Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

2. szám - V. Balogh Katalin–Salánki János: Nehézfémek koncentrációjának időbeli változása a dévérkeszeg (Abramis brama L.) szerveiben eltérő szennyezettségű természetes vizekben

V.—Balogh K.—Salánki J.: Nehézfémek koncentrációja Hidrológiai Közlöny 1986. 2. sz. 85 A higanymeghatározásra szánt szövetmintákat a feldolgozásig jól záródó edényekben —18C°-on tartottuk. A többi anyagot a preparálást követően 105 °C-on 48 órán át szárítottuk. A szervmintákat az atomabszorpciós analízishez nedves roncsolással készítettük elő. A higany meg­határozásához PAUS (1972) szerint nedvesanyag­ból, a többi fém meghatározásához (KRISHNA­MURTHY et al. (1976) módszerével 105 °C-on szá­rított anyagból indultunk ki, a korábban is alkal­mazottak szerint (RALÁNKI et al. 1982). A higany koncentrációját (HATCH and OTT 1968) módszere szerint láng nélkül, Spektromon higanymeghatározó egység közbeiktatásával, a többi fém koncentrációját levegő-acetilén lángban mértük. Adataink (átlag ± SEM) szárazsúlyra vonatkoz­nak. Higanynál kapott értékeket a minden eset­ben párhuzamosan meghatározott nedvessúly/szá­razsúly arányszámok felhasználásával számítottuk át szárazsúlyra. Ezek az arányszámok mind a négy vizsgált szervet figyelembevéve 4,04—6,62-ig terjedő intervallumba estek. Eredmények A havonkénti mintavételekkel bizonyos időpon­tokban mindkét mintavételi helyen találtunk egy­mástól nagyban különböző fémkoncentráció érté­keket, illetve néhány esetben folyamatosnak tűnő változás is megfigyelhető volt. 3. ábra. A kadmium koncentrációjának változása a dévér­keszeg ( Abramis brama L.) néhány szervében meghaladó Hg-koncentrációkat (0,947 ± 0,713 mg kg­1; 0,907 ± 0,249 mg kg" 1) észleltünk. Közel hasonló és viszonlag egyenletes mindkét vizsgálati helyen a kopoltyú, máj és izom kadmi­um-koncentrációja (3. ábra), bár a májban és az izomban tavasszal ili. nyár elején a balatoni dévér­keszegnél az átlagszint kétszerese körüli Cd-értékek (5,21 ± 1,71 mg kg" 1; 3,91 ± 1,38 mg kg" 1) adód­tak. A koranyári időszakban először a Zalában (VI. 16), majd ezt követően (VII, 7) a Balatonban fo­gott halak veséjében számottevően megnőtt a Cd koncentrációja (14,1 ± 3,08 mg kg" 1; 10,7 ± 0,401 mg kg" 1). /nonopj 2. ábra. A higany koncentrációjának változása a Aévér­keszeg ( Abramis brama L.) néhány szervében A higany koncentrációja (2. ábra) a dévérkeszeg szerveiben a legtöbb időpontban mindkét helyen közel hasonló volt. Kevéssé ingadoztak a Hg-érté­kek az izomban, májban és a kopoltyúban. A Zalá­ból származó halak izomszövetében tavasztól őszig csökkenő tendencia érvényesült. Ugyanitt a vesé­ben két időpontban az átlagszintet kétszeresen [IlUllUfJ] 4. ábra. Az ólom koncentrációjának változása a dévér­keszeg ( Abramis brama L.) néhány szervében

Next

/
Thumbnails
Contents