Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

58 Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. Dr. Kőris K.—dr. Winter J.: A be'lviz zwischen Beiden. Der Bericht enthält eine statistische Analyse der Polderwassermengen und eine Wertung der Ergebnisse, sowie auch die aus diesen abgeleitete Folgerungen. Auch die Beziehung zwischen den Abflussmengendaten der Wasserläufe zu den Polderwassermengen ist erörtert, wobei diese Beziehung quantifiziert und über Funktionen charaterisiert wird. Behelfe für die annähernde Berechnung und Vorhersage der Polderwassermengen sind gegeben. Auf dieser Grundlage ( Folytatás a 43. oldalról.) A harmadik speciális téma címe: ,,A mezőgazdaság energiatermelésének és energiafelhasználásának aktuális problémái" volt, amelyről M. II. ./. Kastroü (NSZK) tartott összefoglaló előadást. A plenáris üléseket követték a Technikai Szekciók ülései, mind az 5 szekcióban. Az l. Technikai Szekció — amely a Magyar Hidrológiai Társaság profiljának megfelelő kérdésekkel foglalkozik — 3 témát tárgyalt: /. tenia: Talaj- és környezetvédelmi munkák (erózió elleni védekezés, a talajok leromlásának és a vizek elszennyeződésének elkerülése, valamint ezek értékelése egy vízgyűjtő területen belül). Az összefoglaló előadást M. ]). Jí. Palmer (USA) tartotta. 2. téma: Tökéletesített öntöző és vízelvezető rendszerek és módszerek (víz- és energiafelhasználás, élőmunka igény, üzemeltetési szempontok, beruházási és fenntartási költségek, hatások a talajra és a növényzetre). Az összefoglaló előadást dr. Szigyártó Zoltán (Magyarország) tartotta. 3. téma: Szennyvizek és sótalanított vizek felhasználása a mezőgazdaságban (technológia, különböző növények tűrőképessége, a vizek tisztítási foka stb.) M. 11. Maresca (Franciaország) foglalta össze a témával foglalkozó dolgozatokat, és értékelte az eredményeket. Az üléseken kialakult vita nyomán néhány figyelemre méltó következtetés fogalmazódott meg. A 2. témáral kapcsolatban: — ki kell dolgozni az esőztető öntözés fejlesztését célzó megoldások mellett más módszerek modern alkalmazási lehetőségeit; — foglalkozni kell a nagy öntözőtelepek automatizálásrévén elérhető megtakarítási kérdéseivel (szivattyú fordulatszám szabályozásával stb.); — a felszín alatti öntözés megvalósítása előtt analizálni kell a talaj sóháztartását; — nagy területek meliorációja előtt kis területeken kell kipróbálni az alkalmazandó módszert ; — meg kell követelni a hozzáértést az alkalmazás területén. A 3. témáral kapcsolatban: — a szennyvizek mezőgazdasági hasznosítása — mind a, szennyvízkezelés, mind a hasznosítás szempontjából— régóta ismert és alkalmazott módezer, de megújuló érdeklődés mutatkozik iránta a vizeink hatékonyabb minőségvédelme érdekében; — néhány bemutatott (dolgozatban és az ismertetett kísérletekben alkalmazott) esetben a tesztnövények termésében nem mutatkozott szignifikáns különbség szennyvizes és a tisztavizes kísérleti öntözések között, és nem tapasztaltak fertőződést a termésekben, csepegtető és felszíni öntözéssel végzett szennyvízöntözéses kísérletekben; •— a szenny vízöntözések tervezésében fokozott mértékben kell alkalmazni a rendszeranalízist a jobb eredmények céljából, beleértve a mezőgazdasági művelés, a végső szenny vízelhelyezési és hasznosítási lehetőségek, valamint az egész rendszer minden részének alaposabb figyelembevétele szempontjait. A mintegy (100 résztvevővel megrendezett Világkongresszus programja 1 és 3 napos tanulmányutakkal zárult. A Technikai Szekciók I napos tanulmányútjai Budapest környéki termelőszövetkezetekbe illetve állami gazdaságokba vezettek, ahol a résztvevők az egyes szekciók témakörébe, vágó gyakorlati megoldásokkal ismerkedhettek (pl.: Dánszentmiklóson gyümölcsösök wird die Möglichkeit einer mehr in die Einzelheiten gehenden Berücksichtigung der Polderwassermengen erschlossen. Die behandelten Zusammenhange vervollkommnen die bisherigen Darlegungen über die quantitative Charakterisierung der Polderwässer. Die Üntersuchungsergebnisse geben einerseits Entwurfsunterlagen zur koplexen Melioration des untersuchten Raumes, anderseits auch hydrologische Unterlagen und Behelfe zum operativen Betrieb des Poldersystems. és szántóföldi növények csepegtető és esőztető öntözésével stb.). A Szervező Bizottság kongresszus utáni tanulmányútja (szeptember 8—9.—10—11 között) egész Magvarország területét magába foglalta, és keresztmetszetet adott a magyar nagyüzemi gazdálkodás aktuális gyakorlatáról. Dr. Cseh" Géza Az "Osztrák Vízgazdálkodási Sziivels ég 1981. és 1982. e\| beszámoló füzetei (1. Die Wasserwirtschaft Österreichs — Ausztria vízdálkodása, 1981. Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség, 55. füzet, Bécs, 1982. 295 old.) 2. Die Wasserwirtschaft Österreichs — Ausztria vízgazdálkodása, 1982. Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség, 58. füzet, Bécs, 1983. 364 old.) Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség (Österreichischer Wasserwirtschaftsverband) folyamatosan kiadja évi beszámolóit. A beszámolók kisalakú — fél formát,umos: 21x14,5 cm-es — fehér borítású füzetekben jelennek meg. Az 1981. és az 1982. évi beszámoló füzetek röviden bemutatják a vízgazdálkodással foglalkozó intézmények évi tevékenységét, tájékoztatnak egyes kutatásokról és azok eredményéről, bő útmutatásokban közlik a vízjogokkal kapcsolatos törvényi és rendeleti tevékenységet, a végrehajtás és alkalmazás elméleti és gyakorlat i vonatkozásait. Az egyesületi munka szakterületéről szakirodalmi jegyzékeket találunk, majd a tárgyév legfontosabb ausztriai hidrológiai, vízerőhasznosítási és vízgazdálkodási jellegadatait szövegesen, ábrákon és táblázatosan láthatjuk feldolgozva. A füzetek természetesen az egyesület évi jelentését is tartalmazzák, kiegészítve ezt az egyesületi tisztségviselők névsorával, és címével, valamint az egyesületi kiadvány- és segédletlistával. Hosszú volna itt a részletes ismertetés, hiszen a röviil és tömör fogalmazás jóformán a füzetek teljes tartalmát fontos és kiiktathatatlan tartalommá teszi. Itt, legfeljebb az ad a megkülönböztetésekhez, vagy a fontossági kiemeléskhez lehetőséget, hogy egyes szakágazati, vagy földrajzi területek más-más olvasót másmás módon érdekelhetnek, vagy érinthetnek. A magyar olvasó a legalkalmasabban a, füzetük tartalmának egészében mélyedhet el, mert így szinte teljes áttekintést kaphat nyugati szomszédunk és osztrák társszervezet link I énykeiléséről. A két szomszédos ország sokban egyező és sokban eltérő vízgazdálkodási adottságai és tevékenysége mellett is megállapítható, hogy az évi beszámolók itt ismertetett módja igen célszerű és talán mintául szolgálhatna akár társaságunknak, akár a hazai vízügyi szerveknek. Hasznosabb volna ugyanis a sok vízügyi szervnél kiadott, meglehetősen kis olvasottságú és egyenetlen színvonalú füzetek helyett egységes és jó, viszonylag rövid elkészítési idejű tevékenységi összefoglalókat készíteni és közreadni. A tömör, lényegre törő előadásmód az eredmények megértését és elterjesztését alapjaiban segíti. Külön kell szólnunk arról is, hogy az osztrák füzetek a vízjog problémáival milyen kiterjedten foglalkoznak. Ma, amikor a vizek tisztaságának védelme, és a vizekkel való takarékos és helyes vízgazdálkodás jogi és állami igazgatási területen egyaránt elmélyedt elméleti ós gyakorlati munkát kíván, talán nálunk sem volna haszontalan az intézkedési példák közreadásával, az esetleg meglévő joghézagok feltárásával a vízügyi igazgatás gyakorlati munkáit támogatni. V. I.