausztráliába, Tasmániába, Új-Zéland északi ós déli szigetére, melyek közül a legolcsóbb is 200 dollár volt. A kongresszust támogató két új-zólandi szerv, a New Zealand Limnological Society ós a Royal Society of New Zeland, valamint a helyi szakemberekből álló szervezőbizottság nagy rutinnal és körültekintő szivélyessóggel bonyolította le a szervezőmunkát. A határozat bevezetőjében az ICSU (Tudományos Egyesületek Nemzetközi Tanácsa) kórósóre a SIL a következő nyilatkozatot tette a nemzetközi tudományos együttműködésről: a SIL alapvető célja, hogy elősegítse a tudósok közötti együttműködést a világ minden részén, függetlenül kormányuk politikai berendezkedésétől. Ezért a SIL kerüljön minden diszkriminációt, és világszerte támogassa a tudósokat abban, hogy fajra, vallásra, politikai meggyőződésre, etnikai eredetre, állampolgárságra, nyelvre vagy nemre való tekintet nélkül csatlakozhassanak a nemzetközi tudományos tevékenységhez. A továbbiakban a SIL állást foglal a nukleáris háború ellen. Erről többek között a következőket olvashatjuk a határozatban: „A SIL arra ösztönzi tagjait, hogy vegyenek részt olyan nevelési programok kifejlesztésében és végrehajtásában, melyek szakértő módon és tárgyilagosan közöljenek információt a nukleáris háború következményeiről diákoknak és a nagyközönségnek. Ebben a tevékenységben használják fel azt az egyre terjedelmesebb irodalmat, mely a földünkön felhalmozódó nukleáris fegyverek és atomrobbantások hatásainak kvantifikálható klimatikus és ökológiai következményeit dolgozza föl — ez az egész emberiség érdeke, és csak így kerülhetjük el a történelmi felelősségre vonást. A SIL minden nemzetnek — nukleárisfegyverrel rendelkezőnek és nem rendelkezőnek —nyomatékosan felhívja a figyelmét a béke parancsoló szükségességére. Noha még vannak tudásunkban komoly bizonytrdanságok, a nukleáris háború okozta globális klimatikus és ökológiai csapásokról való elképzeléseink eléggé megalapozottak ahhoz, hogy érveinket a kormányszintű döntéshozók komolyan számításba vegyék." A következő évek tudományos tevékenységével kapcsolatban a határozat hangsúlyozza a kelet-afrikai nagy tavak, a mocsarak-lápok (wetlands) és a trópusi területek limnológiai kutatásának előtérbe helyezését és a nemzetközi kutató- ós oktatómunka e célokra orientált minél jobb megszervezését. A SIL óvek óta arra törekszik, hogy növelje mind egyéni, mind intézményi tagjainak számát. A támogatott tagsági forma lehetőséget ád Magyarországon egyéneknek az 50 SFr tagdíj forintban való befizetésére. Az Új-Zélandban megrendezett kongresszuson Wetzel főtitkár tájékoztatása szerint a jövőben intézmények számára is lehetőséget nyújtanak jogi tagság lótesítósóre, forintban befizetett tagdíj ellenében. (A SIL tevékenységéről, céljáról előző számunkban olvasható tájékoztatás). Álló- ós folyóvizekkel elméleti hidrobiológiái szinten és a gyakorlat szempontjából foglalkozó intézményeknek, kutatóhelyeknek ajánljuk, hogy lépjenek be a Nemzetközi Limnológiai Társaság tagjai sorába. A tagfelvételi szándék érdekében kérjük vegyék fel a kapcsolatot a SIL magyarországi nemzeti képviselőjével: Abaffyné dr. Bothár Anna (MTA Magyar Duna-kutató Állomás, 2131 Göd, Jávorka S. u. 14.) A következő, 24. nemzetközi limnológiai kongresszus színhelye a Német Szövetségi Köztársaság lesz. Remélhetőleg ezen a müncheni rendezvényen hazánkat több szakember képviselheti. Abaffyné Bothár Anna