Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

4-5. szám - Benedek Pál: A Duna vízminőségéről

BENEDEK P.: A Duna vízminőségéről 203 12. ábra. ANA-detergcns tartóssági görbék (VITUKI, 1984, 1985) és főleg ott jelentkezik, ahol szenny víz bebocsátás van a kutak fölötti folyószakaszon. A part menti szennyvízcsóvában végbemenő amúgy is gyors kiü­lepedést a folyószabályozási „sarkantyúk" csak fo­kozzák. E jelenség tanulmányozása önmagában is fontos, a duzzasztott (csatornázott) folyószakaszon pedig fokozottan kívánja meg a szennyvíztisztítás hatásfokának részletes elemzését . A Dunából számos helyen történik vízellátási célra közvetlen (felszíni) vízkivétel is. A legkritiku­sabb hazánkban a Mohács—Pécs vízmű- és távveze­tékrendszer. A Sión a Dunába érkező ipari szennye­ződés csóvában halad a Duna jobb partja mentén és sok nyugtalanságot okoz az egyébként korszerű, aktívszén-kezeléssel felszerelt Pécs-üszögi Vízmű­ben. Meg kell említenünk a felszíni víztisztítás „rákfenéjét" is, nevezetesen az előklórozást. A Du­na ammóniaszennyezettsége, illetve algásodása miatt a derítő-szűrő egység előtt állandóan klóroz­ni kell. Ez fokozott trihalometán (THM) képző­déséhez vezet (Gsanády, Kárpáti, 1981). Van a Du­nában egyéb THM-prekurzor is, hogy csak az oszt­rák és szlovák szakaszon levő cellulózipar lignin­szulfonsav-szennyezését említsük. Ez KOI-ban is jelentkezik, de mint szerves mikroszennyező és egyben prekurzor, figyelemre méltó (Licskó, 1980). Mindezekből a következtetés: a hagyományos fel­színi víztisztítás-technológia egyre kevésbé elégíti ki az egészségügyi kívánalmakat, be kell rendezkedni a drága aktívszén-kezelésre is, esetleg lassú szűrésre vagy talajvíz-dúsításra (Öllös, 1978). 5. Következtetések: dunai vízminőség-szabályozási elgondolások 1976-ban, épp 10 éve már, kifejtettük a Dunával kapcsolatos vízminőségi adatgyűjtésre vonatkozó elgondolásainkat, amelyek az akkori Projekt kap­csán formálódtak meg (Benedek et al. 1976). A mo­nitoringra vonatkozó következtetéseinket így fog­lalhatjuk össze: a) Optimalizálni kell a mintavételezést a ke­resztmetszetbeli vízminőségi eloszlásnak megfele­lően, különös tekintettel a szennyvízbefolyások ée a szennyezett vízfolyások igen lassú elkeveredésérs 13. ábra. Parti szűrésű víznyerés elvi sémája (WHO, 1984)

Next

/
Thumbnails
Contents