Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Hegyi Károly: Beszámoló a vízépítőipari műszaki konferenciáról

380 Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. Hegyi K.: Beszámoló a vízépitőipari konferenciáról A teherbíróképesség határállapota A ezerkezet tönkremeneteléhez viszonyított biztonságot három rész-biztonsági jellemző fejezi ki, ezek: — a határterhelés tényezői, — a beton és az acél anyagától függő tényezők, — a viszonyítási tényezők. A felsorolt tényezők alapján az anyagjellemzők jobb kihasználása érhető el, továbbá az új tudományos eredmények egyszerűbben és gyorsabban bevezethetők. A használhatóság határállapota Meghatározása rendkívül nehéz. Az építményt érő különféle hatások (hőmérséklet, zsugorodás, kúszás, támaszsüllyedés stb.), amelyeket az építmény vízzárósága ós az acélbetéteknek a korrózióval szembeni védelme szempontjából fontos repedéskorlátozás igazolásánál figyelembe kell venni, rendkívül sokfélék. Nagyságuk ós határuk előre meg nem becsülhető ós jelentkezésük véletlenszerű. További probléma, hogy a hőmérséklet, a zsugorodás és a kúszás okozta folyamatok matematikai megfogalmazhatósága igen komplikált. Ebből eredően, — ha ez egyáltalán lehetséges — igen nehéz a repedések elkerülésére, vagv korlátozására vonatkozóan pontos szerkezeti ós technológiai szabályokat felállítani. Építőanyagok Az NDK-ban a vízépítési betont a TGL 31.157 szabvány definiálja, melyet a Spezialbaukombinat Wasserbau dolgozott ki. A fellépő betonkárosodások általában a kellő szakismeretek hiányára, a beton alapanyagainak nerii kielégítő voltára és a hibás kivitelezésre vezethetők vissza. Ezért a minőség ellenőrzésének a rendszere nagy jelentőségű. A Spezialbaukombinatnál minden nagyobb betonműtárgy építéséhez technológiai irányelvet dolgoznak ki, mely tartalmazza az érvényes szabványokon alapuló vizsgálati tervet is. Ezt a tervezőnek, a beruházónak és az Állami Ellenőrző Szervnek kell jóváhagynia. Repedések, képződése vastagfalú ( a: 0,5 m) szerkezetekben Hőmérséklet. A hőmérsékleti terhelések fő oka a cement hidratációs hője. Eloszlását az alábbi tényezők határozzák 'meg: — a cement hidratációja, — cementtartalom, — a frissbeton hőmérséklete, — környezeti hőmérsékletek, — kerületi feltételek (zsaluzás, hőátadás stb.), — a beton termikus jellemzői. Az NDK-ban használt cementek hidratációs hője 275—545 Ws/g (65—130 cal/g). A hőmérséklet időbeli lefutására vonatkozó vizsgálatok analitikus és modelltechnikái eljárásait az előadó a Bauplanung-Bauteehnik c. szakfolyóirat 1983. évi 3. füzetében megjelent cikkében ismertette. Feszültségek. A repedéseket — saját feszültségek (7. ábra), — kényszerekből keletkező feszültségek (8. ábra) okozzák. Saját feszültségek a hőmérséklet okozta alakváltozásoknak egy keresztmetszetben való meggátlása folytán keletkeznek. Kényszerből keletkező feszültségek akkor lépnek fel, ha a közepes hőmérséklet megváltozása által okozott hosszváltozást külső erők, pl. befogás, akadályozzák. A repedések ott keletkeznek, ahol a fellépő húzó\ Felületi repedés 7. ábra. A síkbeli alakváltozási állapot saját feszültségei Fig. 7. Own stresses in a state of deformation in a plane P^Fj ^ a ! b a i- fi.', , UK ^ rf| Shúrb a'

ni a' a 8. ábra. A kényszer hatására keletkező feszültségek Fig. 8. Stresses developed under coercivity feszültségek a húzószilárdságot meghaladják. A saját feszültségek a keresztmetszeten belül változó előjelűek (összes feszültségek összege nulla), ezért ilyenkor sohasem léphetnek fel átmenő repedések. Ezek az úgynevezett felületi repedések a vízátnemeresztő képesség szempontjából érdektelenek, mértékük a lehűlés fokozódásával csökken. Kényszer esetén az egész keresztmetszet húzófeszültséget kaphat és a repedések átmenőek, azaz széthasítják a keresztmetszetet. Ezért ilyenkor hasadási repedésekről is beszélhetünk (9. ábra). A hasadási repedések a lehűlés folyamán nagyobbodnak, elősegítik a teherviselő vasalás korrózióját és a használhatóság szempontjából súlyos hibát jelentenek.