Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

3. szám - Szalay Árpád–Ország Imre: Papíripari szennyvíziszapok szűrési hatásfokának javítása polielektrolitekkel

178 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1986. 66. [ÉVFOLYAM 3. SZAM 10. ábra. Vegyszer- és polielektrolit-adagolás egy lehetséges változata ilyen, a cellulózgyári szennyvizekesetébenjá Italában sötét színű (az un. fehetelúgtól) iszapok igénylika nagyobb arányú kombinált (vegyszeresés polielekt­rolites) kezelést. A világosabb színű, főleg cellulózrostot tartalma­zó iszapok jól szűrhetők kevés A1 2(S0 4) 3 alkalmazá­sávalis (1—2%). Az iszapminőség-romlásával (hemi­cellulózok, ezek klórszármazékai, fölös iszap, hasz­nált papír szennyvízarányának növekedése) a szükséges Al 2(S0 4) 3-(- polielektrolit-koncentráció elérheti a 8—10% A1 2(S0 4) 3 és 0,2—0,25% kationos polielektrolit-koncentrációt is. A szükséges adalék mennyiségét laboratóriumi nyomószűrős vizsgálati módszerrel, jó közelítéssel meg lehet állapítani, és így az egyes szűrést segítő komponensek koncentrációit gyorsan lehet korrigál­ni. A vizsgált polielektrolitek közül a leghatásosabb­nak bizonyultak a Fennopol K 206, a Zetag 47, a Zetag 63 és a Zetag 76. A polielektrolitek hatása a kolloidok koagulálá­sára igen gyorsan jelentkezik és a folyamat 10—15 sec alatt végbemegy. Ugyancsak gyorsan kifejti ha­tását az A1 2(S0 4) 3 is. A célszerű adagolási sorrend: először az A1 2(S0 4) 3, majd néhány perc után a poli­elektrolit adagolása. A polielektrolit-adagolás technológiájáról általá­nos nézet, hogy mind a polielektrolit-oldatokat, mind a polielektrolitekkel kezelt iszapokat kíméle­tesen kell szállítani, mivel a nagy polimermoleku­lák, különösen pedig a kialakult iszapflokkok, erős mechanikai hatásokra könnyen aprózódnak. Ezért olyan (vagy hasonló) technológiai megoldás látszana kedvezőnek, melyet a 10. ábrán vázoltunk. Eszerint a polielektrolitet tartalmazó rendszert dugattyús- membrán- vagy csavarszivattyúval célszerű szállítani. Amennyiben centrifugál-szi­vattyút alkalmazunk, akkor a polielektrolit-oldatot célirányos a membránszivattyú után, tehát annak nyomóágába beadni. 6. Műszaki-gazdasági vizsgálat Kísérleteink alapján megállapítottuk, hogy a Dunaújvárosi Papírgyárban keletkező bonyolult iszap szűrése szűrőpréssel alumínium-szulfát és megfelelő polielektrolit adagolásával jól megold­ható úgy, hogy a szűrőlepény szárazanyag-tartal­ma 30—50% között lesz, ugyanakkor a mész kikü­szöbölése miatt az időegység alatt leszűrhető iszap mennyisége jelentősen megnő. Ennek az egyik ered­ménye, hogy a szennyvíz teljes mennyisége szűrve, tehát jelentős tisztítás után kerül a Dunába, miért is a kémiai oxigénigény (KOI) jelentősen csökken. Ezzel egyidejűleg a présiszap mennyisége tete­mesen növekszik. Nem elhanyagolható az üzem­vitel biztonságának a növekedésesem, ami a mész elhagyásának köszönhető. E népgazdasági szem­pontból egyáltalán nem közömbös eredményeken túlmenően a vállalatszempontjából fontos az a bír­ságcsökkenés is, ami a természetes vizekbe engedett 1. táblázat A meszes és a polielektrolites iszapszűrés összehasonlítása (mindkét esetben alumínium-szulfátot is alkalmazva) 1983 1984 (meszes (polielektrolites iszappréselés) iszappréselés) havi havi jún. júl. aug. át- jún. júl. aug. át­lag lag préselések száma/hó 234 525 461 407 639 942 599 727 présiszap sz. anyag tart. % 30 29 31 30 30 30,3 32 30,8 présiszap t. szárazanyag/hó 339 814 668 607 595 1427 1018 1135 KOI mg/l elfolyó 1214 794 1100 1036 383 401 458 414

Next

/
Thumbnails
Contents