Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Gorzó György: Fizikai és kémiai faktorok hatása a Balatonban előforduló heterocisztás cianobaktériumo spóráinak csírázására

130 HIDROLÓGIAI! KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SzA

M 10 °C alatt és 35 °C fölött csírázást nem tapasztalunk. Gyakorlati szempontból 14 °C és 26 °C közötti hőmérséklet-tartományban volt érdemes a csírázóképességet meghatározni. 14 °C alatt a csírázás elhanyagolható, 26 °C fölött üledékhőmérséklet pedig ritkánfordul elő (Oorzó, 1986). A. rac. A. aph. A. spin Aphan.sp. Aphanizomenon app. Anabaena spiroides Anabaena aphanizomenoides Anabaenopsis raciborskii [%] 100-, min. °C 18,4 18,9 19,6 22,3 max. °C 25,0 25,0 24,0 24,0 tének legalább 19—20 °C-nak kell lenni ahhoz, hogy a spórák jelentős hányada kicsírázzon. A tóban domináns A. raciborskii spóráinak csírazasa 7 nap alatt 20 °C-on csak 15—20'% -os, 22 °C felett már 90—100%-os is lehet. Az eltérő csírázási hőoptimumoknak jelentős szerepe lehet a heterocisztás eianobaktériumok szezonális szukcessziójában. A spórák csírázásának hőmérsékletfüggése az egyes fajok földrajzi elterjedését is alapvetően befolyásolhatja. 4. 2. A fény hutám a eianobaktériumok spóráinak csírázására A heterocisztás eianobaktériumok spórái sötétben nem csíráznak (Oorzó, 1985, 1986). 100 lux felett már nagyon lassú (5—8%) csírázás tapasztalható. Fénytermosztátban (24 °C) 100—3000 lux között mértük az üledékben levő spórák csírázóCsírázós [%] 100 5. ábra. Cianobaktérium spórák csírázása az üledékből a hőfok f üggvényében (7 napos inkubáció, 1000 lux) A Keszthelyi-medence üledékében levő cianobaktérium spórák csírázóképességét 14 °C és 26 °C közötti hőmérséklet-tartományban 1 °C-ként vizsgáltuk egy erre a célra kialakított „hőorgonában". A megjelölt hőmérséklet-tartományban valamennyi planktonikus heterocisztás cianobaktérium (A. flos-aquae, A. isaatschenkoi, A. raciborakii, A. aphanizomenoidea éa A. apiroides) apórája kicaírázott (5. ábra). Az egyes fajok spóráinak csírázási hőoptimuma azonban eltérő volt: 6. ábra. Az Anabaenopsis raciborskii spóráinak csírázása az üledékből (28 napos inkubáció, 1000 lux) A megadott hőmérséklet-tartományokban 7 napos inkubáció után az egyes fajok spóráinak csírázása 100%-os volt. Határozottan szűk hőoptimum csak egy fajnál (A. raciborakii: 23 ±1 °C) figyelhető meg. Az A. raciborskiinak nemcsak a csírázása, hanem a növekedése ós a N-kötóse is 23 ± 1 °C-on a legnagyobb. Hosszabb inkubációs idők (28 nap) általában a szélső értékek 2—3 °C-os eltolódását eredményezik (6. ábra). A hőoptimumok minimum értékei alapján megállapítható, hogy az üledék aktuális hőmérsékle7. ábra. A fényintenzitás hatása az üledékben levő cianobaktérium spórák csírázására (32 napos inkubáció, 2á °C-on) képességét (7. ábra). Megállapítható, hogy a fényintenzitásnak jelentős szerepe van a csírázásban. Nagy fényintenzitás (2000 lux) esetén már egy hét elteltével a spórák 100%-a kicsírázik az üledékből. Kis fényintenzitásnál (500 lux) 100%-os csírázás csak 3 hét elteltével tapasztalható. Az üledékminták folyamatos keverése, rázatása a csírázást jelentősen gyorsítja, feltehetően a fényviszonyok javítása miatt. A spórák csírázásának fényintenzitás-optimuma fajonként eltérő lehet. Az A. spirodies spóráinak fényigénye nagyobb mint az A. raciborskii spóráké. A fényintenzitás mellett a fény hullámhosszának is jelentős szerepe van a Csírázás [%] 100-, 8. ábra. A fény hullámhosszának hatása, az üledékben levő cianobaktérium spórák csírázására ( +580, illetve 610 rímtől áteresztő szűrők)