Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Dr. Szenti János: Jégtörő tevékenység a Dunán Dunaföldvár–Vukovár (1560–1333 fkm) között

354 Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. Dr. Szenti J.: Jégtörő tevékenység a Dunán lenül sötétedésig vissza is térnek. A jégtörést tiszta, ködmentes időben, napkeltétől napnyugtáig lehet a legeredményesebben végezni. A jégtörésben résztvevő hajók munkájának az irányítása a védekezésre kijelölt szakaszon összehangoltan történik. A felderítésből ismert jéghelyzeteknek megfelelő intézkedéseket a védelemvezetés, a telepített URH rádióhálózat segítségével továbbítja a hajókra. A hajócsoportok hajói egymással is közvetlen kapcsolatban vannak. így a vezérhajón tartózkodó műszakiak, a hajók kapitányai állandó kapcsolatban vannak közvetlenül is egymással. (1. ábra) A jégzajlás megindulásakor a kitűző jeleket beszedik, ezért a hajókon a folyószakaszt jól ismerő, lehetőleg a hajóút kitűző szolgálatból vezényelt műszakiak teljesítenek szolgálatot. Példa a dunai jégtörés végrehajtására Ha a Dunán a jégzajlás eléri a 25—30%-ot, a kijelölt állomáshelyeken tartózkodó hajókat készenlétbe kell helyezni. Amikor a folyón a közepes (30—50%-os) zajlás és a parti jégképződés megindult, a hajókat munkába kell állítani. Közepes zajláskor a hajócsoportok a szakaszokat többször is bejárják és a parti jeget hullámok keltésével elsősorban a szűkületeket, éles kanyarokat járva késleltetik a beállást, a szakaszon megált jeget haladéktalanul szétrombolják. Ebben az időszakban az a cél, hogy a zajló jégből a lehetséges maximális mennyiséget továbbítsák az alsóbb folyószakaszra, ugyanis a, jég menynyisége döntő a katasztrofális árvizek keletkezésénél. Ha a zajlás eléri a 80—100%-ot, és a meteorológiai és hidrológiai előrejelzések szerint tartós lehűlés várható áradás nélkül, továbbá a jégmegállásra hajlamos szakaszokon a folyó már beállt, a jégtörő hajóknak a sima beállást kell elősegíteni. A hajócsoportok munkáját úgy kell irányítani, hogy a folyó alulról felfelé jéggel felrakódjon és a folyó teljes hosszában beálljon. A folyamatos felrakodás érdekében szükségessé válhat, hogy egy-egy feljebb beállt szakaszt meg kell 5. kép. A másodlagos zajlás Bild ó. Der sekundäre Eisabtrieb beginnt bontani és zajlást kell előidézni. Az elsődleges zajlásnak ez a legkritikusabb időszaka, hiszen el kell dönteni, hogy a zajlást vagy a beállást segítsék a jégtörő hajók. A kérdés eldöntésében legtöbbször maga a természet segít, az erőteljes éjszakai lehűlésekkel A beállást követően azonnal hozzá kell fogni hegymenetben haladva a 15—20 m széles folyosó nyitásához. A folyosó nyitása csak alulról felfelé haladva történhet, mert felülről lefelé haladva a hajó a vastag jégbe beszorul. (Erre az intézkedésre csak rendkívül kritikus helyzetben kerülhet sor!) A folyó nyomvonalát a hajózási lehetőségek határoznák meg, mégis törekedni kell arra, hogy az inflexiós pontokon át, a kanyarok domború partjainak közelében — a feltámaszkodási pontok környezetében — legyen kialakítva a másodlagos zajlás elősegítése érdekében. A tavaszi olvadás első jelenségei közé tartozik, hogy a jég helyenként megcsúszik. Előfordult a Dunán, hogy az álló, összefüggő jégmező felső határától mintegy 20 km jég az álló jégmező alá csúszott és az alatta levő szakaszon 3—4 m-re vastagította az álló jeget. Ilyen esetben a jég leeresztését bontással, alulról felfelé haladva, haladéktalanul meg kell kezdeni. A jégtörők munkáját segíti a folyó azzal, hogy a torlódott jég több méteres vízlépcsőt is képes kialakítani, amelynek visszaduzzasztó hatása addig gyengíti a torlaszt, míg a víznyomás azt szinte kilövi a helyéről. Ilyen esetben még rossz látási viszonyok mellett, illetve éjszaka is folytatni kell a munkát mindaddig, amíg a jég áll. Másodlagos zajlásnál a leggyorsabban akkor sikerül a teljes folyószakaszt jégteleníteni, ha alulról felfelé haladva közel egyidőben, legfeljebb néhány órai késéssel egymást követően sikerült az összes torlaszt, jégdugót, illetve álló jégmezőt elereszteni. A védekezés idején a védekezés irányítóinak folyamatosan tájékozottnak kell lenniök a folyó teljes hosszában a jéghelyzetrol. A jéghelyzet megfigyelését földi és légi felderítéssel kell végrehajtani. A jeges árvizek kialakulására hajlamos folyók jéghelyzetét minden esetben földi figyelőszolgálat kíséri figyelemmel. Első feladat a jégjelentő állomások (körzetek) megszervezése. Észlelők és jelentők az állandó vízmérceészlelők, és a jégvédekezés idejére szervezett új jégjelentő állomások (körzetek) megfigyelői. » A védekezés során szükségessé válhat egy-egy folyószakasz-szűkület, híd környékének részletesebb és alaposabb megfigyelése. A feladat végrehajtásával folyami felmérő brigádokat kell megbízni. Speciális felszerelésüket a téli körülményeknek megfelelően kell előkészíteni. Újabban erre a célra alkalmazzák a normál és az infravörös fényképezést. A felvételek készítéséhez olyan kiemelkedő és állandó helyet (természetes magaslat, gyárkémény, magas épület, híd stb.) kell keresni, ahonnan a kérdéses szakasz jól belátható. Normál fényképezési eljárással a