Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

12 Hidrológiai Közlöny 1986. 1. szám Horváth L.—Péter Gy.—dr. Taxner £-né: Az ipari ágazatok feladatai of these are concerned with the entire industry, but some parts with the individual sectors and sub-sectors. Based on this concept, the bases of legal and economic regulation were laid down acting in the direction to realize these objectives. The main task in this field is a further development of economic control-measures to aid the direct interest of the individual plants. As a result of concerted actions, earlier tendencies starded to change considerably in these past five years. Except for the electric-energy industry, the volume of freshwater use of other industrial sectors has been reduced considerably. Specific water demands were reduced together with the volume of emitted effluent originating from our industry and discharged in our recipients. Vitaiilés a talajrsőhálózat öntözésre való használatáról (

Budapest, 11)85. február 28.) A Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály egész napos ülésszak keretében igyekezett a talajcsőhálózat öntözésre való felhasználásának kérdésében összegezni és egyeztetni a kialakult véleményeket és nézeteket. Dr. Madarassy László, dr. Hornyik Béla, dr. Molnár Endre Becker Vilmos tartották meg a bevezető előadásokat, majd vita kezdődött, amelyet dr. Szigyártó Zoltán irányított. Mint ahogy az előadók és a vita résztvevői is megállapították, a lecsapolásra ós az altalaj-nedvesítésére egyaránt használható talajcsövezési rendszerek iránti érdeklődés a 80-as évek száraz időszakaiban nőtt meg. Ahol sikerült az altalajöntözést valamilyen módon létrehozni, 20—30%-kal is megnövelték a termést, bár az elnagyolt vízszínszabályozás, az ellenőrzetlen vízminőség a talaj víz viszonyok figyelmen kívül hagyása és a tökéletlen műszaki felszerelés miatt a mégis elért eredmény csak a szabály viszonyai között feltűnő. A hibák, kudarcok és a talajban előidézett nemkívánatos folyamatok — pl. a levegőzetle'nség, egyes redukciós folyamatok stb. nem váltak ismertekké. Az előadók véleménye szerint a víznorma és a hálózat méretezés bevált szempontjaira mindenkor ügyelni kell. A vízhiánytól függő évi IHO—250 mm-es víznorma általában elégséges és túllépése nem célszerű. Az altalaj nedvesítése lassú ós fokozatos folyamat, s a szükséges vizet is 7—10 nap alatt lehet kiszolgáltatni. A lecsapoló hálózatokhoz képest rendszerint 10—30%-kal csökkenteni kell az öntözésre is használt talajcsőhálózat esőtávolságait. A csövek átmérője is nagyobb kell, hogy legyen a pusztán lecsapolást célzó hálózatoknál használható csőátmérőkkel szemben. Automatikus üzemnél a talajnedvesség ós a talajvízszint kétoldali! vezérlést kell, hogy biztosítson. A talaj másodlagos szikesedésének és sóforgalinának kérdései a vita fő pontjait képezték. A só- és a víz t-alajbeli mozgása összetartozó folyamat, amelyet azonban nem vettek még kellően számításba. A talajcsőhálózattal elérhető nedvességszabályozás kifogástalan víz felhasználása esetén a talaj sóforgalmának kedvező befolyásolására is módot nyújthat. Mindazonáltal, egyes hatások ismeretében még nem mondhatjuk, hogy minden hosszútávú hatást is ismerünk. Az időjárás hátrányos hatásainak kiküszöbölésére kétségtelenül a vízháztartás mesterséges, magas színvonalú szabályozása lehet a távlati cél. Az is kétségtelen, hogy a lecsapoló-nedvesítő talajcső rendszerek — a mindenkori gazdasági lehetőségek függvényében — e cél elérésében fontos közbenső fejlődési láncszemek lehetnek . A gyakorlat azonban számos olyan kérdést is felvetett, amelyeknek megnyugtató megválaszolása még nem történhetett meg. Valószínű, hogy a megkezdett vita további szakmai fórumokon még folytatódik. A Fadd-Itombori liolt Dunaág vízminőségi és vízpótlási kérdései (Klőiulás Szekszárdon, 1985. március 13-án) A Tolna megyei Körzeti Csoport szekszárdi előadó ülésén dr. Hajós Béla fejtette ki a holt Dunaág hasznosításával kapcsolatban felmerült kérdéseket. Az üdülés egyre -nkább érdeklődik a terület iránt s kedvelt üdülőközpontot alakított ki. Szükség volna száraz időben a dunai vízpótlásra, amely azonban a talajvizek és a dunavíz minősége miatt vitatott. Intézkedési terv készült a vízminőségvódelemre, amely tartalmazza a szennyvízszikkasztások megszüntetésének és a csatornázásnak a javaslatát is. Az ülés a megyei szerveknek szóló javaslatokat is elfogadott. V.l. Külföldi szaklapokból Ausztriai hírek: A vízerő-hasznosítás ill. a vízenergia termelés környezeti problémáival foglalkozik az Österreichische Ingenieur-Zeitschrift 84. évi 12. számában Musil, K.\ Koenig, O. és Orgis, H. cikke. Ismertetik, hogy a vízerőhasznosítás káros hatásai bíráló, néha túl lelkes társadalmi mozgalmak leszerelésére ankétot szerveztek. Az ankéton neves szakemberek — többek között K. Lorenzre is hivatkozva — védelmükbe vették és támogatták Ausztria vízerőhasznosítás-fejlesztési tervét. (A Hainburg-i vízerőmű megépítését is.) Megállapították, hogy a hagyományos energiahordozók kitermelésére és erőműi elégetése legalább annyira, sőt még károsabb a környezetre. Vízbeszerzés, vízellátás Hollandiában: A hazánk területének mintegy harmadát kitevő Hollandiasűrűn lakott. Készben ebből, részben természeti adottságából eredően nein kis gond a lakosság vízellátásának biztosítása. A közel 14 millió lakosú ország vízellátása 235 l/fő/d átlagos fajlagos értékkel élenjáró, korszerű. A vízbeszerzés részben a felszíni, részben a felszínalatti vízből történik. A felszíni és részben a talajvíz fokozatos, növekvő szennnyezettsége miatt nő a vízelőkészítés és tisztítás, vízkezelés szerepe, írja az European Water and Sewage 1985. januári száma. Öntözési információk Demokratikus Jemenből (DélJemen ) : A hazánk területének közel négyszeresét elérő ország csak gyéren lakott (1,7 millió lakos). Az Adenöböl mentének hidrometeorológiai viszonyai miatt létkérdés az öntözés. Az ország mezőgazdasági termőterülete kevés, csak 302400 ha, ennek is csak felét művelik meg rendszeresen. A megművelt földterület 1/2, ill. 2/3-át viszont rendszeresen öntözik. Javarészt felszíni vízből szerzik be az öntözővizet, csak kismértékbe veszik igénybe a felszín alatti vizet írja a Hidrotechnikai Meliorácija c. szovjet folyóirat 84. évi 12. számában Kadzaev, M. B. Izrael Galileai-tavának (Lake Kinneret) hidrobiológiái kérdéseit ismerteti Spataru, P., Gophen, M. szerzők cikke a Hidrológiai folyóirat 1985. évi 1. számában. Az amur táplálkozási szokásai és ennek hatása a táplálókra a Galileai-tó-ban" című ismertetés szerint 1969-ben nagytömegű (mintegy 1 millió) amur halivadékot telepítettek a tóba. Tömegük szépen gyarapodott, viszonylag keveset fogtak ki belőlük .a halászok. Megállapították, hogy az amúr, amíg van, algát eszik, télen pedig a zooplanktont fogyasztó halak ürülékén él. XJjabban azonban az amúr egyre több zooplanktont fogyaszt, ezért már nem jó, hogy ennyi amúr van a tóban. Sz-né