Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Hegedűs János: A Duna fitoplanktonja Budapest felett (1659. fkm): II./a Minőségi vizsgálatok

HEGEDŰS J.: Fltoplankten vizsgálatok X. 273 A táblázatból látható, hogy a láncolatban a sejtek száma az áprilisi hónapban emelkedik tíz fölé. A leghosszabb láncok a május ós június hónapban fordulnak elő, és ekkor a legnagyobb a hosszú láncok részesedési százaléka is a Stephanodiscus hantzschii teljes egyedszámában. Július és augusztus hónapban mindig egy nagymérvű csökkenés következik be a lánchosszúságban. Szeptemberben megint jelentős a növekedés, de a láncok hossza csak ritkán éri el a májusi és júniusi értékeket. Októberben a lánchossz csökken, de így is azonosak vagy hosszabbak a júliusban és augusztusban talált leghosszabb lánchosszaknál. A Stephanodiscus hantzschii kovaalga felületén, főleg a tavaszi és őszi hónapokban, körben elhelyezkedve leggyakrabban 4—6 db., ritkábban 8 db. Monosiga ovata S. Kent található. Időnként megtalálható e faj más kovaalgán, így pl. a Fragilaria crotonensisen is. Ezenkívül a dunai planktonalgák közül a Stephanodiscus hantzschiinak a legnagyobb a parazitagombás fertőzöttsége is, 0,4—0,5%. (Hegedűs, 197G) A Centrales-rend többi faja mennyiségi szempontból nem jelentős. A rend leggyakrabban identifikálható fajai a Stephanodiscus astrea (Ehr.) Grunow, Cyctotella bodanica Eulenst, Cyctotella comta Kützing, Cyctotella kützingiana Thwaites és a Cyctotella menegliiniana Kützing. A Melosira-fajok közül jellegzetesek a Melosira granulata (Ehr.) Ralfs, Melosira granulata (Ehr.) Ralfs var. angustissima Müller, az igen ritkán identifikálható Melosira granulata (Ehr.) var. angustissima Müller fo. spiralis Müller, a Melosira distans (Ehr.) Kützing var. alpigena Grunow és a Melosira varians C. A. Agardh fajok. (Hegedűs, tsai, 1974). A Stephanodiscus hantzschii után legnagyobb számmal előforduló kovaalgafajok a Pennalesrendbe tartoznak. Hogy mennyire domináns a Stephanodiscus hantzschii azt az is mutatja, hogy amikor e faj évi átlaga eléri a 8—9 millió ind/l értéket, az utána következő legnagyobb egyedszámú kovaalgafaj — Nitzschia acicularis W. Smith — évi átlaga 50—130 ezer között, míg a harmadik legnagyobb egyedszámú faj — Asterionella formosa Hassal — 30—110 ezer ind/l érték között változik. Jellegzetes planktonalkotója a Dunának a Nitzschia actinastroides (Lemm.) V. Goor, mely csak az óv bizonyos szakában — VI — IX. hónap — azonosítható. Gyakran előforduló Pennales-rendbeli algák még a Fragilaria crotonensis Kitton, Diatoma elongatum Agardh, Diato ma vulgaris Bory, Tabellaria fenestrata (Lyngb.) Kützing, Tabellaria fenestrata (Lyngb.) Kützing var. asterionelloides Grunow, Asterionella gracillima (Hantzsch) Heiberg, Ceratoneis arcus Kützing, Rhoicosphaenia curvata (Kütz.) Grunow, Synedra acus Kützing, Navicula hungariea Grunow var. capitata (Ehr.) Cleve és Navicula cryptocephala Kützing. (Tevanné, 1978; 1984; Tamás, 1949). Végezetül a Duna fitoplanktonjában jelentős egyedszámú kovaalgafajok előfordulási gyakoriságát ismertetjük. (2. tábl.) A táblázatból látható, hogy a feltüntetett fajok közül kettőnél, Rhoicos2. láblázaj A Dunn fitoplauktoiijábau jelentős egyedszámú kovaalgafajok előfordulási gyakorisága 1973 1974 1975 1976 Faj % % % % Melosira varians Agardh 39,7 41,3 45,8 28,2 Melosira granulata (Ehr.) Ralfs 36,0 32,6 22,9 25,6 Melosira gr. (Ehr.) Ralfs v. angustissima Müller 49,4 47,8 43,7 48,7 Stephanodiscus hantzschii Grunow 100,0 : 100,0 100,0 100,0 Tabellaria fenestrata (Lyngb.) Kützing 20,8 50,0 17,7 23,3 Tabellaria f. (Lyngb.) Kützing v. asterionelloides Grunow 9,1 10,8 6,6 2,5 Diatoma vulgare Bory 81,6 80,4 88,8 56,4 Diatoma elongatum Agardh 48,9 41,3 22,9 33,3 Ceratoneis arcus Kützing 38,8 32,6 28,8 7,6 Fragilaria crotonensis Kitton 49,7 53,3 55,5 33,3 Asterionella formosa Hassal 91,2 91,3 86,6 84,0 Asterionella gracillima 91,2 (Hatzsch) Heiberg 68,7 78,2 80,0 74,3 Synodra acus Kützing 51,8 53,3 57,7 46,1 Synedra ulna (Nitzsch.) a Ehrenberg 34,4 * 36,9 35,5 41,0 Rhoicosphaenia curvata (Kütz.) Grunow 58,7, LÖ4.3 42,2 38,4 Navicula hungariea Grunow v. capitata (Ehr.) Cleve 13,0 i. 28,2 15,5 12,8 Cymbella ventrícosa Kützing 31.7], 26,0 54,0 43,5 Gomphonema olivaceum (Lyngb.) L,41,6 jss 36,9 48,8 35,8 Nitzschia acicularis W. Smith 89,7 , 82,6 97,7 89,7 Nitzschia actinastroides (Lemm.) • V. Goor 21,2 í 19,5 31,1 25,6 phaenia curvata és a tisztább vizű folyószakaszokban gyakoribb Ceratoneis arcusnál találtunk az előfordulási gyakoriságban évről évre történő fokozatos csökkenést, (folytatása következik) IRODALOM [1] Hegedűs JNémedi L., Hegedűs Jné. (1974): Biológiai ós bakteriológiai vizsgálatok egy kissé szennyezett (Duna) ós egy erősen szennyezett (Szilas-patak) felsz,íni vízfolyásban. Hidr. Közlöny, 1, 26—31. [2] Hegedűs J. (1985): Hidrobiológiái vizsgálatok dunavízből az 1659 folyamkilométernél. Összefüggés a Duna algaszáma, vízállása, vízhőmérséklete és lebegőanyag-tartalma között. Hidr. Közlöny, 2, 74—77. [3] Hegedűs J., Bozzay J. (1976): Ujabb adatok a Duna planktonalgáin élősködő moszatgombákról. Hidr. Közlöny, 12, 554—556. [4] Hortobágyi T. (1973): The Microflora in the Settling and Subsoil Water Enriching Basing of the Budapest Waterworks. Akadémiai Kiadó, Budapest. [5] Hortobágyi T. (1979): A Dunában 1970—1976. években megfigyelt gyakoribb növényi mikroszervezetek szaprobiológiai értékelése. Hidr. Közlöny, 7, 287—289. [6] Schmidt, A., Simor, J., Ulierkovich, G. (1974): Dunai szennyvízhullám észlelésével kapcsolatos tapasztalatok. Hidr. Közlöny, 2, 57—61. [7] Szemes, G. (1961): Die Algen des Periphytons der Dunau pontons. Quantitative Analyse der Bacillariophyceen. Ann. Univ. Sei. Budapcstinensis, Sect. Biol., 4, 179—215. [8] Szemes G., Bozzay, E., BánátiM. (1963): ADuna-víz vizsgálata a budapesti felszíni nagy vízműnél, különös tekintettel a növényi mikroorganizmusok mennyiségi viszonyaira. Hidr. Közlöny, 2, 165—176. [9] Tamás G. (1978): Adatok a budapesti Duna-szakasz