Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

• 334 Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. telezésénél — a vízügyi szervek — fokozottan vegyék figyelembe a biotechnikai módszerek alkalmazásának lehetőségét. 6. A folyók és tavak medréből a rendszeresen ismétlődően kikotort anyag elhelyezésére, a természet- és környezetvédelem szempontjait figyelembe vevő, gazdaságosan kivitelezhető megoldásokat kell keresni. 7. A szabályozási munkálatok végrehajtása során a kivitelezés a természetet, a tájat a lehető legkisebb mértékben rongálja. A munkálatok befejeztével pedig a kivitelező gondoskodjon az eredeti állapot lehetőség szerinti, illetve a természetes környezetnek megfelelő helyreállításáról. 8. Vizsgálni Kell annak lehetőségét, hogy folyóés tószabályozási beavatkozásokkal van-e mód javítani a folyók, tavak öntisztulási folyamatában részt vevő élővilág ökológiai feltételeit. Environmental results and possibilities «lue to river and lake regulation Kovács, D. The main conclusions are as it follows: 1) Beside the classical objectives of river and lake Kovács D.: A folyó- és tószabályozás regidation one should consider in the future the environ

: mental and scenic requirements of the area. 2) With an a priori consideration of the priorities a well-designed coordination of the interests is unavoidable along with the aspects of scenic- planning. 3) For the coordination of interests an accurate definition of the environmental requirements seems to be necessary. 4) The planned regulative interferences must be coordinated with existing land-regulation plans. Information of governmental and social organizations is necessary with enclosed reasoning. 5) In the course of planning and constructing of the regulative interferences anding in a change of the natural environment the hydraulic organizations should consider increasingly the possibility of the use of biotechnical methods. 6) For the disposal of the material obtained from the river-beds and the bottom of lakes solution should be found with due consideration on the natural and environmental espects and economic feasibility. 7) During the execution of regulative interferences minimum damage should be caused to nature and scenery. At the end of the construction work the contractor should take care of the restoration of the original scenery if possible, or of a changed but environmentally acceptable solution. 8) It should be investigated whether with river and lake regulation it would be possible to improve the ecologic conditions of the biosphere that are part of the self-puri-fying processes of rivers and lakes. Emlékülés Maucha Rezső születésének századik évfordulóján (Budapest, 1984. október 16.) A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya 1984. október 16-án megemlékezést rendezett Maucha Rezsó akadémikus, a Magyar Hidrológiai Társaság egykori tiszteleti tagja (Í884—1962) születésének századik évfordulóján. Dr. Tigyi József akadémikus, a Biológiai Tudományok • 'Osztályának elnöke megnyitójában elmondta, hogy Maucha Rezső hidrobiológiái iskolája máig is az egyetlen, amelyet a külföld is, mint magyar tudományos iskolát nyilván tart. Maucha nevéhez fűződik a magyar hidrobiológia-limnológia aranykora. Dr. Woynarovirli Elek, a mezőgazdasági tudomány doktora a magyar hidrobiológusok tanítómestere ként emlékezett meg Maucha Rezsőről. Elmondta, hogy Maucha a német Thienemanna], a svéd N aumannaX, az osztrák Ruttnerre], a svájci Minderre1, és a finn Jarnefelttel együtt alapító tagja volt a 20-as években a Nemzetközi Limnológiai Egyesületnek (SIL), amely napjainkra világméretű társaságává terebélyesedett az édesvízi kutatásoknak. A Halélettani és Szennyvízvizsgáló Intézet igazgatójaként dolgozta ki és vitte át a gyakorlatba helyszíni vizsgáló módszereit, amelyekkel a vizsgálatoknak nemcsak nagyobb pontosságát, hanem lényeges megkönnyítését is elérte. Maucha nem elégedett meg a vizek egyszerű kémiai analízisével, hanem az adatok mögött törvényszerűségeket keresett és talált. A bonyolult folyamatok útvesztőjében is meg tudta találni a lényegest. Pályája végén több megpróbáltatás is érte: intézete «Budapest ostrománál elpusztult, majd a sok nehézséggel/újjáépített intézetet többször átszervezték, sőt, meg is szüntették. A változó körülmények közt is alapvetőt alkotott, művei tanítványaiban terebélyesedtek tovább. Dr. Tamásné Dvihally Zsuzsa, a biológiai tudomány kandidátusa Maucha Rezsőt, mint vízkémikust jellemezte. Maucha ugyan fő tárgyának a kémiát tekintette, de ugyanolyan otthonosan mozgott a fizikai, matematikai, biológiai, ásványtani, földrajzi és meteorológiai kérdésekben. Rövidesen irányító egyénisége lett a nemzetközi belvíz-kutatásnak. Sok esetben elsőként vette vizsgálat alá a hazai vizeket: a folyó- és állóvizeket, a forrásokat, barlangi vizeket, szikes tavak vizét. Vízanalitikai kérdésekkel, halászati biológiával és szennyvízkérdésekkel is kiterjedten foglalkozott. Több ezer saját kezűleg végzett kémiai elemzése volt. A gyakorlatot segítették egyszerűsített kémiai vizsgálati eljárásai. Az ún. félmikro módszerek a szakmai körökben iskolát jelentettek s az egész világon alkalmazásba vették, olykor tovább is fejlesztették ezeket. Új ábrázolásmódja, a csillagdiagram szintén világhírűvé vált. Tudományos cikkein —- kb. százat írt különböző külföldi szaklapokba — nemzedékek nevelkedtek, könyvei — különösen azok, amelyeket a Németországban kiadott „Die Binnengewässer" c. sorozat keretében írt — a szakmában ma is időszerűek és sűrűn idézettek. A Magyar Dunakutató Állomás volt utolsó munkahelye. Az állomás mostani munkatársai közül többnek még elindítója volt. Emléke valószínűleg ott él a legteljesebben. Dr. Vágás István, a műszaki tudomány doktora Maucha Rezső munkásságát mérnöki szemmel értékelte. Kiemelte, hogy kutatásainak köre a vizek világához, a szélesebb értelmezésű hidrológia tudományához interdiszciplináris módon kapcsolódott. Jól tudott bánni a műszaki tudomány alaptudományainak, a matematikának és a fizikának az eszközeivel, és a mérnök módszereivel tette szűkebb szakterülete segédeszközeivé e tudományok eredményeit. A fitoplanton oxigéntermelését a fény-intenzitással sinus-törvény szerint hozta kapcsolatba, s meghatározta kísérleteivel a fény-intenzitás oxigéntermelére optimális értékét, s a Nap ehhez tartozó optimális fénybeesési szögét. A reakció-kinetika alapvető differenciálegyenleteinek érvényesítésével jellemezte az asszimiláció folyamatát, s ebből egyrészt következtetni tudott az átlagos algaátmérő szükséges értékére, másrészt a fizika rezgő mozgási törvényeivel modellezhette magát az asszimilációs folyamatot. Módszereivel így a vízimérnök gondolkodására is hatást gyakorolhatott. Az emlékülés délelőttjén a budapesti Farkasrétitemetőben megkoszorúzták Maucha Rezső síremlékét. A koszorúzási emlékbeszédet dr. Bérezik Árpád, az MTA levelező tagja tartotta. V. I.