Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
3. szám - Varga Miklós: A vízellátás és csatornázás VII. ötvées tervi fejlesztésének koncepciója
S che l le r G y.— Schweitze r F .: A karsztos hegységek vízfolyásul 125 — A péti ivóvízkiváltás üzembe lépéséig vízellátási feszültségek várhatók Várpalota-Székesfehérvár térségében. — Nincs mód Szombathely, Kőszeg és térsége főművi vízellátásának megteremtésére, emiatt ezekben a térségekben is várhatók vízhiányok. c) A víziközmű társulatok keretében — a V1. ötéves tervet meghaladóan — mintegy 10 milliárd forint összértékű fejlesztésre számíthatunk. Ebből az összegből ~ 2 milliárd forint tanácsi fejlesztési alap, ~ 2 milliárd forint pedig a VA-támogatás, amely az előző tervidőszakhoz képest mintegy 50%-kal magasabb. Ágazati irányelveinket a VAtámogatás pályázati úton történő odaítélésével kívánjuk érvényesíteni. Eszerint elsősorban a közegészségügyileg veszélyeztetett települések vízellátását; a lakásépítés — közöttük a magánerős lakásépítés — közműigényét; a vízbázisok védelmével kapcsolatos csatornázást; s általában a csatornázás-szennyvíztisztítás nagyobb mértékű fejlesztését támogatjuk. Irányelveink a megyék céltámogatási elképzeléseivel többségében találkoznak. Gondot okoz, hogy a főművi fejlesztésekre rendelkezésre álló pénzügyi keret korlátozza a társulati fejlesztést is, ott, ahol a víznyerés csak regionális rendszerhez való csatlakozással biztosítható. így pl. Borsod, Baranya, Somogy megyékben, ahol egyébként is a közegészségi szempontból veszélyeztetett települések száma a legnagyobb; de hiányzik pl. Nógrád vagy Zala megyében is, ahol a víznyerés kedvezőtlen volta miatt a társulati beruházásoknál kialakult teherviselési megosztásból a lakosságra túlzott terhek hárulnak. A társulati beruházások VA-támogatásának emelt összege nem teszi lehetővé, hogy a közműves ivóvízellátást már 1990-ig befejezni szándékozó megyék (pl. Vas megye), vagy a mindeddig kedvező víznyerési adottságokkal rendelkezők (pl. Győr-Sopron megye) a VII. ötéves tervben nagyobb ütemű közműves ellátást tervezzenek. d) A települési csatornázás társulati úton történő fejlesztése terén, a csatornázás nagyobb (vízellátáshoz képest akár háromszoros) költsége a lakosság részvételét bizonytalanná teszi. Ennek a problémának a feloldására csak a központi erőforrások koncentrálásával lehet vállalkozni, ami a társulati fejlesztés eddigi rendszerének módosításával lehetséges. E módosítás szükségességét bizonyítja, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban megyénként mindössze 3-5 csatornamű épült társulati úton, de a lakosságot ezeknek is csak egy része szolgálja ki. A társulatokra vonatkozó, új irányelvek ezért a lakosság érdekeltségét csak a gyűjtőhálózat tekintetében állapítják meg. A tisztítótelep létesítése a szükséges főgyűjtőszakaszokkal a tanácsi fejlesztési alap terhére terveződik és valósul meg. A falusi jellegű települések szennyvízelhelyezésének lehetséges változatait vizsgálva, tervezzük, hogy részletesen lehatároljuk azokat a térségeket, ahol a lakosságtól származó szennyvíz telken belül, elsősorban szikkasztással elhelyezhető; másrészt azokat a térségeket, ahol a vízminőség-védelem érdekében szikkasztani nem szabad. Ez utábbi térségek számára indokolt elsősorban a csatornázási feladatok megoldásának elősegítése központi pénzeszközökkel. e) A tanácsi vízgazdálkodási feladatok végrehajtásának másik forrása a közművállalatoknál képződő fejlesztési alap. Ennek összege mintegy 15 milliárd forint. Felhasználása több tervidőszakhoz hasonlóan megyei és ágazati fejlesztési koncepciók szerinti feladatokra, ezen belül a vállalatok hovatartozásától függően részben a regionális rendszerek kapcsolódó létesítményeinek finanszírozására, illetve a települések víziközművesítését közvetlenül szolgáló létesítmények megvalósítására történik. A korábbi tapasztalatok alapján azonban megengedhetetlen, hogy az indokolt rekonstrukciós és fenntartási munkák háttérbe szoruljanak, tehát a közművállalatok a fejlesztésre erőn felül vállalkozzanak. Ebből a pénzügyi keretből kell gondoskodni a már kiépített rendszerek biztonságának szintentartásáról, de nem képezheti a vállalatok feladatát a szintentartáson felül jelentkező, fejlesztési körbe tartozó terhek átvállalása. A fejlesztés különböző forrásainak számbavételéből összesen mintegy 02 milliárd forint adódik a települési vízgazdálkodás fejlesztésére, és ennek döntő hányada a vízellátás-csatornázás-szennyvíztisztítás feladataira fordítható. Ügy ítelhető meg, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keret nem kevés, de látható, hogy szűkös még a legsürgetőbb szakágazati feladatok megvalósítására is. 4. Műszaki fejlesztés A vízellátás-csatornázás fejlesztésének kutatási, műszaki-fejlesztési feltételei, fő célkitűzései a következőkben összegezhetők. a) A kutatási, műszaki-fejlesztési tevékenység soron lévő ágazati feladata: egyrészt választ kell adnia a VII. ötéves terv problémáinak még eldöntendő szakmai kérdéseire, másrészt meg kell alapoznia a hosszabb távú fejlesztésekkel kapcsolatos ágazati és területi döntéseket. A kutatási és műszaki fejlesztési feladatok végrehajtásának VI. ötéves tervben alkalmazott módszere továbbra is megfelelő. Ily módon a központi támogatás elnyerése pályázat útján lesz jellemző. A kutatás, műszaki-fejlesztés pénzügyi forrásai az ágazat, az OMFB, más országos hatáskörű szervek, a kutatásban résztvevő közüzemi vállalatok, tudományos intézmények, tervezőintézetek, ipari vállalatok, mezőgazdasági üzemek részvételéből adódnak. A kutatás, műszaki-fejlesztés több síkon és egymással összefüggésben folyó tevékenységét a fő programokra szervezett project bizottságok, illetve a — project bizottságok tagjaként, de külön megbízás alapján — a VITUKI intézetei látják el. b) A kutatás, műszaki-fejlesztés programjában helyet kell biztosítani a vízellátási csatornázási szakágazat legfontosabb feladataihoz kapcsolódó ténáknak. A végrehajtás során törekedni kell a már valahol kifejlesztett, korszerű technológiák adaptálására és a hazai bevált megoldásokat mind a belföldi, mind a külföldi piacon meg kell ismertetni és eladni. Elvárjuk, hogy a hazai kutatási, műsza-