Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

1. szám - Horváth László–Péter Gyula–dr. Taxner Ernőné: Az ipari ágazatok feladatai és eredményei az ipari vízgazdálkodás fejlesztése terén

Horváth L.—Péter Gy.—dr. Taxner E-né: Az ipari ágazatok feladatai Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám n tik a keletkező szennyvizek tisztítását, a keletkező iszap a krómtartalom miatt veszélyes hulladéknak minősül, elhelyezése komoly gondot okoz. A bőripari üzemek az elmúlt lü évben jelentős fejlesztéseket hajtottak végre abból a célból, hogy csökkentsék a fajlagos frissvízfelhasználást és kevesebb szennyezőanyaggal terheljék környezetüket. Az elmúlt 10 évben hazánk mindhárom jelentős bőripari vállalata — a budapesti, a pécsi és a simontornyai megépítette szennyvíztisztító telepét. Az elmúlt évek tapasztalatai azt igazolják, hogy a jelentős szemléleti és gyakorlati előrelépések ellenére jelentősek a tartalékok ezen a területen. Ennek okát főként abban látjuk, hogy az ipar az üzemek vízgazdálkodási rendszerének, szennyvíztisztításának fejlesztésében nem találja meg vagy nem ismeri fel saját gazdasági érdekeit, illetve e jelentős költséget igénylő fejlesztéshez hiányoznak a gazdasági alapjai. Ilyenkor hallani azokat a kijelentéseket, melyek szerint az ipar feladata a termelés, a különféle termékek előállítása, és nem a vízgazdálkodás. Bár ez igaz, az is tény, hogy a nyersanyaggal, az energiával, sok minden egyébbel azonban gazdálkodni kell, így a vízzel is. Az egyértelmű gazdasági előnyök hiányában az ipar aktív hozzáállása aligha várható. Olyan érdek vizsonyokat kell tehát teremteni, melyek erőteljesebben hatnak a feladatok megoldása irányába, illetve olyan feladatokat kell meghatározni, melyek alkalmasak a problémák megoldására, egyben magukban hordozzák az üzem egyértelmű, világos gazdasági érdekeit is. Ehhez tekintsük át az ipari vízgazdálkodási rendszer néhány olyan elemét és összefüggését, mely ismert és sokat hangoztatott ugyan, de jelentősége több okból sokszor elsikkad, holott fontos szerepe lenne a szemlélet megváltozásában illetve az előrelépésben. Egy ipari üzem két ponton, a vízbeszerzéssel és a szennyvízkibocsátással kapcsolódik környezetéhez. Komoly gond, hogy ezt a két pontot általában különválasztják, holott kapcsolatuk meghatározó az üzemi vízgazdálkodási rendszer kialakításában és a költségekben. Egyrészt: több szennyvíz nagyobb szenny tisztító kapacitást igényel, ami igen drága, nagyobb vízbeszerzés pedig több szennyvizet eredményez. Másrészt: a hígabb szennyvizek tisztítása szinte minden esetben aránytalanul nagyobb költséget jelent. Pl. egy 1000 mg/l szennyezőanyag koncentráció csökkentése 150— —200 mg/l értékre nem jelent nagyobb feladatot, mint ennek további csökkentése pl. 100 mg/l-el holott a szennyezőanyagok 80—85%-át távolítjuk el az első, és csak mint egy 10%-át a második esetben. (Lehet, hogy ezáltal a kibocsátott koncentráció nő, de csökken az elvezetett szennyezőanyag mennyisége a kevesebb szennyvíz hatására, ami természetesen kedvezőbb, és amit a bírságolás gyakorlatában is figyelembe kell venni.) Leggyakrabban tehát éppen a szennyvíztisztítás korlátai szabnak ésszerű határt a vízbeszerzésnek és nem a víz költsége és hiánya. A különböző jellegű, töménységű és szennyezőanyag tartalmú szennyvizek összekeverése sokszor jelentős hígítást jelent egyes komponensek szempontjából. Végül a szennyvíztisztítással megbízott szakember egy kevert, latszólag kevésbé szennyezett (hígabb!) vízzel áll szemben, melynek komponensei összhatásukban gyakran még nehezítik is a tisztíthatóságot. Eontos tehát a szennyvízkibocsájtási pontok részletes elemzése, és a keveredés hatásának részletes vizsgálata a gazdaságos megoldás érdekében. Ezzel eljutottunk az ipari vízgazdálkodási rendszer legfontosabb részéhez, a termelési technológiához. Vízbeszerzésre a technológia igényei miatt van szükség. Az határozza meg eredendően az igényelt víz mennyiségét és minőségét, a használt vizek szennyezettségét, a szennyezés fajtáját, az újrahasználati lehetőségeket. Technológia alatt természetesen nem csak az alkalmazott gépeket, berendezéseket értjük, hanem azok működtetését, a termék előáJlításának teljes folyamatát, a munkafegyelmet, a termelési körülményeket is. Alapvető szerepe miatt nem mehetünk el szó nélkül a technológia mellett, nem fogadhatjuk el azt adott, kész tényként. Nem fogadható el az a szemlélet, mely szerint a technológia a technológusok területe, a vizeseké pedig csupán a vízgazdálkodás. Mivel döntő része a vízgazdálkodási rendszernek, vizsgálatára szükség van, de ezt a vizsgálatot közösen kell végezni, mint ahogy az ipari vízgazdálkodási munka is közös ipari és vízügyi feladat. Példák bizonyítják, hogy a technológusokkal való együttdolgozás, ezáltal a vízpazarlás megszüntetése, a szennyezőanyagok technológiáiban való visszatartása, hasznosítása lényegesen kedvezőbb helyzetet teiemt mind az üzem, mind a vízgazdálkodás számára műszaki-gazdasági szempontból egyaránt. Ez ipari vízgazdálkodási tevékenységünk legfontosabb alapelve. Ezt tartjuk szükségesnek érvényesíteni a műszaki és gazdasági szabályzók alkalmazása és továbbfejlesztése, illetve napi munkánk során, csak ezáltal érhető el az üzem érdekeltsége. Ezt az elvet tekintjük elsődlegesnek támogatásaink ná 1. Az ipari vízgazdálkodásban ránk váró feladatok tehát igen sokrétűek. Megoldásuk közös munkát, közös akarást igényel. Csak így várható el, hogy a népgazdaság számára kedvező feltételeket teremt sünk az ipar további fejlődéséhez. Tasks ami result achieved by the different industrial sectors in the development of industrial water management Horváth, L.— Péter, Gy. — Taxner, E. (Mrs.) With due attention to the role of industrial water uses and effluent discharges in our water management, a long term plan for development has been initiated •— in cooperation with other interested sectors — to lay down the future tasks of the nation's industrial water management. The main objective was the reduction of industrial freshwater demand and effluent discharge. This goal has set manyfold tasks on plants and the water sector as a whole. In the long-term concept of development, the main, concrete tasks to be executed are determined. J'arts