Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
2. szám - V. Balogh Katalin–Salánki János: Nehézfémek koncentrációjának időbeli változása a dévérkeszeg (Abramis brama L.) szerveiben eltérő szennyezettségű természetes vizekben
86 Hidrológiai Közlöny 1986. 2. sz. V.—Balogh K.—Salánki J.: Nehézfémek koncentrációja A vizsgált szervek viszonylag' egyenletes ólomkoncentráció értékei (4. ábra) között szintén VII. 7-én találtunk a balatoni halakban három szervben is (vese, máj, kopoltyú) kissé megemelkedett szinteket. Az izom Pb-koneentrációja tavasztól őszig tendenciózusan csökkent a Balatonban fogott dévérkeszegekben, míg a Zalából származó halaknál ez a csökkenés csak nyárig mutatható ki, majd a Pb-koncentráció szintje nem változott számottevően. VI. VII. [hónap] 5. ábra. A mangán koncentrációjának változása a dévérkeszeg ( Abramis brama L.) néhány szervében A dévórkeszeg izomszövetének, májának és ko poltyújának Mn-koncentrációja (5. ábra) csökkent tavasztól őszig, bár a zalai halak kopoltyújában áprilisban viszonylag alacsony Mn-értékek adódtak. A Zalában a dévérkeszeg izomszövetében egyetlen alkalommal (VI, 16) találtuk az átlagos Mn-szint háromszorosát. A legnagyobb eltérés a vesénél adódott, mivel nyáron (VII, 7) a Balatonban fogott dévérkeszegben a zalai hal veséjében mért szinthez képest közel négyszeres (34,2+9,86 mg kg1) Mn-koncentráeiót észleltünk. Meglehetősen kiegyenlített az izomszövet Cukoncentrációja (6. ábra). Ez alól kivétel jcsupán a legkorábbi mintavételkor (IV. 18) a Zalában fogott dévérkeszegnél talált érték (179 ± 170 mg kg1), ami nagyságrenddel nagyobb volt, mint általában a többi időpotban észlelt koncentrációk. Szintén tavasszal (V. 5) találtunk a vesében 5-ször (114 ± 102 mg kg1), a kopoltyúban pedig nagyságrenddel nagyobb (275 ± 264 mg kg1) Cu-koncentráeió szinteket a balatoni halaknál. A zalai keszegnél egy további nyári időpont tűnik ki (VII. 14), amikor három szervben (kopoltyú, máj, vese) emelkedett meg számottevően a Cu koncentrációja (sorrendben: 73,1 + 64,5; 171 ± 116; 332 ± 255 mg kg1). Többé-kevésbé együtt futnak a cink-koncentráció értékek (7. ábra) a két eltérő helyről származó halak szerveiben. A vizsgált idő alatt az izomban nem mutatkozott számottevő változás, míg a veséIV. V. Vi VII. [hónap] 6. ábra. A réz koncentrációjának változása a dévérkeszeg ( Abramis brama L.) néhány szervében 7. ábra. A cink koncentrációjának változása a dévérkeszeg ( Abramis brama L.) néhány szenében ben, a májban és kopoltyúban tavasztól nyárig fokozatosan nő e fém koncentrációja. Ezt követően a kopoltyúban és a vesében állandó szinten marad, ill. a májban nyár végétől csökkenő tendenciájú. Nem változik jelentősen a vas koncentrációja (8. ábra) a halak veséjében egyik helyen sem, valamint a Zalában fogott dévérkeszeg többi vizsgált szervében, bár itt a máj Fe-koncentrációja az első mintavételtől eltekintve tavasztól őszig kissé csökken. A balatoni dévérkeszeg izomszövetében két, májában egy időpontban az átlagos szintet 5—10szer meghaladó koncentrációkat mértünk. Ha a két mintaterületről származó dévérkeszeg kopoltyújának, májának, veséjének és izomszövetének nehézfémkoncentráció értékeit összehasonlítjuk a teljes vizsgálati periódusban nyert összes adat figyelembevételével, egyetlen szerv esetében
