Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

3. szám - Varga Miklós: A vízellátás és csatornázás VII. ötvées tervi fejlesztésének koncepciója

126 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1986. 66. [ÉVFOLYAM 3. SZAM ki-fejlesztési folyamat nyitott legyen, a hazai problémákat előrelátással fogalmazza meg és a kutatásban résztvevőkkel szemben pedig magasabb követelményeket támasszon a jelenleginél. c) A vízellátási-csatornázási szakágazat legfontosabb témacsoportjaiként az alábbiakat ítéljük meg — A víztakarékossággal és vízminőség-javítással foglalkozó „Akcióprogram" feladatai. A téma érdekeltjei között gyakorlatilag a kutatás, műszaki-fejlesztés résztvevőinek teljes körét megtaláljuk. — Az ágazat tevékenységi körébe utalt szakterület ellátásából származó feladatok megoldása, mint pl. a regionális vízellátásra alkalmas víznyerő helyek feltárása. A munkában az ágazat mellett — annál többnyire nagyobb anyagi erővel — a KFH vesz részt. — A vízellátás és szennyvízelhelyezés közeli és távlati megoldásában meghatározó szerepet játszó ipari, mezőgazdasági és vízgazdálkodási tevékenység egymásra hatásának vizsgálata. Mint pl. az eocén-program kapcsán felmerült vizsgálatok; a Balaton és más kiemelt vízminőségvédelmi területeken a szennyvízelhelyezés megoldása; a szennyvíziszap és más hulladékok egységes kezelése, elhelyezése, hasznosítása. E témában az illetékes intézmények, a mezőgazdasági és ipari tárcák, üzemek köréből kerülnek ki. — Az ipar vízgazdálkodásának racionalizálásával elérhető gazdasági, vízgazdálkodási, településfejlesztési előnyök mérlegelése, mint pl. a településekben működő és közcsatornára csatlakozó üzemek technológiáinak és a vízminőségvédelem programjának összehangolása. A feladat végrehajtásában az illetékes ipari üzemek közművállalatok, megyei és vízügyi szervezetek, s a kutató-, tervezőintézmények egyaránt érintettek. — A vízellátás és csatornázás fejlesztésének általánosan alkalmazott megoldása mellett az újabb módszerek vizsgálata (kutatása, fejlesztése), mint pl. a kistelepülések vízellátásánál szóba jöhető változatok keresése; a szennyvízelhelyezés lehetséges megoldása csatornázatlan térségekben; a biológiai szennyvíztisztítás intenzív módszereinek kutatása. E témakör szinte valamennyi kutatót és kutatóhelyet érinthet. —- A vízellátásban és szennyvíztisztításban jelentkező további igények kielégítése — mint pl. a termelt vízben lévő vagy abba bekerülő újabb komponensek eltávolítási módszere — a gazdaságosság, a komplex szemlélet és az üzembiztonság figyelembevételével. A témához elsősorban a technológiákban jártas kutatók, tervezők, gyártók és az üzemelő vállalatok képviselőinek részvétele szükséges. — A vízellátás és csatornázás irnyítástechnikai igényeinek és az irányítástechnika fejlődésének megalapozása; figyelembe véve a befogadók terheléscsökkentésének érdekében tett intézkedések költségterheit és eredményeit, a munkaerő-ellátottságot, a mérési lehetőségek alakulását és a műszerellátottságot. — A megépült vízellátó és szennyvízelvezető rendszerek, vízkezelési és szennyvíztisztítási technológiák működtetési tapasztalatai és következtetései (mint pl. az ivóvíz gázmentesítése, fertőtlenítése vagy a III. fokozatú szennyvíztisztítás) értékelése. A feladat ellátásában a technológiában jártas és helyismerettel rendelkező kutatók részvételére számítunk. — A szennyeződésektől kevésbé védett vízkészletek védelmével, a vízminőség eddigi és várható alakulásával összefüggő vizsgálatok, mint pl. a partiszűrésű vízkészletek vízminőség-javítása vízdúsítással; a GNV-től, vagy védelem hiányában a területhasználatokból eredő hatások nyomon követése, értékelése. A feladatok végrehajtásában a VITUKI mellett a közművállalatok a BME, az FTV, az OKI, továbbá tervezőintézetek bekapcsolódására számítunk. — A megépült víziközmű-létesítmények üzemeltetési, közgazdasági kérdései, mint pl. a működtetés hatékonyságának növelését befolyásoló tényezők vizsgálata. A feladat ellátásába a VGI-n keresztül a közművállalatok és a közgazdaságtudománnyal foglalkozó kutatóhelyek bevonására törekszünk. — Az információs rendszer fejlesztése mint pl. az adatgyűjtés, -tárolás, -közzététel rendszerének kidolgozása, a gépi nyilvántartás megalapozása. A feladat ellátásában a VGI-re, a VIZITERV-re, a közművállalatokra, és a KSH-ra számítunk. — Az ivóvízellátó, szennyvíz- (és csapadékvíz) elvezető hálózatok felújítási módszereinek vizsgálata, a hatékonyság és a gazdaságosság szempontjainak figyelembevételével. A feladat ellátásában az építő- és üzemeltető-, emellett gyártó- és tervezőintézmények részvételére számítunk elsősorban. 5. összegezés A vízgazdálkodási ágazat VII. ötéves tervi fejlesztési koncepcióban a vízellátás-csatornázásszennyvíztisztítás kiemelt fontosságú feladatot képvisel. A közműves vízellátás fejlesztése érdekében mintegy 600 ezer m

3/d vízműkapacitás-bővítésre kerül sor, részben a meglévő vízművek fejlesztése, részben pedig a közüzemi vízellátásban részesülő lakosság számának növekedésével mintegy 500 ezer-rel. A tervidőszak végére 89-90%-es lesz az ellátottság. A közegészségügyileg veszélyeztetett települések vízellátási programjában 280 település közműves vízellátása épül ki. A csatornázás-szennyvíztisztítás terén a lehetőségek még ma is korlátozottak, de így is mintegy 500 ezer m

3/d szennyvíztisztító kapacitás kiépítése tervezhető. A csatornázott területen élő lakosság aránya eléri az 51%-ot. Mind a vízellátás, mint a csatornázásszennyvíztisztítás vázolt mértékű kapacitásnöveléséhez számos egyéb jelentős erőfeszítést igénylő