Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

60 Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám Dr. Búzás K.-né—Horváthné Csongrádi K.: Az üzemi vízgazdálkodás Information-systems ami data processing needed for systems-investigations in (he field of water management of industrial plants Búzás, K. (Mrs) — Mrs. Horváth, Csongrádi K. Rational operation and well-founded development of the water management-systems of industrial plants are feasible only if the different technologies, adopted treatment procedures and water use methods, moreover the laws and interrelations of certain environmental factors are well-known and successfully applied in practice. Information about water management-systems of industrial plants is quite redundant. In case of systems-investigations aimed at developing complicated systems it is unavoidable to set up a structured information-system suitable for computer calculations. This information-system should be made applicable for the solution of problems arising on the different levels of systems-investigations. Therefore, any information concerning the limiting conditions, tlie demand of used technologies in production, and the spatial and temporal status of the water management system must be continously condensed and extended — at the same time. Digitized information is processed on a theoretical basis of mathematical-statistics. A comprehensive application of all these is presented in an attached example. A Níluson épült asszuáni gát létesítése a 60-as években, mint ismeretes, a politikai életben is jelentőségre tett szert, hiszen az építéstől elálló nyugati országok helyett a Szovjetunió vállalta megépítését. A politikai visszhang mellett azonban más nehézségeket is hangoztatni kezdtek világszerte, így pl. azt, hogy a tárolt víz megváltoztatja a Földközi-tenger keleti medencéjének ökológiai viszonyait, veszélyeztetni fogja a közegészséget, tönkre teszi az egyiptomi műkincsek jórészét, talaj-eróziót idéz elő, hordalékkal töltődik fel és a belőle származó, hordaléktól már jórészt megszabadult víz elveszti talajra gyakorolt előnyös hatásait. Mubarak egyiptomi elnök véleménye szerint azonban a borúlátó vélemények nemcsak, hogy nein igazolódtak, hanem a gát és a hozzá tartozó) komplex vízhasznosítási rendszer mentesíteni tudta az országot a 70-es évek végén évekre kialakult súlyos afrikai szárazság minden hatásától. Még akkor is így volt ez, ha a tárolt vízmennyiség a rossz vízutánpótlás miatt felére apadt. A gáthoz tartozó erőmű áramtermelése fedezi Egyiptom energiaigényeinek kb. a felét. így az asszuáni gát 1970 és 85 közötti első 15 éve a világsajtó véleménye szerint is sokkal több előnnyel járt, mint amennyi hátránnyal. (Népszabadság ) A Német Szövetségi Köztársaságh&n nemcsak az élővizeket közvetlenül szennyező, hanem a közüzemi csatornahálózatot is károsító, ún. ,,közvetett" szennyvízkibocsátókra is alkalmazhatják az állami vízjogi törvény által előírt jogkövetkezményeket. Ezzel az NSZK jogi gyakorlata a szennyvízbírság és a csatornabírság hazánkban is ismert megkülönböztetéséhez hasonló fogalmakat és intézkedéseket ismert el. Mint ahogy hazánkban is, néhány külföldi országban is megoszlott a szaksajtó véleménye aYról, hogy a felszín alatti vizek káros bőségben, vagy éppen: visszafordíthatatlan fogyási folyamatban vannak. Az Egyesült Államok öntözési szaklapja egyenesen ,, Kiszárad-e a Nyugat?" címen veti fel a kérdést, és a felszín alatti vizek használatát ajánlja. A Német Szövetségi Köztársaságban viszont a talajvízkészlet öntözésnek tulajdonított csökkenése miatt inkább a tisztított szennyvíz öntözési célú felhasználását szorgalmazzák. Mindkét országban — és nyilván másutt is — egybehangzóan a talajvízkészletek elszennyeződését meglévő és fokozottan tovább fenyegető veszélynek tekintik. Kérdés, sikerül-e az ellentmondó tényeket és javaslatókat minden érdekeltre nézve előnyösen, úgy egyeztetni, hogy a jövő időszakok vízgazdálkodása sem látja a kárát 1 Változatlan az érdeklődés a felszín alatti vizek kitermelésének vizsgálatát célzó szivárgási modelljei iránt, illetőleg számítógépes leírások iránt. Egy 1984-ben megjelent szovjet tanulmány (Lapsin, Vodnie Reszurzi, 1984. 3.) nem-teljes kutak nempermanens szivárgási problémáit fejti ki általános tulajdonságú, tehát nemegységes minőségű talajban, nyomás alatti rétegekben. Az ismert NSZK-beli kútszakember, K. Bicske viszont t a szűrőcsövek fejlődésének tulajdonít döntő fontosságo abban a visszatekintésben, amely a kutak szűrőcsövé" nek kialakítását és a kútépítés módszereit 125 éves tör) ténetében szemléli, ((las und Wasserfach, 1984. 7.. A két technológia egymásra hatása is figyelmet érdemel ( VGJ, Vízügyi Figyelő, 1984). Az öt évtizede ismert svéd ÍNKA rendszerű mechanikus széndioxid eltávolító eljárás az ivó- és technológiai víztisztításban további szerepet is kaphat. Lógbefúvásos, nagv teljesítményű levegőztető berendezés útján a vas- és mangántalanítás, valamint a metán- és kénhidrogén gáz kihajtás is elvégezhető. (Marko I. és a VGI Vízügyi Figyelő nyomán.) Trópusi vízmű derítő medencéjében napszakos hőmérsékleti rétegződési eseteket figyeltek meg. A hozzáfolyó víz és az elfolyó víz közt mintegy 4 °C hőmérsékletkülönbség alakult ki, de maradt is meg a medencében is. Ez az állapot a pelyhek felúszását eredményezte. (Dobolyi E. és a VGI Vízügyi. Figyelő, 1984. nyomán.) A csatornaépítésnél már nálunk is régebben tért hódítottak a kitakarás nélküli, tehát az úthálózatot minimálisan igénybevevő eljárások. Egv új angol találmány a 150—5Ö0 mm átmérőjű csatornák helyreállításánál ajánlott kitakarásmentes belső felületi burkoló eljárást műgyanta beinjektálásával. Az Egyesült Államokban egy 800 nun átmérőjű megrepedt betoncsatornát szintén kitakarás nélkül, a víz hatására tízszeres térfogatára duzzadó uretán polimer anyag besaj tolásával állítottak helyre. Teljes városi csatornahálózati helyreállítást is végeztek műanyag bélés felhelyezésével. (VGI Vízügyi Figyelő, 1984. nyomán.) A Szovjetunióban fekvő 1sszik-Kul tó vizének felhasználása alapvető vízkészletgazdálkodási kérdéseket vetett fel. A tóban eredetileg 1700 km* vízmennyiség volt. A tó 22 ezer km

3 vízgyűjtőterülete mellett, évi 4 km

3 vízhozzáfolyással az 1870 óta létrehozott vízhasználatok is túlzottnak bizonyultak, mert 1980-ig, tehát 110 év alatt a tó vízszintje 7.5 m-t süllyedt. A vízkészletgazdálkodás feladata, hogv a tó egyensúlyát helyreállítsa. (Szlávik L. és a VGI Vízügyi Figyelő, 1984. nyomán.) 1974-ben kezdték meg a Szovjetunióbeli Angara és Ilim folyókon létesített l'szty-Ilimszk-i víztároló feltöltését. Teljes térfogata 58,9 km

3, vízfelülete 1922 km

2. A tárolt vizet energiatermelésre, árvízvisszatartásra és hajózásra hasznosítják. (Szlávik L. és a VGI Vízügyi Figyelő, 1984. nyomán.) Az Österreichische Wasserwirtschaft 1984. évi 5—6. számában S. Iladler cikke foglalkozik a folyami vízerőművek fölötti duzzasztott terekben bekövetkező egyes hidrológiai változásokkal. A víz áramlási sebességének csökkenése növeli a feliszapolódási hajlamot, ez viszont felidézheti a talajvizek mederbe szivárgásának korlátozódási veszélyét. Á felszín alatti vizek áramlásának helyes viszonyaira tehát a duzzasztás után is ügyelni kell. (VGI Vízügyi Figyelő, 1984. nyomán.)