Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
4-5. szám - Benedek Pál: A Duna vízminőségéről
BENEDEK P.: A Duna vízminőségéről 203 12. ábra. ANA-detergcns tartóssági görbék (VITUKI, 1984, 1985) és főleg ott jelentkezik, ahol szenny víz bebocsátás van a kutak fölötti folyószakaszon. A part menti szennyvízcsóvában végbemenő amúgy is gyors kiülepedést a folyószabályozási „sarkantyúk" csak fokozzák. E jelenség tanulmányozása önmagában is fontos, a duzzasztott (csatornázott) folyószakaszon pedig fokozottan kívánja meg a szennyvíztisztítás hatásfokának részletes elemzését . A Dunából számos helyen történik vízellátási célra közvetlen (felszíni) vízkivétel is. A legkritikusabb hazánkban a Mohács—Pécs vízmű- és távvezetékrendszer. A Sión a Dunába érkező ipari szennyeződés csóvában halad a Duna jobb partja mentén és sok nyugtalanságot okoz az egyébként korszerű, aktívszén-kezeléssel felszerelt Pécs-üszögi Vízműben. Meg kell említenünk a felszíni víztisztítás „rákfenéjét" is, nevezetesen az előklórozást. A Duna ammóniaszennyezettsége, illetve algásodása miatt a derítő-szűrő egység előtt állandóan klórozni kell. Ez fokozott trihalometán (THM) képződéséhez vezet (Gsanády, Kárpáti, 1981). Van a Dunában egyéb THM-prekurzor is, hogy csak az osztrák és szlovák szakaszon levő cellulózipar ligninszulfonsav-szennyezését említsük. Ez KOI-ban is jelentkezik, de mint szerves mikroszennyező és egyben prekurzor, figyelemre méltó (Licskó, 1980). Mindezekből a következtetés: a hagyományos felszíni víztisztítás-technológia egyre kevésbé elégíti ki az egészségügyi kívánalmakat, be kell rendezkedni a drága aktívszén-kezelésre is, esetleg lassú szűrésre vagy talajvíz-dúsításra (Öllös, 1978). 5. Következtetések: dunai vízminőség-szabályozási elgondolások 1976-ban, épp 10 éve már, kifejtettük a Dunával kapcsolatos vízminőségi adatgyűjtésre vonatkozó elgondolásainkat, amelyek az akkori Projekt kapcsán formálódtak meg (Benedek et al. 1976). A monitoringra vonatkozó következtetéseinket így foglalhatjuk össze: a) Optimalizálni kell a mintavételezést a keresztmetszetbeli vízminőségi eloszlásnak megfelelően, különös tekintettel a szennyvízbefolyások ée a szennyezett vízfolyások igen lassú elkeveredésérs 13. ábra. Parti szűrésű víznyerés elvi sémája (WHO, 1984)