Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

90 Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. P. dr. Zánkai N.: Kékalga vízvirágzás species of phytoplankton. — Abstr. 22. SIL. Kongress, aLyon. [22] Nauwerck, A. (1963): Die Beziehungen zwischen Zooplankton und Phytoplankton im See Erken. — Symb. Bot. Uppsala 17, 2—163. [23] Ponyi, J. E. (1965): Crustaceen-Plankton-Studien im Balatonsee (I. Teil.) Untersuchung der im Jahre 1925 vor Révfülöp gesammelten NetzfilterProben. — Annál. Biol. Tihany 32, 141 —157. [24] Ponyi, J. E. (1968): Studies über das CrustaceenPlaiikton des Balaton IV. Beiträge zur Kenntnis der Krebsgemeinschaft des Sees horizontal auftretenden Veräderungen. — Annál. Biol. Tihany 35, 169—182. [25] Ponyi, J. E. (1977): A balatoni zooplanktonkutatások újabb eredményei. — Annál. Biol. Tihany 44, 199—214. [26] Ponyi, J. E., Zárok, A. I. A. (1984): A dévérkeszeg lárvák (Abramis lirama) tápláléka a Balatonban. — Halászat XXX. (77), 4, 119-121 [27] Porter, K. G., Orcutt, .7. D. (1980): Nutritional adepuacy, manageability, ilnd toxicity as factors that determine the food quality of green and blue-green algae lor Daphnia. — Evolution and Ecology of Zooplankton Communities. (Ed. W. Ch. Kerfoot). Univ. Press Ndw England 11 ano

Vor, •New Hampshire and London. 268—281. [28] Schindber, J

. E. (1971): Food quality and Zooplankton nutrition. — ./. Animal. Eeol. 40, 589—595. [29] Sebestyén, 0. (1934): ,,Vízvirágzás" a Balatonon? — MBKM. 7, 205 -208. [30] Sebestyén, 0. (1949): A tavak planktonjának változásáról. Ujabb megfigyelések a Balaton planktonján. — Index H or ti Botanici CJniv, Bp. 7, 1 9. [31] Sebestyén, 0., Török, P., Varga L. (1951): Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon. 1. —• Annál. Biol. Tihany 20, 69—125. [32] Sebestyén, 0. (1953): Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon. 11. Évtizedes változások. — Annál. Biol. Tihany 21, 63—89. [33] Sebestyén, 0. (I960): Horizontális planktonvizsgálatok a Balatonon. I. Tájékozódás a planktonrákok horizontális elterjedéséről. — Annál. Biol. Tihany 27, 115—130. [34] Tamás, G. (1958): Mougeotia-Invasion im Plankton des Balatonsees im Herbst des Jahres 1956. Anna!. Biol. Tihany 25, 359—361. [35] Tamás, G. (1967): Horizontale Plankton-Untersuchungen im Balaton V. Uber das Phytoplankton des Sees, auf Grund der im Jahre 1965 geschöpften und Netzfilterproben. — Annál. Biol Tihany 34, 151—188. [36] Tamás, G. (1975): Horizontally occurring quantitative phytoplankton investigations in Lake Balaton, 1974". — Annál. Biol. Tihany 42, 219—279. [37] Tóth, L. G., Padisák, .7. (1983): Phenomenology and meteorological background of an Anabaenopsis raciborskii Wolosz. bloom in the shallow Lake Balaton (Hungary). — (kézirat). [38] Vijverberg, J., Richter, A.. E. (1982): Population dynamics and production of Acanthocyclops robustus (Sars) and Mesocyclops leuckarti (Claus) in Tjeukemeer. —

1 Hydrobiol. 95, 261—274. [39] Vörös, L., Vizkelety, É., Tóth, F., Németh, J. (1983): Trofitás vizsgálatok a Balaton keszthelyi medencéjében 1979-ben. — Hidrol. Köz. 9, 390—• —398. [40] Zafar, A. R. (1983): Seasonality of phy

toplan

kton in south Indian lakes. — Abstr. 22. SIL Kongress, Lyon. [41] Zá.nkai, N. P. (1974): On the feeding of Eudiaptomus gracilis in Lake Balaton. — Annal. Biol. Tihany 41, 363—371. [42] Zánkai, N. P. (1981a): Az Eudiaptomus gracilis (Copepoda, Calanoida) szaporulata a Balatonban. — Hidrol. Közi. 1, 34—39. [43] Zánkai, N. P. (1981b): Daphnia fajok táplálkozása a Balatonban.— Állati. Közlem. 68, 111—121. [44] Zánkai, N. P. (1983): A Cyclops ivcinus Uljanin (Copepoda) ragad o z ásá n ak hatása a balatoni zooplanktonra. Állott. Közlem. 70, 99—112. The effect of blue-green algal bloom on Hie composition of Cms taccu-pluiik toil P. Zánkai, N. (Mrs) In August

—September of 1982 threaded blue-algae, the Anabaenopsis raciborskii caused an extended blooming of the water in the entire basin of Lake Balaton. The density of crustacea-plankton did not change during this phenomenon, its composition, however, did, compared to the usual setup of previous years, because: 1. Acanthocyclops robustus f. limnetica known earlier only at the shores has proliferated also in open waters. Parallel to this, the density of Mesocyclops leuckferti dominating in summer — reduced, 2. A substantial decrease has been observed in the numebr of earlier dominating Eudiaptomus gracilis. Due to the presence of Anabaenopsis each member of the crustacea-plankton reduced its consumption of algae. The measure of reduction oscillated between 50 percent and one order of magnitude. The consumption of algae of the total population of crustacea-plankton was 4.6 percent/day before colouring of the water and has reduced to 0.38 percent/day at the peak of the blooming of Anabaenopsis. Species digesting by filtration consumed less compared to their own quantity than Cyclopses. The unfavourable effect of Anabaenopsis on the composition and nutrition of the crustacea-plankton has ceased around the end of September. Ember és víz — Fejezetek a vízgazdálkodás történetéből — Leonardo da Vinci terve: Kézikönyv a vízről. Leonardo da Vinci — fennmaradt jegyzeteinek tanúsága szerint — értekezést kívánt írni, s abban összefoglalni mindazt, amit tapasztalt, tudott és gondolt a vízről. A munka a következő 15 könyvhói állt volna: (1) — magáról a vízről, (2) a mértékegységekről, (3) a felszín alatti vizekről, (4) a folyókról, (5) az örvények természetéről, (6) az érdességről, (7) a különböző fajta homokokról (8) a felszíni vizekről, (9) a bennük mozgó tárgyakról, (11) a vízvezetékekről, (12) a csatornákról, (13) a víz által mozgásban tartott gépekről, (14) az árvizekről, (15) a vízben levő anyagokról. Bár a munka gondolatmenetét Leonardo világosan eltervezte, be mégsem fejezte. Fennmaradt viszont egy vázlat arról a részről, amelyben a csapadékról írt volna: ,,Le kell írni, hogyan keletkeznek és szóródnak szét a felhők, és a pára miért emelkedik fel a vízről és a földről a levegőbe, hogyan képződik a köd, miért látszik az égbolt egyszer kevésbé, máskor nagyobb mértékben kékebbnek. írni kell a különböző légrétegekről, a hó és a jégeső keletkezésének okairól..." Ha Leonardo könyvét befejezte és kiadta volna, akkor a hidrológia és hidraulika már életében fontos fejezékkel bővült vona. így azonban hidrológiai munkásságát csak a XVIII. század legvégén, 250 év múlva ismerte meg először a tudományos világ. (A. K. Biswas: History of hydrology, Amsterdam—

Ijondon, 1970. c. műve nyomán.) dr. Szlávik Lajos