Hidrológiai Közlöny 1986 (66. évfolyam)
2. szám - Dr. Tóth János Attila–dr. Preczner Zsófia–dr. Nagy Sándor: A redoxpotenciál, a szerves széntartalom és a baktériumszám közötti összefüggés sekély tavak üledékében
104 Hidrológiai Közlöny 1986. 2. sz. Dr. Tóth J. A. és tsai.: A redoxpotenciál Eredmények és megbeszélésük Mézeshegyi tó A 2. ábrán az E 1 (mV) értékeket ábrázoltuk az üledékmélység (cm) függvényében, feltüntetve a domináns redoxrendszerek jellemző mV-tartományait. A redoxgradienseket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a mérés időpontjában kifejezetten oxidált viszonyok uralkodtak a vízben és a 15 cm fölötti üledékrétegekben egyaránt. A parti sávban E-j + 409 és +274 mV közötti értékeket vesz fel, a tóközepi mintavételi ponton értéke +378 mVtól +117 mV-ig változik. A parti sáv sekély, jól levegőzött felszíni vizében az NO «/NO 2} rendszer a potenciált meghatározó folyamat. A víz-üledék határtól 2,5 cm-es üledékmélységig a N07/NH 4 +, majd 5 cm-nél a NOí NH 4 + rendszer válik doniinánsá. A különböző nitrogén rendszerek jelenléte azt mutatja, hogy az üledék oxigén ellátottsága fokozatosan csökken. A N07/NH 4 + rendszer,,megjelenése" az esetek többségében jelzi, hogy oxigén már csak nyomokban van jelen. A + 300-tól +200 mV-ig terjedő E 1 tartományban feltételezhetően a mangán rendszerek dominálnak, amelyek mechanizmusa még nem teljesen tisztázott. A mangán rendszerek rendkívül összetettek, így reakció egyenleteik is nehezen definiálhatók. Figyelembe véve azonban fírümmer (1974) levezetéseit valószínűleg ebben a mV-tartományban fejtik ki potenciált meghatározó hatásukat. 3. ábra. A szárított és friss üledékminták szerves széntartalma az üledékmélység függvényében Fig. 3. The organic carbon content of dried and wet sediment samples as a f unction of sediment-depth 2. ábra. A Mézeshegyi tó két mintavételi pontján fölvett redox gradiensek. Fig. 2. Redox gradients at two sampling points of the lake of Mézeshegy 4. ábra. Az üledékminták 20 °C-on és 37 °C-on tenyésztett aerob csíraszáma az üledékmélység függvényében Fig. 4. Aerob germ-number of sediment samples cultivated at 20 °C and 07 °G as a function of sediment-depth
