Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Gorzó György: Fizikai és kémiai faktorok hatása a Balatonban előforduló heterocisztás cianobaktériumo spóráinak csírázására

GORZÓ GY.: Fizikai és kémiai faktorok hatása 131 spórák csírázásában (8. ábra). Az általunk használt színszűrők közül csak a narancs (600 nm-en és 610 nm-től áteresztő szűrők) és a halvány vörös fényt (665 nm-en áteresztő szűrő) átbocsátók alkalmazásakor tapasztaltunk nagy, 50—100%-os csírázást. A csírázási %-ban mutatkozó eltérések a szűrők eltérő fényerősségével magyarázhatók. Feltehető, hogy a fény a fitokromrendszeren keresztül befolyásolja a csírázást. A fotoszintetikus apparátus felépülése a csírázással egvidőben megfigyelhető. Fotoszintetikus inhibitorokkal a spórák csírázása gátolható. Az Aktinit I

>K(2-Cl-4-etil-amino-6-izopropil-ainino-sz-triazin)10"

r' mólnál nagyobb mennyiségben csírázásgátló hatású. 4. 3. Tápelemek (N és P) hatása a cianobaktériumok spóráinak csírázására Három kísérleti elrendezésben vizsgáltuk a heterocisztás cianobaktériumok spóráinak csírázását. Az elsőben az Allen-médiumban a két elem közül csak P, a másodikban csak N, a harmadikban P és N volt különböző mennyiségben. Kontrollként P és N-mentes Allen-t használtunk Csírázás t 100 n 9. libra. A P0

4—

P hatása az üledékben levő cianobaktérium spórák csírázására (1000 lux, 24 °G) Csírázás [%] 100 11. ábra. A PO

t—P és a NO

a—N hatása az üledékben levő cianobaktérium spórák csírázására (1000 lux, 24 °C) A mindkét elemet tartalmazó (11. ábra) Allen-médiumban a csírázást csak a N mennyisége befolyásolta. A csírázás ebben az esetben is a N menynyiségének növekedésével arányosan csökkent. A kísérletek alapján feltételezhető, hogy a heterocisztás cianobaktériumok spóráinak csírázását a N-hiány serkenti, a N-többlet pedig gátolja. A P mennyisége feltehetően a spórák nagy P-tartaléka miatt a csírázást alig befolyásolja. 4. 4. Az oxigén, a pH és a szerves anyagok hatása a cianobaktériumok spóráinak csírázására Anaerob körülmények között a heterocisztás cianobaktériumok spórái az üledékből nem csíráznak ki. 10% feletti oxigéntelítettség már 100%-os csírázást eredményez. A mintáknak az inkubáció alatti felkeverése, ráztatása a fényviszonyok mellett, az oxigénviszonyokat is javítja, a csírázóképesség növekszik (2. ábra). A megfelelő pufferoldatokkal stabilan beállított különböző pH-jú A csak P-t tartalmazó (9. ábra) Allen-médiumban a spórák csírázása az üledékből a kontrollhoz hasonló volt. A P mennyiségének változása vagy hiánya a csírázást nem befolyásolta. Hasonló eredményre jutottunk a desztillált vízzel többször átmosott üledékminták esetében is. A csak N-t tartalmazó (10. ábra) Allen-médiumban a spórák csírázása az üledékből a N0

3—N mennyiségétől függött. A legnagyobb csírázási %-ot a N0

3—N hiánya vagy igen kis mennyisége esetén mértük. Viszonylag magas NO

s—N tartalmú közegben (NO

a—N: 2—3 g/l) a spórák már nem csíráznak ki. Hasonlóképpen gátolta a csírázást az NH

4—N is. 12. ábra. Az 0

2 hatása az üledékben levő cianobaktérium spórák csírázására (1000 lux, 24 °C) 1 3 5 7 9 11 13 15[g N/dm

3] 10. ábra. A N0

3—N hatása az üledékben levő cianobaktérium spórák csírázására (1000 lux, 24 °C) Csírázás [%] 100 13. ábra. A pH hatása az üledékben levő cianobaktérium spórák csírázására (1000 lux, 24 °C) Csírázás [%] 100