Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Hegedűs János: A Duna fitoplanktonja Budapest felett (1659. fkm): II./a Minőségi vizsgálatok

m man, Gomphosphaeria lacustrus Chodat, Microcystis flos-aquae (Wittr.) Kirchner és Dactylococcopsis rhaphidioides Hansgirg. A Hormogonales-rendbe tartozó kékalgák közül két faj — Aphanizomenon flos-aquae (L.) Ralfs és Oscillatoria planctonica Wolosz —- kis egyedszámmal ugyan, de nagyon jellemző a Duna fitoplanktonjára. E két algát mindegyik vizsgálati évben a vizsgálatok több, mint 80,0%-ban azonosítottuk. A rend fajai közül még gyakrabban identifikálhatok az Oscillatoria pseudogeminata G. Schmid, Oscillatoria limosa Agardh és Anabaena spiroides Klebahn speciesek. A fonalas kékalgák egyedszámának jelentős emelkedését tapasztaltuk áradások — az esővíz sokféle anyagot mos be a mezőgazdasági területekről — és szennyvízhullámok levonulása utáni időszakokban. Ilyenkor több tízezer ind/l értékkel nőtt a fonalasalgák száma. Ennek szép példáját tapasztaltuk 1973 és 74 novemberében, amikor áradás után a fonalas kékalgák egyedszáma százezer fölé emelkedett, és a kékalgák a teljes algaszámnak teljesen szokatlanul magas, 32,4%-t adták. A kékalgák elszaporodásával egyidejűleg mindig tapasztaltuk fonalasbaktériumok — Beggiatoa leptomitiformis Trevisan, Thiothrix nivea (Rabh.) Winogradskij — és különböző Spirillum (Ehrenberg) fajok elszaporodását. A kékalgák elszaporodása nem a szerves anyagok töménységétől és milyenségétől függ, hanem amint azt Üherkovich, 1969 és más szerzők vizsgálati eredményeiből tudjuk, elszaporodásuk a szervesanyag-terhelés levonulása után, az abból származó ásványi tápanyagokon következik be. Euglenophyta Az ostorosolgák még a kékalgáknál is kevesebb egyedszámmal vesznek részt a fitoplankton alkotásában. Az Euglena és Trachelomonas-fajok IV—X. hónapokban, míg a Phacus speciesek a VII—X. hónap között a leggyakoribbak. Pyrrophyta A törzs fajai a fitoplanktonban nem jelentős planktonalkotók. Chrysophyta Xanthophyceae A sárgászöld algák a Duna fitoplanktonjában csekély faj- és egyedgazdasággal ós előfordulási gyakorisággal rendelkeznek. Chrysophyceae A sárgaalgák szintén nem jelentős planktonalkotók a Dunában. Azonban az osztály egyik igen jellegzetes képviselője a Chysamoeba radians Klebs az év egy bizonyos szakában gyakran azonosítható. Megjelenési ideje a VII—X. hónapra esik. Maximumukat a VIII. hónapban érik el. Ekkor számuk jelentős is lehet, és megközelítheti a 100 000 ind/l értéket is. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1906. 66. ÉVF., 4-S. SZÁM Bucillariophyceae A Duna fitoplanktonjában a mennyiségi viszonyokat tekintve az egész év folyamán a kovaalgák dominálnak. Éves részesedésük az összplanktonban 91,2—94,8%. Egyes napokon a fitoplankton 99,0%át is adhatják. Ez a kovaalga dominancia jellemző a nyári vegetációs periódusra is, amikor a többi évszakhoz képest jelentősebben megnő a zöldalgák — Chlorophyta, Chlorococcales 15—20% —egyedszáma. Viszont ebben az időszakban a fajszámot tekintve a Chlorococcales-rendbeli algák fajszáma eléri, sőt meg is haladhatja a kovaalgák fajszámát. (Hortobágyi, 1973; 1979) A Dunában a kovaalgák közül a Centrales-rend fajai az uralkodóak. (Schmidt, tsai, 1974) A téli hónapokat kivéve a teljes kovaalgaszámnak több, mint 90,0%-át teszik ki. A téli hónapokban emelkedik meg a Pennales rendbe tartozó algák részesedési aránya és eléri a 15,0—30,0%-ot is. Egyes vizsgálati napokon még ezt az értéket is meghaladhatja. A Duna legjellemzőbb és tömegesen előforduló kovaalgája a Centrales-rendbe tartozó Stephanodiscus hantzschii Grunow. Ez a faj a Centrales-rendbeli kovaalgák egyedszámának általában több mint 90,0%-át adja. Tehát a Stephanodiscus hantzschii meghatározó faja a folyam fitoplanktonjának. (Szemes, 1961; 1962;1963) 1. táblázat A különböző hosszúságú Stephanodiscus hantzschi-i láncok előfordulási gyakorisága az 15)74—76-os évek havi átlagai alapján Hónap Sejtek egyese vei Kettőncgy sejt a láncban Négynél több sejt a láncban Leghosszabb lánc 1974 1975 1976 I. 98,3 % 1,7 % 0,0 % 2 2 2 II. 90,4 % 3,5 % 0,1 % 2 2 8 III. 97,0 % 2,7 % 0,1 % 8 6 10 IV. 98,0 % 1,8 % 0,1 % 32 32 38 V. 95,0 % 3,8 % 1,1 % 52 46 60 VI. 90,9 % 8,0 % 1,0 % 58 64 32 VIT. 95,1 % 4,6 % 0,3 % 12 8 18 VIII. 93,1 % 0,7 % 0,1 % 48 8 2 IX. 97,0 % 2,6 % 0,3 % 33 62 28 X. 93,2 % 5,9 % 0,8% 18 18 17 XI. 94,8 % 4,8 % 0,2 % 5 20 8 XII. 97,9 % 1,8 % 0,2% 1 7 2 Évi átlag: 95,5% 3,9% 0,3% Szemes Gábor kandidátus közlése szerint a Stephanodiscus hantzschii Grunow megjelenési formája a Duna fitoplanktonjában az egyenként történő előfordulás. Megjelenési formájában az 1960-as évek közepétől kezdve történtek változások, amikor is egyre gyakrabban fordultak elő, hosszabb-rövidebb láncolatok. Mivel konkrét adatok nincsenek a Stephanodiscus különböző egyedszámú láncolatainak megoszlását illetően, kezdtünk hozzá ilyen irányú vizsgálatokhoz. A számolásnál három kategóriát — a sejtek egyenként, kettő-négy sejt,—négynél többsejt a láncolatban— állítottunk fel. Az eredményeket az 1. táblázatban közöljük.