Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
3. szám - Scheuer Gyula–Schweitzer Ferenc: A karsztos hegységek vízfolyásainak természetes gátrendszerei és képződésük
Scheller Gy.—Schweitzer F.: A karsztos hegységek vízfolyásul 161 1. táblázat Az édesvízi mészkő gátak típusait és alakulati tormákat bemutató táblázat FOLYÓVÍZI ÉDESVÍZ! MÉSZKÖVEK FŐBB JELLEMZŐI 7 FOLYÓVAL ÉS VCilßYEL VALÓ KAPCSOLAT 1 111 WLGYKERESZTMTTSEI AIAPIÁN un csok kisvw med? rben 1112 csok középvizi mederter 1113 oz egész völgyet elgáloljo 1 112 FOLYÓ HOSSZÁBAN LEHFT 1121 csok egy helyen 1122 tobb helyen 1123 sok gótrendszer egymás 1 113 DUZZASZTÁS SZERINT H3i nincs duzzasztds 1132 kismérték] cbzzoztás 1-3 m 1133 viszoduzzoszf, toi/o' alkft 1 114 AT BUKÁS! MAGASSAG 1141 surrontó-zűgö . 1142 k/svizesés 1 5 .n 1143 közepes \i5m 10 1144 nagy 15 rr 1 te'sü— 2 ALAK-NAGYSAG 1 211 MAGASSÁ; SZrntNT 2111 nagyon obcsony 11 m \otnH 2112 obcsony 1-3 m 2113 középmagas h-IOm 2114 mogas ^ m 1 felett 1 212 HOSSZÚSÁG SZERINT 2121 kicsi <5 m 2122 közepes Xm-ig 2123 nogy lOCm2124 hatalmas ICD m< 1 2!3 ELGÁTOLÁS LEHE7 2131 egyedi 2132 kettis 2133 tobb lépcsős 2134 gátrendszer 1 214 SZÉLESSÉG SÍVINT 2W keskeny Irr, q 2142 közepes I0m-ig 2143 széles Í0m-:g 2144 igen széles 50m 3 KIVÁLÁSI FORMÁK 1 311 latorotok 312 hjfo függöny 313 csapszerú 314 gömbös 315 hulomos 316 oszlopszerú jellemzőkön túlmenően lényegében minden előfordulás a helyi adottságok függvényében egyéni jellemvonásokkal rendelkezik. E típusforma gazdagsága visszavezethető a vízfolyások szerteágazó sajátosságaira (6. kép). A vízfolyások hozama lehet kicsi és nagy, a völgy lehet szűk vagy tágas, az esésvonal lehet enyhén lejtő vagy meredek, a völgyoldalak függőlegesek (szurdok) vagy enyhe lejtők. A folyómeder hossz-szelvénye is igen változatosan alakulhat nemcsak egy adott folyónál, hanem ezen belül is szakaszról szakaszra. Vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy az édesvízi mészkő képződés megindulásában azok a folyószakaszok vehetők elsődlegesen figyelembe, ahol a mederből szirtek álltak ki vagy „vándorkövek" miatt a kisvízkor hirtelen változásra kényszerült a folyó. De kiválást idézhetett elő a hirtelen megnövő esésből eredő víz sebességnövekedése is. De előidézheti az egyensúly megbomlását a folyóvölgy összeszűkülése (szurdok) és az emiatt felgyorsuló vízmozgás. A 1. táblázatban foglaltuk össze a folyóvízi édesvízi mészkövek megjelenésével kapcsolatos morfológiai jegyeket. Elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a keletkező mészkő és az adott völgy morfológiája között milyen kapcsolat figyelhető meg. Ha a meder keresztmetszetét vesszük figyelembe, akkor vannak olyan esetek, amikor csak a kis- és középvízi mederben fejlődött ki a mészkő, de van olyan előfordulás is amikor az egész völgyet elgátolja. A folyó hosszában pedig lehet mészlerakódás csak egy vagy több helyen, de előfordulhat, hogy egymástól független sok gátrendszer alakul ki, mint pl. a Krka és az Una folyókon Jugoszláviában. A keletkezett gátaknál sok esetben nincs duzzasztás vagy csak kisméretű, de keletkezhetnek a duzzasztás révén egész tórendszerek, mint Plitnicénél. Az édesvízi mészkő magasságától függően a
