Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

3. szám - Scheuer Gyula–Schweitzer Ferenc: A karsztos hegységek vízfolyásainak természetes gátrendszerei és képződésük

158 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1986. 66. [ÉVFOLYAM 3. SZAM A karsztos hegységek vízfolyásainak természetes gátrendszerei és képződésük Scheuer (Jyula Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1088 Budapest, Reviczky utca 4. Schweitzer Ferenc Földrajztudományi Kutató Intézet 1062 Budapest, Népköztársaság útja 62. Kivonul: A karsztos hegységek vízfolyásaiban, folyóiban gyakran képződnek édesvízi mészkő lerakódások, amelyek elgátolják a folyók medreit, ezért kisebb, nagyobb vízesések keletkeznek ós a gátak mögött pedig esetenként tavakká duzzad fel a víz. A helyszíni megfigyelések alapján megkísérelték a szerzők egységes rendszerbe foglalni mindazokat a tényezőket és jellemzőket, amelyek keletkezésüket meghatározzák. A folyóvízi édesvízi mészkövek rendszerint hideg karsztforrások vizeiből képződnek. A magyarországi folyóvízi édesvízi mészkövet lerakó források oldott kalciumtartalma 60—140 mg/l között változik. Lerögzíthető, hogy e típusú édesvízi mészkövekre jellemző megjelenésformák visszavezethetők a folyók vagy vízfolyások — amelyek egyben üledókkópződés helyei is — rendkívül szerteágazó sajátosságaira. A megfigyelések szerint az édesvízi mészkő kezdeti kiválásának megindulásában a zátonyoknak, szikláknak, mederszűkületeknek ós a meder hirtelen esésének van szerepe. A folyóvízi lerakódásokat nagyság, alak ós formák szerint osztályozták. Kulcsszavak: édesvízi mészkő gátak, primer karsztforrások, tipizálás, kiválási formák 1. kép. Karsztos hegységi folyó (Krka) Jugoszláviában, amelynek medrében édesvízi mészkőből álló természetes gátrendszerek képződtek 2. kép. A jugoszláviai ZJna folyó hatalmas mészkő gátja Martin Brodnál A külföldi irodalomból Bögli A. (1978) mészüledékekre és ezen belül a mésztufákra vonatkozó ismertetését, továbbá Kovanda J. (1971) megállapításait hasznosítottuk. Mivel a forrásvizekből közvetlenül vagy közvetve keletkező édesvízi mészkövek rendkívül szerteágazó üledékösszlet csoportot képviselnek, első lépésben a folyóvizekben képződötteket választottuk ki és kíséreltük meg tipizálásukat és osztályozásukat elvégezni. 1. Bevezetés A karsztos hegységek vízfolyásaiban, folyóiban gyakran képződnek édesvízi mészkő lerakódások, amelyek elgátolják a folyók medrét (1. kép), ezért kisebb, nagyobb vízesések keletkeznek (2. kép) a gátak mögött pedig esetenként tavakká duzzad fel a víz. A helyszíni megfigyelések alapján megkíséreltük egységes rendszerbe foglalni mindazokat a tényezőket és jellemzőket, amelyek keletkezésüket meghatározzák. PAz édesvízi mészkövek e megjelenési és kifej lődési formáját folyóvízi típusként különítettük el (Scheuer Gy.—

Schweitzer F. 1981,1983). Vizsgálataink során felhasználtuk Jakucs L. (1971, 1980), Juhász J. (1960), Pécsi M. (1959), Schröter Z. (1954), Vitális Gy.—Hegyi l-né (1982) és Wein Gy. (1959) idevonatkozó munkáit, amelyek részben az édesvízi mészkövekhez áttételesen kapcsolódó elméleti vonatkozásúak, részben pedig egyegy terület édesvízi mészkő előfordulásainak leírását tartalmazzák. ... „ ,