Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
Dr. Hegedűs J.: Hidrobiológiái vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1985. 2. sz. 77 nagyságú membrán-szűrőin pon lévő szeszton színe és a víz algaszáma között. A duna minták membrán-szűrőlapon történő leszűrése és 105 °C-on történő szárítása után, az algaszámtól függő, eltérő lebegőanyag tartalom színeket kaptam. A Dunában az egész év folyamán a kovaalgák dominálnak. A 105 °C-on történő szárítás hatására az algák sárgás-barna színét adó diatomin elbomlik és előtűnik a klorofill zöld színe. Ha a Duna algaszáma 10 millió individuum/liter alatti, a membrán-szűrőlapon a szeszton színe mindig a szervetlen lebegőanyag tartalom színét követi, tehát legtöbbször sárgás-barna színű. Ha az algaszám eléri a 10 millió individuum/liter értéket, akkor íl szűredék már gyengén zöldes színű. Ez a színfokozódás 20 millió individuum/liter értéknél éri el az erős zöld színeződést. Harminc millió individuum/liter érték felett pedig kifejezetten világos, fűzöld színű. A valóságos algaszámok a membránszűrőlapon a fent közölt értékeknek csak negyedrészei, mivel lebegőanyag tartalom vizsgálatra minden esetben csak 250 ml víz van leszűrve. így a lebegőanyag tartalom meghatározások közvetve tájékoztatást adhatnak a vízben lévő algák számának körülbelüli nagyságrendjéről is. IRODALOM [1] Abo«, B.: A Fővárosi Vízművek felszíni víztisztító üzemei. TI vir. Közlöny, 41, 228, 1961. [2| Bozzay, ./.. A korszerű vízminőség-vizsgálat igényéi Hidr. Közi., 12, 529, 1975. [3 | DvihaUy, 7j*. : Optikai vizsgálatok a váci Dnnaág alsógödi szakaszán. Hidr. Közi., 39, 357, 1959. [41 Lászlóffy, If.: A hidrológiai előrejelzések jelentősége és lehetőségei. Hidr. Közi., 42, 192, 1962. [5] Papp, tíz.: Felszíni vizeink minősége. Hidr. Közi., 41, 188, 1961. [6] üzemen, G.: A Duna vízszintingadozása, a periodikusan fellépő algaprodukciók, valamint az ivóvíz minősége. Botanikai Közlemények, 3, 105, 1966. [7 | Tóth, J.: Az áramlástan egyes kérdéseinek ökológiai vonatkozásai. Hidr. Közi., 42, 76, 1962. [8| Tevanné, B., A.: A Duna Rajka-Nagymaros közötti szakaszának biológiai vízminősége. Hidr. Közi., 7, 311, 1978. [9] Uherkovicli, G.: Adatok a Tisza potamofitoplanktonja ismeretéhez VI II. A népességmaxiinumok sajátos formáiról. Hidr. Közi., 49, 31, 1969. [10] Varró, I.: Ivóvíznyerés felszíni vizeinkből. Hidr. Közi., 41, 215, 1961. [11] Vánesa, A., />.: Adatok Észak-Magyarország vízfolyásainak algavegetációjához különös tekintettel a vízminőségi állapotok megítélésére 8. A Sajó tychoplanktonikus algavegetációjának minőségi és mennyiségi viszonyai. Hidr. Közi., 10, 473, 1978. Hydrobioologisclie Untersuchungen des Wassers der Donau im Stromkm 1 U.V.) Dr. Hegedűs, J. In seiner Artikelreihe giht der Verfasser die Ergehnisse seiner hydrobiologischen Forschungen des Wassers der Donau im Stromkm 1659 bekannt, in deren Verlauf mit täglicher Häufigkeit Sehwehstoffgehalt und Algenzahl bestimmt, biochemische Teste und toxikologische Untersuchungen vorgenommen wurden, ferner wurden wöchentlich qualitative algologische Analysen durchgeführt. » Hierbei wurde ermittelt, dass das Wasser der Donau die für die Fortpflanzung der Algen günstige mittlere Monatstemperatur von 10 °C bereits im April erreicht und dieser Mittelwert erst im November unter diesen Pegel sinkt. Aus einer statistischen Auswertung von Wassertemperatur und Algenzahl geht hervor, dass ein Anstieg um 1 °C der mittleren Temperatur in der Vegetationsperiode — im Temperaturbereich zwischen 10—22 °C — im Schnitt einen Zuwachs der Algenzahl um 1 Million Taxone pro Liter herbeiführt. Am intensivsten ist dieser Anstieg im Tiefenbereich zwischen 15—20 °C. Diese Beziehunggilt nur für Jahre mit regelmässigen WasserIii hin ngs Verhältnissen. Für den Verlauf der Tageswerte, der monatlichen und Jahresmittel der Algenzahlen ist nach den Untersuchungen des Verfassers die Wasserführung der Donau, d.h. die Anzahl der Hochwasserwellen im Jahre sowie Grösse und Länge der einzelnen Hochwässer entscheidend. Hei steigenden Wasserständen geht die Algenzahl in Abhängigkeit von der Verdünnung, vom auf die Algen wirkenden und diese zerstörenden Schwebstoffgehalt und von den Änderungen im Ausinass der Belichtung und deren Eindringungstiefe zurück. In einem Jahr liegen die Anzahlen der Hochwässer allgemein /.wischen 10 — 15. überwiegend im April, Juni und Juli. Verfasser untersuchte die Gestaltung von Maximum des Schwebstoffgehalts und parallel hinzu von Minimum der Algenzahlauf den Tag der Kulmination der Hochwasserwelle bezogen. Nach seinen Ergebnissen ergab sich sowohl der höchste Seh wehstoffgehalt —.mit 37,4% — als auch die geringste Algenzahl — mit 27,4% — am Vortag der Kulmination. Diese Prozentsätze sind auch am Kulminationstag hoch — für den Schwebstoffgehalt mit 33,2%, für die Algenzahl mit 22,4%. Bei den AlgcnzahlMinima erhält man auch am zweiten Tag vor der Kulmination mit 17,5% und am ersten Tag nach der Kulmintion mit 18,3% hohe Werte. Im Falle der Donau entfallen die meisten gemessenen Werte des Schwebstoffgehalts in den Bereich 15—35 mg/1. Im Winter können ganz kleine Werte von 5 mg/1 eintreten. Bei Hochwasser kommt es zu Spitzenwerten zwischen 200—300 mg/1. Höhere Werte wurden vom Verfasser nur zu vier Angelegenheiten -— mit 304, 440 660 und 768 mg/1 — gemessen. Km her és viz — Fejezetek a vízgazdálkodás történetéből —• Leonardo da Vinci hidraulikai modellkísérletei. Leonardo az első között volt, akik rendszeresen megfigyelték a folyómedrek alakulását. Megállapította, hogy az egyenes vonalú niederszakaszon a folyó közepén a vízmozgás sebessége nagyobb mint a partoknál, ahol érvényesül a súrlódás hatása. Felismerte az esés jelentőségét a szabadfel színű rízmozgások hidraulikájáhau, amikor így írt erről: „Ha a folyó medrének nagy az esése, a víz gyorsabban folyik, a gyorsabban mozgó víz pedig kimélyíti a medret, így az abban mozgó ugyanaz a víztömeg kisebb helyet foglal el". A folyók és csatornák vízmozgásának vizsgálatánál modelleket használt, amelyek vázlatrajzai és leírásai jegyzeteiben fennmaradtak. A rajzokból látható, hogy a laboratóriumi csatornák oldala a kedvezőbb megfigyelések érdekében — üvegből volt. Alkalmazta a festés eljárást is a vízmozgás vizsgálatára. Az egyik modellen Leonardo azt vizsgálta, hogy rakódik le a hordalék a mederben egy vízfolyást gátló akadály mögött. Számos feljegyzése vonatkozik az öntözésre, lecsapolásra, az árvizek szabályozására is. (Gidroteehnika i melioraeija c. szovjet szakfolyóirat nyomán.) dr. Szlávik Lajos
