Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

6. szám - Varsányi Zoltánné: Pleisztocén rétegvizek kémiai elemzési adatainak értékelése többváltozós statisztikai módszerekkel

VARSANYI Z.-NE: Pleisztocén rétegvizek 345 nak összefoglalva. Minden csoport esetében csak azok az értékek szerepelnek, melyeknél a sajátérték nagyobb, mint az átlag 1000. A táblázatokban a sajátérték (A) és a kumulált sajátérték százalékok (X %) ugyancsak fel vannak tüntetve. 2. láblázat Főkoniponenssúlyok és sajátértékek az 1. vízminőségi csoportban Főkomponensek I. II. III. KOI0,928 —0,102 —0,297 Cl~ 0,319 0,653 —0,438 NH,+ 0,579 0,766 0,046 összes keménység —0,900 0,368 0,008 összes vas —0,824 —0,272 —0,328 Na+ 0,614 —0,340 —0,608 K+ —0,354 0,825 —0,219 összes arzon 0,509 0,106 0,822 A 3,548 2,041 1,484 A % 44,3 69,9 88,4 n=9 3. táblázat Főkoniponenssúlyok és sajátértékek a 2. vízminőségi csoportban Főkomponensek I. II. III. IV. KOI—0,868 —0,390 —0,041 0,055 CI-0,400 0,545 0,157 —0,729 NH

4+ -0,713 -0,089 —0,476 0,472 összes keménység -0,172 -0,876 0,027 —0,184 összes vas -0,200 -0,270 0,861 0,233 Na

+ -0,801 0,248 0,438 0,093 K+ -0,399 0,749 —0,043 0,375 összes arzén -0,799 0,139 0,251 0,414 A 2,931 1,939 1,253 1,166 A % 36,6 60,9 76,5 91,1 n=15 4. táblázat Főkoniponenssúlyok a 3. vízminőségi csoportnál Főkomponensek I. II. III. KOI 0,645 0,496 0,303 CI-0,046 —0,269 0,670 NH

4+ 0,685 0,114 —0,093 összes keménység 0,758 0,586 0,192 összes vas -0,100 0,728 —0,409 NA+ 0,736 —0,549 —0,098 K + -0,632 —0,332 0,306 összes arzén 0,543 0,554 0,495 A 2,706 1,922 1,102 A % 33,8 57,9 71,6 n=31 Természetesen minden területen az összes főkomponens háttérváltozóként történő értelmezése lehetetlen, hiszen móg azonos hatóokok is az eltérő körülményektől függően más-más hatást eredményezhetnek. Néhány esetben azonban lehetségesnek tűnt a főkomponenseket vízföldtanilag értelmezhető háttérváltozóval azonosítani. A zömmel Duna—Tisza közén előforduló 4. csoport I. főkomponensében a Na

+ és az összes keménység főkomponenssúlya a legnagyobb (5. táblázat), és előjelük ellentétes. Ezt, valamint a nagyobb főkomponenssúlyú többi paramétert figyelembe véve megállapítható, hogy ezen a területen a felszín alatti vízmozgás következtében átlag 123 mg CaO/1 összes keménységű víz utánpótlódásával számolhatunk. Az összes keménységgel azonosan változik a víz vastartalma és K

+ koncentrációja is, ami arra mutat, hogy az utánpótlódó vízben magasabb a vas és a K

+ koncentráció. A többi kémiai paraméter ezekkel ellentétesen változik, ezek közül is elsősorban a Cl- és az NH

4

+ koncentráció, ami valószínűvé teszi, hogy ezek a komponensek hígulnak utánpótlódás következtében. A 3. vízminőségi csoport előfordulási területén (4. táblázat) szintén a Na

+ és összes keménység közötti kap5. táblázat Főkoniponenssúlyok a I. vízminőségi csoportnál Főkomponensek I. II. III. KOI 0,112 0,342 —0,415 ci0,704 0,016 —0,122 NH

4+ 0,518 0,573 —0,316 összes keménység —0,800 0,215 —0,112 összes vas —0,432 0,680 —0,228 Na + 0,897 —0,054 —0,106 K + —0,100 —0,319 —0,754 összes arzén 0,254 0,520 0,492 A 2,483 1,329 1,174 A % 31,0 47,7 62,3 n=66 6. táblázat Főkomponenssúlyok és sajátértékek az 5. vízminőségi csoportnál Főkomponensek I. II. III. KOI —0,660 —0,246 0,165 ci0,602 —0,251 0,178 NH

4+ 0,465 —0,734 0,031 összes keménység —0,890 0,016 0,115 összes vas —0,428 —0,414 —0,751 NA+ 0,584 —0,696 —0,101 K+ —0,377 —0,514 0,625 összes arzén 0,711 0,536 0,092 A 2,980 1,869 1,047 A % 37,2 60,6 73,7 n—12