Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
6. szám - Dr. Szenti János: Jégtörő tevékenység a Dunán Dunaföldvár–Vukovár (1560–1333 fkm) között
Dr. Szenti J.: Jégtörő tevékenység a Dunán I Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. 355 jégborítottság, az infravörös fényképezéssel a jégborítottságon kívül a jég vastagsága is megállapítható. Az utóbbi nagy előnye, hogy rossz látási viszonyok, éjszakai sötétség mellett is használható. Az eljárások lényege azonos. Ugyanazon helyről többször készített felvétel kiértékelése alapján lehet követni a jéghelyzet változását. A felvételek kiértékelését megkönnyíti, ha minden egyes észlelési hely felvételéhez hálóbeosztást szerkesztenek, amely kiküszöböli az optikai és mélységi torzulás hibáját. Az infravörös felvételnél a jég vastagságának a meghatározása azon az elven alapszik, hogy a különböző vastagságú, ugyanazon anyagok hővisszaverődése eltérő. A jég vastagságát ezzel a módszerrel csak merőleges ráfényképezéssel (pl. hídról, repülőgépről) lehet megállapítani. A felszerelés a normál fényképezésnél használt eszközökkel megegyezik, az infravörös fényképezéshez és a laboratóriumi eljáráshoz azonban különleges optikát kell használni. Az információszerzésben minőségi változást jelentenek a légi felderítés adatai. Ezért az időjárástól és egyéb feltételektől függően a légi felderítést folyamatossá és szervezetté kell tenni. A felderítés leghatásosabb eszközei azok a repülőgépek, amelyek utazósebességüket 150—100 km/ó sebességre is le tudják csökkenteni (TurbóPorter, PZL 100 stb.), és sítalppal is felszerelhetők. A gépek 4—5 órát tartózkodhatnak a levegőben és 1000 km hosszú útvonalat is berepülhetnek. A repülőgépek leszálló pályája általában 800 X 200 m, a PZL 420 X150 m-es, a'Turbó-Porter 200"X 300 mes pályáról is üzemeltethető. Utóbbi a kerekek mellett egyidejűleg sítalppal is üzemeltethető. A repülőgépről történő szemrevételezés, megfelelő méretarányú térképek, helyszínrajzok birtokában rögzíthető. Rendkívüli esetben a jégrombolás, jégtörés munkája a repülőgép fedélzetéről közvetlenül is irányítható, ahonnan a rádiókapcsolatok segítségével a jégtörő hajóknak, jégrobbantóknak utasítás adható. A légi felderításnél jól alkalmazható az előző pontban ismertetett normál és infravörös fényképezés. Az eljárás a légi fotogrammetriából közismert. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy az ipari televízió alkalmazása mind a földi, mind a légi felderítésben a védelemvezetés tájékoztatásának gyors és megbízható eszköze. A felderítés során a jég hozamának megállapítása révén a jégtorlaszhoz érkező jég mennyisége is becsülhető: Qj(m 3) = y-h rB-v, ahol Qj = a jéghozam, h f = az úszó jég vastagsága, B = a folyó úszó jéggel borított szélessége, v = az úszó jég sebessége, y = a zajlás sűrűsége. A védelmi központokba beérkező észlelési adatok feldolgozása helyszínrajzokon és hossz-szelvényeken történik. 6. kép. Mozog a bontott jég Bild 6. Das gebrochene Eis im Abtrieb A jóghelyzet rögzítését kétféle módon végzik. Az egyik módszer szerint a folyó átnézetes M = 1:50 000, M= 1:100 000 léptékű helyszínrajzán tüntetik fel naponta, vagy kétnaponta a jégzajlásos, álló jeges szakaszokat, fkm-től fkm-ig, továbbá a torlódott jeget, a jégtorlaszt és a jégdugót. Célszerű ezt az átnézetes helyszínrajzok egymás mellé helyezett sorozatán feltüntetni oly módon, hogy az összedolgozott sorozaton 10—15 nap jéghelyzete legyen rögzítve. Az így készített helyszínrajzok egymás mellé helyezve a védekezés kezdetétől a védekezés befejezéséig nagyon szemléltetően mutatják be a jéghelyzet változásait. A folyón kialakult jéghelyzetet, a jeges árhullám kialakulását a vízállások változása jellemzi a legjobban. Ezért a folyó vízszint hossz-szelvényét naponta elkészítik és ezt dekádonként egy hossz-szelvényen ábrázolják. A vízállások változásából lehet következtetni a torlódott jég alakulására, a jégtorlasz és jégdugók keletkezésére. Jól követhető egy torlasz kialakulása és eltűnése. A jégtörő hajók munkájának irányításához ez az ábrázolási mód nélkülözhetetlen. A másik módszer szerint sematikus helyszínrajzon tüntetik fel a jéghelyzet változását. A napi kétszeri észlelésnek megfelelően a jégviszonyokat a zajlás százalékának, az álló jég alsó és felső határának megfelelően vonalakkal ábrázolják ós feltüntetik a jég vastagságát is. Ezzel a módszerrel egy egész hónap jégjárási helyzete is figyelemmel kísérhető egy helyszínrajzon. A jellemző hidrometeorológiai adatok regisztrálása jelentős. A jég képződésére a napi negatív közóphőmérsékletek összegéből, a víz hőmérsékletéből lehet következtetni. Eisbrechertäligkeit an der Donansíreeke Dunaföldvár — Vukovár Dr. Szenti, J. An der Donau kam es zu den grössten Hochwasserkatastrophen im Winter, bei Eistand. Eine effektvolle Bekämpfung besteht in der Verbeugung und in der Abwehr bzw. Minderung der unmittelbar drohenden Gefahren.
