Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Kovács Dezső: A folyó- és tószabályozás környezetvédelmi eredményei és lehetőségei

Kovács D.: A folyó- és tószabályozás Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. 333 nem jelenti azt, hogy a helyi környezetvédelmi szempontok figyelembevétele nem lényeges. A jövőben is gondoskodni kell arról, hogy a helyi szervek képviselői idejében tájékoztatást kapjanak a területüket érintő folyószabályozási tevékenységről és várható kihatásairól. Az egyeztető megbeszélések egyrészt elejét veszik számos, a folyószabályozás kihatásaitól való alaptalan aggályoskodásnak, másrészt annak, hogy a környezetvédelem szempontjai miatt esetleg egyes szabályozási művet utólag kelljen eltávolítani, vagy hatásukat költséges többletmunkával ellensúlyozni. Az általános szabályozási terv, illetve egy hoszszabb, összefüggő folyószakaszra készült terv ismertetése, egyeztetése keretében célszerű ezt elvégezni. A tószabályozás és a környezetvédelem kapcsolata, a lehetőségek és a feladatok A tavak szabályozása-során — a vízszintek szabályozásával kiküszöbölték a szélsőséges vízállásokat, csökkentették a vízjátékot, ezzel az árvízkárok megszűntek ós az üdülés és egyéb igények kielégítésére a kedvezőbb vízszintek állandósultak. Pl. a Velencei tó vízgyűjtőjén a víz utánpótlására két tározót építettek, összesen 12,0 mió m

3 térfogattal. Az optimális vízszinttartás előírásait a környezetvédelem és egyéb szempontok figyelembevételével szabályzatokba foglalták; — a partok szabályozásával állandósították a mozgó, eróziós, szakadó partokat, megvédték a parti földterületeket és létesítményeket. Az üdülés számára megfelelő parti területeket hoztak létre feltöltéssel és ezzel lehetővé tették az üdülőterület fejlesztését, korszerűsítését; — a mederszabályozás keretében eddig összesen kb. 15 millió m

3 isza"pot kotortak ki a tavak medréből, ezzel csökkentették a feltöltődés mértékét és az eutrofizációt. Szabályozták, főleg a Velencei- és a Fertő-tavon a túlburjánzott nádasokat és rendszeresen gondoskodnak a tavak (Balaton, Velencei-tó) használatát zavaró hinarasok levágásáról. A mederszabályozás elősegíti a tavak vízminőségének javítását is. Kotrásokat végeznek a feliszapolódott strandokon, liajóutakban és kikötőkben is. A tudományos kutatás keretében meghatározták a tavak vízháztartási paramétereit, ezeket észlelik is és kiterjesztették a vizsgálatokat a tó vízminőségére is. Űj kotrógép típusokat fejlesztettek ki és új technológiát vezettek be a mederanyag eltávolítására és elhelyezésére. A környezetvédelmi igényeket jobban kielégítő korszerűbb partvédőmű típusokat dolgoztak, illetve kísérleteztek ki. A Balaton vízszintszabályozása a korábbi vízszintek tartós süllyesztését eredményezte és az állandósított alacsonyabb vízszint kedvezett a tó társadalmi hasznosításának. A partok feltöltése még jobban elősegítette a parti sáv hasznosítását, üdülők, nyaralók létesítésére alkalmasabbá tette. Helyenként azonban lecsapoló csatornák híján, belvizes területek keletkeztek. A feltöltött partszakaszokon partvédőműveket építettek, amelyek védelmet nyújtanak az erózió s a jég romboló hatása ellen. A kőből, betonból épített művek nem mindenben felelnek meg a környezetvédelem igényeinek, azonban még nincs megfelelő, minden igényt kielégítő partvédőműtípus. Kifogásolható a feltöltött parti területek közvetlen beépítése pl. magas szintű szállodaépületekkel. Előrelépést jelent, ha a közvetlen parti területeket meghagyják zöld területeknek, sétányoknak, mindenki számára hozzáférhető közterületeknek. A Velencei-tónál a vízszintszabályozás hatására megszűnt a korábbi, esetenként több méteres vízszintingadozás. Az állandósított vízszintek megfelelnek a nádasok fejlődésének és a vízi élővilág életfeltételeinek. A mederszabályozás, kotrás hatására a tó nyíltvízi területe jelentősen megnőtt, a nádborítás 59%-ról 42%-ra csökkent, de a tó nádas jellege megmaradt. Nőtt a vízmélység is, megváltoztak az áramlási és hullámzási viszonyok, végeredményben határozott javulási tendencia mutatható ki a víz minőségében is. A tó parti sávját mintegy 15 km hosszon feltöltötték és bevédték kő-, beton partvédőművekkel. A feltöltések csökkentették a sekély vizű területeket, azonban a part mentén időszakosan belvizek képződhetnek, mivel a tópart csapadékvíz csatornázását még nem oldották meg. A szennyvizek tisztításáról és elvezetéséről gondoskodtak, még tisztított szennyvíz som kerülhet be a tóba. A Fertő-tó vízszintszabályozása sikeresnek mondható, nincsenek nagy vízszintingadozások. Az előállított vízszintek egyaránt kielégítik az osztrák és magyar hasznosítási igényeket, vagyis a fürdőzés, a halászat, a hajózás igényeit és a ná- . dasok életfeltételeit. Magyar területen a Fertőrákosi öbölben végeztek kotrást, partfeltöltést és védőmű építést 200 m hosszpn. Az öbölben kialakított üdülő- és vitorlástelep, strand, valamint partrendezés megfelel a környezetvédelmi igényeknek is. A további szabályozási munkákat tartalmazó általános szabályozási tervet minden érdekelttel egyeztették. 6. Ajánlások 1. A folyó- és tószabályozás tervezése során a klasszikus célkitűzések mellett a jövőben is szük- * séges figyelembe venni ate érintett terület körnvezetvédelmi és tájrendezési követelménveit. 2. A prioritások elsődleges figyelembevétele mellett tudatos érdek egyeztetés is szükséges a tájrendezési szempontok figyelembevételével. 3. Az érdekek egyeztetéséhez szükséges a környezetvédelmi követelmények (igények) pontos megfogalmazása. 4. A tervezett szabályozási beavatkozásokat a területrendezési tervekkel egyeztetni, továbbá az érdekelt állami és társadalmi szervekkel ismertetni, indokolni szükséges. 5. A természeti környezet változtatásával járó szabályozási beavatkozások tervezésénél és kivi-