Hidrológiai Közlöny 1987 (67. évfolyam)

2-3. szám - Juhász Endre: A szennyvíziszap komposztálása egyéb hasznosítható anyagok felhasználásával

104 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1987. 67. ÉVFOLYAM, 2—3. SZÄM — speciális komposzt a különleges felhasználási célra tovább kezelt friss- vagy kész komposzt (pl. finom szitán átdolgozott, „dúsító" adalékkal kevert anyag). A komposzt a talaj termőképességét az alábbiak szerint mozdítja elő: — a szervesanyag-igény fedezéséhez adalékul szolgál, — a talaj átlevegőztetését megjavít ja, — a talajok megmunkálhatóságát könnyíti, — a vízvisszatartó képességét megjavítja, —- az eliszaposodást és az eróziót csökkenti, — a pórustérfogatot megemeli, — a pH-értéket növeli, — a talaj és növényzet fő- és nyomtápelem-adalé­kát biztosítja, — a cserekapacitást (tápanyagkötődési képesség) növeli, — a talaj életét és biológiai aktivitását előmoz­dítja. A komposzt minőségi követelményei a következők szerint fejezhetők ki: — gazdag az értékmeghatározó beltartalmi anya­gokban (szerves növényi tápanyagok), — szegény a nem értékmeghatározó beltartalmi anyagokban (üvegtörmelékek, műanyagok stb.). — jelentéktelen mennyiségű káros anyagot és kór­okozót tartalmaz. A komposztkészítés alapanyagai és keverési aránya A települési szemét összetétele általában évsza­konként és a civilizáltsági színvonaltól függően országonként, sőt országrészenként is változik. A korszerűbb fűtési technológiák eredménye­ként az elmúlt 10—15 évben a hamu- és salaktarta­lom lecsökkent, míg a papír-féleségek mennyisége lényegesen emelkedett. A textíliák, fém, üveg aránya alig változott, viszont igen számottevő a műanyagok folyamatos növekedése. 1. táblázat A w=20—30% nedvességtartalmú háztartási hulladék összetétele 2. táblázat A települési szilárd hulladékok mennyisége és várható növekedési üteme a települések nagyságának függvényében Jellemző anyagok Télen Nyáron Szervesanyag 30 40 Papír 15 20 Textília 15 20 Műanyag 5 10 Fém 5 5 Egyéb (törm., hamu, üveg stb.) 30 5 összesen 100 % 100 % A w=20—30 % nedvességtartalmú háztartási hulladék összetétele (a tömeg %-ban) A hazai településeinkről származó, átlagos össze­tételű, 20—30% nedvességtartalmú háztartási települési hulladékok összetételére az 1. táblázat nyújt tájékoztatást. A 2. táblázat pedig arról ad számot, hogy a különböző nagyságú tele]»üléseink­ben várhatóan hogyan alakul a gyűjtésre váró települési hulladék mennyisége (ÉVM. MTS 1981/1. adatok). A település nagyságrendje Képződött szilán I települési hulladék liter/nap/fő összesen képződött szilárd tele­pülési hulla­dék 11(00 m 3 Növeke­dési ütem liter/fő/ /év 1980 1990 1980 1990 Budapest 2,3 4 6 840 1460 2190 30 Hazai nagyváros 2,7*** nincs adat 1010 1460 2190 7 Többi város 4,19* nincs adat 1,1** 1523 1095 1460 15 Községek 3,90* nincs adat 1,08** 939 1095 20 Megjegyzés * Felmérésekből származó adat, irreális, valószínűleg szem­revételezett kocsi térfogat alapján nyert meghatározást ** Származtatott érték a súlyozott átlagok alapján *** Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged A komposzt készítéséhez felhasználandó szennyvíz­iszap összetétele a megelőző kezelés függvénye. A szerves­anyag-tartalom általában 45—70% között lehetséges, míg a nedvességtartalom a sűrítés, illetve a víztelenítés különböző mértékétől függően w=96,5—70% között lehet. Csupán a mennyiségi arányok érzékelésére utalva megjegyezhető, hogy az egy lakosra számított éves szemétmennyiség hazánkban mintegy 200—220 kg, ugyanakkor a szárazanyag-mennyiségben kifejezett egy főre jutó iszapmennyiség évente közel 30 kg. Az ezred­forduló után a lakosság 65—70%-os csatornaellátottsá­gával lehet számolni, mely mintegy 7,0 millió fő bekap­csolását teszi lehetővé. A biológiai tisztítási kapacitás 3,4 millió m 3/d-re kell kiépíteni. Ez azt jelenti, hogy táv­latban szárazanyagra vetítve a keletkező összes iszap­mennyiség mintegy 21 000 t/a értékre becsülhető. A komposztkészítési folyamat „gyors" és „gyor­sított" eljárásaira számos megoldást dolgoztak ki. Csaknem valamennyi azon alapul, hogy valamilyen zárt reaktortérben a folyamatot mesterséges le­vegőztetéssel felgyorsítják, amely művelet való­jában egy biokémiai kondicionálásnak felel meg. A technológiai berendezéseket — tekintettel azok nagy állóeszközértékére — általában zárt épületbe telepítik, melyben az ott dolgozók munka­körülményei is kedvezőbbek. A korszerű berende­zések az idegen anyagokat (fém, üveg, fadarabok, műanyag, papír stb.) közvetlen kézi beavatkozás nélkül választják le. A szerves anyagok lebontása a zárt terű megoldások esetében olyképpen gyor­síthatók fel, hogy az a teljes komposztálási idő (elő- és utóérlelés) a hagyományos módszer 15—20 százalékára csökken le. A szennyvíziszaphoz adagolandó töltőanyagok a berendezések eltérő kialakítását kívánják meg. A leginkább alkalmazott kiegészítő anyag a sze­mét mellett a különféle mezőgazdasági hulladék. Az eljárások során ezeket az anyagokat úgy kell összekeverni, hogy a reaktortérbe bevitt keverék nedvességtartalma (w e) mintegy 50% legyen. A szemét nedvességtartalma leggyakrabban w s z — = 30%, víztelenített iszapé pedig általában w t =

Next

/
Thumbnails
Contents