Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
6. szám - Hegyi Károly: Beszámoló a vízépítőipari műszaki konferenciáról
Hegyi K.: Beszámoló a vízépítőipari konferenciáról Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. 381 . ' L>20 7 9. ábra. A hasadási repedések keletkezése Fig. 9. Development of cracks Hasadási repedések keletkezése. A cement hidratációja következtében fellépő melegedésnél a test tágul, ekkor a hézagon (munkahézag) még csúszni képes. A szilárdulás fokozódása során a hézag mentén merev kötődés keletkezik, aminek következtében a lehűléskor az alakváltozás fordítottja már nem következhet be, kényszer keletkezik. A 8. ábra sematikusan egy testet ábrázol, melyben a középső tartományban maximális húzófeszültségek keletkeznek ós ezért csupán egy repedés jelentkezik. Hosszú testekben több repedés keletkezését a 9. ábra mutatja be. Vasalással csak a repedési kép befolyásolható (több kisebb repedés), azonban a repedósképződés nem kerülhető el. Tágulási hézagok. Egymástól való távolságuk sokféle tényezőtől függ. A TGL 22.903 szabvány („Bewegungsfugen in Bauwerken") (Mozgási hézagok építményeken) részletes adatokat tartalmaz a hézagtávolságokra vonatkozólag. A repedések keletkezése az építés közben kiképzett ún. „ideiglenes" hézagok kialakításával elkerülhető. A Spezialbaukombinat Wasserbau 1984-ben egy szennyvíz-szivattyútelepnél az NDK-ban elsőízben alkalmazott a kényszer csökkentése és a hasadási repedések elkerülése céljából eredményesen ideiglenes hézagokat (10. ábra). Ezek az ideiglenes hézagok kizárólag építéstechnológiai célokat szolgálnak ós a statikai rendszert nem zavarják. A vasalás átmenő ós a kapcsolati erők átvitelére alkalmas. Az előadó befejezésül egy szennyvíz-szivattyútelep vastagfalú vasbeton műtárgyának az építését mutatta be diakópek vetítésével szemléltetve. A műtárgy betonozását „ideiglenes" hézagokkal elválasztott töm bőkben, sakktáblaszerűen végezték. Az elkészült műtárgyon repedések nem jelentkeztek, az építmény vízzárósága kifogástalan. Acélbetétek Acélbetétek illesztése Idei glenes h ézagok © © © © ®\ © -az ideiglenes hézagok elrendezése révén a dilatáció nélküli hosszú falak megrepedése elkerülhető - az ideiglenes hézagok távolsága 3,5-6,0 m, - az ideiglenes hézagok statikailag nemjátszanak szerepet, a hajlitónyomatékok felvételére a szerkezet alkalmas, - a betonozás az (l)jelü tömbök betonozásával kezdődik, majd ezek lehűlése utón a Q)jelű tömböket betonozzák 10. ábra. A hasadási repedések az ideiglenes hézagokkal elkerülhetők Fig. 10. Development of cracks hindered and avoided by use of temporary slots 2.7. VÍZZÁRÓ VASBETONSZERKEZETEK ÉPÍTÉSÉNEKTECHNOLÓGIÁJA A VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VÁLLALATNÁL Előadó: NAGY ÁEPÍD főtechnológus Vízögyl Építő Vállalat A vasbetonszerkezetek vízzárósága, amint azt a konferencián elhangzott előadások is kiemelték, a vízépítési műtárgyakkal szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény. Ha ez a követelmény csak hiányosan, vagy egyáltalán nem teljesül, akkor a műtárgyat csak nagy többletköltségek árán lehet a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni. Ettől a szélső esettől eltekintve azonban az is többletköltséget jelent, ha a műtárgy víztartó képességét nem a beton vízzáróságával, hanem a vízzel érintkező felületek szigetelésével kívánják biztosítani. Az építési technológiával tehát olyan műtárgyakat kell tudni létrehozni, amelyeknek a betonja minden külön szigetelés nélkül, anyagában vízzáró.
