Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
4-5. szám - Benedek Pál: A Duna vízminőségéről
202 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1986. 66. [ÉVFOLYAM 3. SZA M 9. tábláza Parti szűrés vízminőségi problémái a Duna mentén (WHO, 1984) A szennyezés forrása, jellege Folyóoldali szennyezés Háttőroldall szennyezés 1 Szerves fenéküledék-szennyezettség és nehézfém újraoldódás (Mederszabályozás) Csepeli Vízmű, Trianoni gát, Pttlotasziget, Szentendre sziget 2 Oldott szerves szennyező Nussdorf (A) 1976 Lobau (A) 1981/82 Bratislava (Cs) Vác 1980 Vác vegylhulladék-lerakás, 1981 3 Nitrát Csepeli Vfzmű, mezőgazdasági eredet 4 Üledéklerakódás duzzasztott szakaszon (a hatás az 1. típushoz hasonló az oldott 0 2csökkenés miatt) Goldwörth Linz mellett (A) 1974 Belgrád (Yu) 5 A meder túlzott kotrása (a hatás a 2. típushoz Szentendre sziget hasonló a csökkentett szűrőképesség miatt) szon a nehézfémek, Ausztriában a klórozott szerves anyagok jelenléte ad okot aggodalomra a Dunavízben és ezzel újra elérkeztünk a mikroszennyezők problémájára (Wachs, 1982, Frischherz, Bolzer, 1984). 4. A Dunából való ivóvízellátás sajátos problémái A Duna mentén az ivóvízellátás túlnyomóan parti szűrésű vízkészletre támaszkodik. A 13. ábra mutatja a parti szűrésű víznyerés elvi sémáját. 11. ábra. KOI tartóssági görbék- (VITUKI, 1984, 1985) A WHO és együttműködő intézete, a VITUKI 1984-ben rendeztek szemináriumot Budapesten az összes Duna menti állam (és más érdekelt európai állam) képviselőinek részvételével a parti szűrésű vízből történő ivóvíznyerés vízminőségi, egészségügyi kérdéseiről (WHO, 1984). Ezen az összejövetelen az egyik esettanulmányt az 1981. évi váci vízszennyezés képezte (Márkus, 1983). A vízmű fölött levő gyógyszergyári hulladékdepóból toxikus szerves vegyületek jutottak a talajvízbe ós ez különböző utakon a kutak vizébe is bejutott. A vízmű rehabilitációjával kapcsolatos tanulmány és tapasztalat általános érdeklődésre tarthat számot. A pozsonyi vízműveket az ugyancsak a ,,háttér"-ből érkező kőolajszármazókok szennyezték el (Lehoczky, 1978). Ausztriában a vízlépcsők zavart okoztak a meglévő parti szűrésű kutaknál, mert anaerob viszonyok alakultak ki a szűrőrétegben (Frischherz, Bolzer, 1984). A legtöbb bajt azonban a háttérből érkező talajvíz nitráttartalma és ezzel együtt a Duna vizének egyre növekvő NO~ -szennyezettsége fogja okozni a közeljövőben (WHO, 1984, WHO, 1985). A talajvíz NO~-tartalma a Duna mentén főleg a mezőgazdaságból származik, ennek csökkentésére az ENSZ segítségével és a MÉM-mel közösen folyik a VITUKI-ban egy ÖNDP-támogatást élvező projekt (ÜNDPfFAO, "l982—1985). A nemzetközi, érdeklődést mutatja az a két UNESCO-szeminárium is, amit a témáról szintén a VITUKI-bari tartottak (UNESCO, 1983,1985). A 9. táblázat ad összefoglaló képet a parti szűrésű kutakból való víznyerés minőségi problémáiról (Frischherz, Bolzer 1984, Lehoczky, 1978, WHO, 1984). Ebből még újból kiemelnénk a fenékiszap szennyezettsége miatt előálló problémákat. Az anaerob miliőben ugyanis a lebegő anyaghoz kötődött mikroszennyezők remobilizálódhatnak és míg az eddigi rutinszerű monitoring semmi bajt nem mutat a folyóvízben, addig épp az ivóvízben jelenhet meg az egészségre káros szennyező (Bulkai, 1981, Benedek, Bulkai, 1981, WHO, 1982). Ez természetesen egyelőre a Duna mentén csak helyi probléma,
