Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

3. szám - Scheuer Gyula–Schweitzer Ferenc: A karsztos hegységek vízfolyásainak természetes gátrendszerei és képződésük

160 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1986. 66. [ÉVFOLYAM 3. SZAM forrásoknál mutatkozik. A nátrium e vizekbon igen alárendelt, az átlag 10 mg/l alatt van. A vízvizsgálatok alapján megállapítható, hogy a hazai folyóvízi édesvízi mészkövet lerakó források is a típusos karsztvizek csoportjába tartoznak. A megfigyelések szerint a mészlerakó képesség egy vízfolyás mentén nem mindenütt egyforma. Van egy adott szakasz, ahol optimális a kiválás, ezután jelentősen csökken, majd teljesen megszűnik. Ezek a jelenségek összefüggésbe hozhatók a völgy mentén bekövetkező, édesvízi mészkő képződést okozó kémiai és fizikai feltételek változásaival. Ha a vízfolyás felső szakaszán olyan viszonyok (vízesés, növényzet) vannak, amelyek erőteljesen megbontják a mész-szénsav egyensúlyt, akkor e részen történik az intenzív mészfelhalmozódás és lejjebb már azonos körülmények sem okoznak hasonló kiválási dinamikát. Ha ezek a lerakódást okozó fizikai és környezeti viszonyok a folyó középső vagy alsó szakaszán érvényesülnek, akkor e szakaszokon történik a mészfelhalmozódát. A folyónak a karbonátkiválási dinamikája ismét felerősödik abban az esetben, ha olyan mellékvízfolyások ömlenek be, amelyek potenciális mészlerakó képessege még nagy. 4. kép. A gátakon megtelepedő növényzet elősegíti a vízfolyás gátrendszerének növekedését. Jugoszlávia Krka folyó 5. kép. Több száz méter kiterjedésű, növényzettel benőtt édesvízi mészkő gát a Krka folyón (Eoski slap) A tapasztalatok alapján ha egyszer valahol megindult a mészkiválás az fokozatosan felerősödik, „öngerjesztővé válik", mert ilyen helyeken a tetaráta gátak növekedése mind jobban elősegíti a kémiai egyensúly megbomlását. De jelentős szerepet játszanak még a gátakon megtelepedett növények is (4., 5. kép). A legújabb vizsgálatok a völgykitöltő folyóvízi édesvízi mészköveknél azt mutatták ki, hogy a karbonátkiválás esetenként bizonyos időszakokban felerősödött. Bögli A. (1978) Groschopfra hivatkozva közli, hogy ilyen típusú édesvízi mészkövek legerőteljesebb képződési szakasza a holocénban 5000-2500 évek között az atlanti fázisban volt, mert a kiválás a meleg-nedves éghajlat idején a legerőteljesebb. Jakucs L. (1980) vizsgálatai is ezt támasztják alá. Az ilyen éghajlati fázisban fellépő erőteljes biológiai aktivitás hatására a talajban a mikroorganizmusok milliárdjai élnek és ezek révén a szerves anyag lebontása miatt sok C0

2 keletkezik, így több kalciumkarbonátot tud oldani a víz, ezért több meszet tartalmaznak a karsztvizek is. A mészben gazdagabb forrásvizek karbonátlerakó képessége ennek megfelelően felerősödik és intenzív mészfelhalmozódás történik. 3. A folyóvízi édesvízi mészkő gátak főbb jellemzői A vízfolyásból a kivált mészanyag hatására gátak vagy egész gátrendszerek keletkeznek. Ezeknek számos változatát, típusát lehet megkülönböztetni. Sőt megállapítható, hogy az általános típus6. kép. A Mecsek hegységi Kánya-forrás táplálta vízfolyás kisméretű egymás alatt képződött gátsora