Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Dobos Irma: A polihisztor Bél Mátyás emlékezete

DOBOS I.: A polihisztor Bél Mátyás 293 mellett a foglalkozások, a népszokások megörökítése, a mezőgazdasági és gazdasági eredmények összegezése, a több nemzetiség egymás mellett élésének hangsúlyozása — mind része a tudós nagy művének. A kiadatlan és időközben szétszóródott latin nyelvű kézirat hosszú ideig gátolta munkásságának közkinccsé tételét. E téren jelentős előrelépést jelentett a Magyar Tudományos Akadémia 1956. évi állásfoglalása, amelynek nyomán közel 30 teljes, vagy részleges fordításhoz és számos elemző tanulmányhoz jutott hozzá a magyar tudományos élet több szakterülete. A további feldolgozáshoz az Akadémia összeállításában és kiadásában megjelent kézirat-katalógus nyújt segítséget. Irodalom Deák, A., (szerk.) (1984): Mathias Bel. Bél Mátyás (1684—1749) A magyarországi halakról és azok halászatáról. A Tractatus de re rustica Hungarorum részlete. VIZDOK Szolgáltató Leányvállalat, Budapest Marton, I., (szerk.) (1982): Bél Mátyás emlékezete Balatonkeresztúron. Községi Közös Tanács, Balatonkereszt úr Szelestei, N. L. (1984): Bél Mátyás kéziratos hagyatékának katalógusa. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest Tornai, .4., (szerk.) (1984): Bél Mátyás Hungáriából Magyarország felé. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest Wellmann, /., (szerk.) (1984): Magyarország népének élete 1730 táján. Gondolat Kiadó, Budapest Kézirat beérkezett: 1084. június 26. Átdolgozás beérkezett: 1986. augusztus 15. Közlésre elfogadva: 1986. augusztus 20. é • . . DR. DOlíOS IRMA A tanulmány szerzője többéves földtani térképezés után mint az ország első szénkutató női főgeológusa főként az eocén barnakőszén-medencék kutatását irányította. A mélyfúrás-geofizikai szelvények értelmezésével a rótegtani ós a kőzettani viszonyok tisztázásához járult hozzá. Szakvólemónyezte ós kijelölte az ország első izotóptemetőjót. Kubában szakértőként ásványi nyersanyagok kutatásában vett részt, s javaslata alapján új alapokra helyezték az országos földtani adattárat. Munkásságának legnagyobb részét a vízföldtani kutatás területén fejtette ki és a medenceterületek rótegtani viszonyainak tisztázásával segítette az ország vízellátását. Mint a Vízkutató ós Fúró Vállalat főgeológusa számos földtani-vízföldtani tervet készített, kidolgozta a szegedi hóvízkutak vízkőmentesítósót és a vízkőkiválás megelőzését, részt vett a vállalat exportmunkájának szervezésében. Terve nyomán Szabadkán, Dunaszerdahelyen ós Csalovón eredményes hévízkút létesült. Külföldi ós hazai munkájáért több elismerésben részesült. Tudománytörténeti munkáját a visegrádi Zsigmondy Vilmos Emlékszoba ós a sárv ári Ásvány-Gyógyvíztörténeti kiállítás berendezése jelzi. Közel 140 publikációja főként hidrogeológiai és tudománytörténeti témát ölel fel.