Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Dr. Kovács György: Szempontok a Dunántúli Középhegység vízforgalmát szimuláló modellek felülvizsgálatához

340 Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. Dr. Kovács Gy.: A Dunántúli Középhegység vízforgalma az idő diszkretizálása, ami — a mező esetében — vagy véges differenciák, vagy véges elemek segítségével történhet. Mindkét eljárás a gyakorlat számára kielégítő megoldást szolgáltat, ezért a közülük való választás a kutató ízlésétől függ. Meg kell jegyeznünk, hogy a véges differencia módszer hátránya ( a tényleges határvonalat a négyzetháló csak durván közelíti) nem okoz problémát a nagy regionális modellek esetében ós a véges elem módszer előnye (követni tudja a görbült, időben változó határolást) sem jelentkezik, mert a régió határvonala rögzített, időben változatlan (KOVÁCS ós ALMÁSSY, 1984). Figyelembe véve, hogy a fizikai folyamat jellege lépésről lépésre nyomon követhető a véges differenciák alkalmazásakor, személyesen ezt a módszert előnybe helyezem és ezt az álláspontot támogatja a statisztika is, jelezve, hogy a működő modellek mintegy 2/3-a a véges differenciákat használja és csak 1/3-a véges elemeket. A víztartó réteg karsztos jellege egyáltalán nem befolyásolja a numerikus módszer alkalmazását, ezért most nem szükséges ennek a belső működést szabályozó elemnek további vizsgálata. Visszatérve a rendszer teljes szerkezetéhez (lásd 4. ábra) megállapítható, hogy az output leírása — függetlenül attól, hogy a potenciál-eloszlást, vagy a sebesség-mezőt választjuk a rendszer állapotának jellemzésére — független a víztartó rétegek szerkezetétől. Az inputként ható határfeltételek azonban — különösen a rendszer felszínén érvényesülő megcsapolás, vagy tálpálás — jelentősen eltérnek karsztos rétegek esetében a laza szemcsés üledékekben kialakuló folyamatoktól. Ezért ezeket a feltételeket külön kell elemeznünk akkor, amikor ipput output belső operáció 2. a rendszert jellemző paraméterek a rendszer geometriáját jellemző paraméterek a geológiai és geofizikai feltárások célja - a rétegzett összlet szerkezetének megismerése /a vizzáró és vizrekesztő képződmények vastagsága és vizszintes kiterjedése/ - a geológiai szerkezetek helyének és jellegének meghatározása /vetők, töréses zónák, feltolódások, stb. / a rendszer hidraulikai viselkedését leiró paraméterek a rétegek tározóképessége - szabadfelszinü viztartók fajlagos vizadóképessége - a nyomás alatti viztartók tározási együttható

j a a vizvezető rétegek transmissibilitása (T=mK) a vizrekesztő rétegek^vizátbocsájtó képessége (b= —) *> a vizsgálatokkal közvetlenül meghatározandó paraméterek - szivárgási tényező - porozitás 6. ábra A belső operáció második tagjának (paraméterek) értelmezése Fig. 6. Definition of the second member for internal operation (parameters)