Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
3. szám - Varga Miklós: A vízellátás és csatornázás VII. ötvées tervi fejlesztésének koncepciója
124 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1986. 66. [ÉVFOLYAM 3. SZAM csatornázási-szennyvíztisztítási feladatoknak végrehajtása kiemelt jelentőségű feladat. 1087-ig be kell fejezni áthúzódó feladatként az „A" fokozati program végrahajtását, és meg kell kezdeni a ,,B" fokozati programot. Ezekből a munkákból a VII. ötéves terv végére 32.500 m 3/d új szennyvíztisztító kapacitás és 77 km új szennyvízcsatorna belépésével lehet számolni a Balaton körzetében. i) Az ágazat hosszú távú koncepciója a szennyvíztisztítás feladatai között hangsúlyozza a nagyvárosok szennyvizeinek tisztítását. Budapest ós az öt nagyváros a teljes közcsatornán elvezetett szennyvízmennyiség 70%-át képviseli. Ebből Budapest önmagában 50%-ot tesz ki. A tapasztalat szerint azonban éppen a nagyvárosokban leginkább elmaradott a szennyvíztisztítás fejlesztése. Az eredménytelenség okai között részben a szennyvíztisztítás szükségességének társadalmi megítélése — annak halaszthatósága — részben a nagy költségek, s így az anyagiakra visszavezethető kényszerintézkedések húzódnak meg. Érthető, hogy ágazati tevékenységünk sikerének könyveljük el azt a központi intézkedést, amely 8 város szennyvíztisztításának fejlesztését az ÖVH egyéb központi beruházásaként irányozta elő, s a fejlesztéshez szükséges pénzeszközöket is biztosította. A 8 város programjában — mely program Győr, Komárom, Esztergom, Tatabánya, Oroszlány, Pécs, Debrecen, Miskolc városokat érinti — a tervidőszak feladatai között egyrészt tisztítótelepek technológiai vagy kiépítési ütemének indítása, másrészt pedig a meglevő telepek bővítése, rekonstrukciója, illetve a tisztítási technológia teljessé tótele szerepel. A fővárosi szennyvíztisztítási program végrehajtásának szükségességót indokolja az a lemaradás, mely az 1974. évben jóváhagyott fejlesztési ütemhez képest keletkezett, valamint a déli Csepel-szigeti vízbázis védelme, s a Ráckevei Duna vízminőség-javítás igénye. Ezért remélhetőleg megkezdődik az észak-pesti szennyvíztisztító telep II. ütem bővítése. Az előirányzott fejlesztés végrehajtása mellett nem kevésbé fontos az észak-pesti szennyvíztisztító-telep körzetében levő ipari üzemek előtisztítóinak megépítése, az előtisztítókból kikerülő iszapok elhelyezésének megoldása, az ezzel összefüggő megkezdett program tervszerű végrehajtása. A szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztéséről — összefoglalóan — azt mondhatjuk, hogy az előző ötéves terveknél nagyobb erőket fogunk 1990-ig mozgósítani e téren. Már ma látható azonban, hogy — anyagi okokból — a szennyvíztisztítás és -elvezetés általános javítására a VII. ötéves tervidőszakban még nem kerülhet sor. így a több tervidőszak óta húzódó lemaradás is csak mérsékelhető. A jelentősebb fejlesztések elsősorban a kritikus vízminőségvédelmi területeken lesznek. A közműves vízzel ellátott kisebb településeken pedig — a helyi lehetőségek figyelembevételével — szorgalmazni kell az egyszerűbb szennyvíztisztítási eljárások bevezetését. 3. A fejlesztés anyagi feltótelei A vízellátási-csatornázási szakágazat VII. ötéves tervi fejlesztésének pénzügyi fedezetét továbbra is az OVH regionális célcsoport, tanácsi bevételek, az állami költségvetési juttatás, közművállalati fejlesztési eszközök, a Vízügyi Alap, valamint a lakosság és egyéb érdekeltek hozzájárulásai képezik. A tervezés jelenlegi stádiumában a tervkoncepciók alapján az egyes források nagyságrendjéről az alábbi információk állnak rendelkezésünkre. a) A tanácsi pénzeszközökből közel 32 milliárd forint tervezhető a települések vízgazdálkodásának fejlesztésére, melyből a döntő hányad a vízellátást és csatornázás-szennyvíztisztítást érinti. (E pénzeszközök között szerepel az említett 8 város szennyvíztisztítási programjának indításához szükséges összeg is.) Az ágazat területi orientációja ebben a tervidőszakban a csatornázás-szennyvíztisztítás fejlesztésére nagyobb összeget jelölt meg, mint vízellátásra, de várható, hogy a területi döntések más arányokat tükröznek. b) Az OVH célcsoportos beruházások fejlesztésére 9 milliárd forint tervezhető meg. E beruházások körét ós tartalmát az érvényes OT rendelkezés határozza meg. A regionális víziközművek főműveinek fejlesztése tartozik ebbe a körbe. A VII. ötéves tervidőszakban a feladatokhoz mérten szűkre szabott pénzügyi lehetőségek mintegy 70%-ot (6.5 milliárd forintot) képvisel a folyamatban lévő célcsoportos beruházások befejezése. Az újonnan indított beruházásokra fordítható összeg 2,43 milliárd forint, a nyíregyházi RV. I. 2. szakasza, a Pécs-Mohácsi RV. III. üteme, a miskolci, az ózdi RV. II. üteme, a dél-borsodi RV. III. üteme (Egeiérdekében), az észak-nógrádi RV. III. üteme, a velencei-tavi RV III. üteme, a Duna-kanyar jobb parti RV. II. üteme, a velencei-tavi térség regionális szennyvízelvezetése és a Szentendrei térség szennyvízelvezetése, végül a péti ivóvízkiváltás megvalósítására. A célcsoportos fejlesztések célja az elkezdett beruházások befejezésével a vízellátási hiányosságok megszüntetése; a kapcsolódó beruházással ós a minisztertanácsi határozattal elrendelt balatoni fejlesztésekkel az ágazatra háruló kötelezettségek teljesítése; az újonnan indított beruházásokkal a hiányzó víztisztítási technológiák kiépítése; a vízben szegény Borsod ós Nógrád megye egy részén a vízellátás megoldása; Pót térségében az ipar által használt ivóvíz kiváltása lakossági célra. A regionális fejlesztés VII. ötéves tervi előirányzataira az anyagi lehetőségek korlátai jellemzők Már a tervezés időszakában látható, hogy a fejlesztési hiányosságok miatt — sajnos — több helyen feszültségekkel kell majd számolnunk a következő öt évben. — A Balaton térségében ellátási problémák várhatók a nyugat, északkelet és délkelet-balatoni régiókban. — A Duna-kanyar üdülőterület településeiben az időszakos vízellátási feszültségek a beruházások befejezésével és a vízellátás-vízkormányzás rendszerének korszerűsítésével, a csatornázási hiányosságok, a belső gyűjtőcsatorna-rendszer kiépítésével számolhatók csak fel. — Miskolc város és térségében a tervezett távlati megoldás, tehát az RV. II. ütem fejlesztése nyújt majd kellő vízellátási biztonságot. — A dél-borsodi vízellátó rendszer térségében (Mezőkövesd és térsége, Eger) szintén csak a távlati megoldást nyújtó II. ütem megvalósítása jelent kielégítő ellátást.
