Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

6. szám - Kovács Dezső: A folyó- és tószabályozás környezetvédelmi eredményei és lehetőségei

Kovács D.: A folyó- és tószabályozás Hidrológiai Közlöny 1985. 6. sz. 333 nem jelenti azt, hogy a helyi környezetvédelmi szempontok figyelembevétele nem lényeges. A jö­vőben is gondoskodni kell arról, hogy a helyi szervek képviselői idejében tájékoztatást kapjanak a területüket érintő folyószabályozási tevékeny­ségről és várható kihatásairól. Az egyeztető meg­beszélések egyrészt elejét veszik számos, a folyó­szabályozás kihatásaitól való alaptalan aggályos­kodásnak, másrészt annak, hogy a környezetvéde­lem szempontjai miatt esetleg egyes szabályozási művet utólag kelljen eltávolítani, vagy hatásukat költséges többletmunkával ellensúlyozni. Az általános szabályozási terv, illetve egy hosz­szabb, összefüggő folyószakaszra készült terv is­mertetése, egyeztetése keretében célszerű ezt el­végezni. A tószabályozás és a környezetvédelem kapcsolata, a lehetőségek és a feladatok A tavak szabályozása-során — a vízszintek szabályozásával kiküszöbölték a szélsőséges vízállásokat, csökkentették a víz­játékot, ezzel az árvízkárok megszűntek ós az üdülés és egyéb igények kielégítésére a ked­vezőbb vízszintek állandósultak. Pl. a Velencei tó vízgyűjtőjén a víz utánpótlására két tározót építettek, összesen 12,0 mió m 3 térfogattal. Az optimális vízszinttartás előírásait a környe­zetvédelem és egyéb szempontok figyelembe­vételével szabályzatokba foglalták; — a partok szabályozásával állandósították a mozgó, eróziós, szakadó partokat, megvédték a parti földterületeket és létesítményeket. Az üdülés számára megfelelő parti területeket hoztak létre feltöltéssel és ezzel lehetővé tették az üdülőterület fejlesztését, korszerűsítését; — a mederszabályozás keretében eddig összesen kb. 15 millió m 3 isza"pot kotortak ki a tavak medréből, ezzel csökkentették a feltöltődés mér­tékét és az eutrofizációt. Szabályozták, főleg a Velencei- és a Fertő-tavon a túlburjánzott ná­dasokat és rendszeresen gondoskodnak a tavak (Balaton, Velencei-tó) használatát zavaró hina­rasok levágásáról. A mederszabályozás elősegí­ti a tavak vízminőségének javítását is. Kotrásokat végeznek a feliszapolódott strando­kon, liajóutakban és kikötőkben is. A tudományos kutatás keretében meghatároz­ták a tavak vízháztartási paramétereit, ezeket észlelik is és kiterjesztették a vizsgálatokat a tó vízminőségére is. Űj kotrógép típusokat fejlesztet­tek ki és új technológiát vezettek be a meder­anyag eltávolítására és elhelyezésére. A környezet­védelmi igényeket jobban kielégítő korszerűbb partvédőmű típusokat dolgoztak, illetve kísérle­teztek ki. A Balaton vízszintszabályozása a korábbi víz­szintek tartós süllyesztését eredményezte és az állandósított alacsonyabb vízszint kedvezett a tó társadalmi hasznosításának. A partok feltöltése még jobban elősegítette a parti sáv hasznosítását, üdülők, nyaralók létesítésére alkalmasabbá tette. Helyenként azonban lecsapoló csatornák híján, belvizes területek keletkeztek. A feltöltött partszakaszokon partvédőműveket építettek, amelyek védelmet nyújtanak az erózió s a jég romboló hatása ellen. A kőből, betonból épített művek nem mindenben felelnek meg a környezetvédelem igényeinek, azonban még nincs megfelelő, minden igényt kielégítő partvédőmű­típus. Kifogásolható a feltöltött parti területek közvetlen beépítése pl. magas szintű szálloda­épületekkel. Előrelépést jelent, ha a közvetlen parti területeket meghagyják zöld területeknek, sé­tányoknak, mindenki számára hozzáférhető köz­területeknek. A Velencei-tónál a vízszintszabályozás hatására megszűnt a korábbi, esetenként több méteres víz­szintingadozás. Az állandósított vízszintek meg­felelnek a nádasok fejlődésének és a vízi élővilág életfeltételeinek. A mederszabályozás, kotrás hatására a tó nyílt­vízi területe jelentősen megnőtt, a nádborítás 59%-ról 42%-ra csökkent, de a tó nádas jellege megmaradt. Nőtt a vízmélység is, megváltoztak az áramlási és hullámzási viszonyok, végeredmény­ben határozott javulási tendencia mutatható ki a víz minőségében is. A tó parti sávját mintegy 15 km hosszon fel­töltötték és bevédték kő-, beton partvédőművekkel. A feltöltések csökkentették a sekély vizű terüle­teket, azonban a part mentén időszakosan bel­vizek képződhetnek, mivel a tópart csapadékvíz csatornázását még nem oldották meg. A szenny­vizek tisztításáról és elvezetéséről gondoskodtak, még tisztított szennyvíz som kerülhet be a tóba. A Fertő-tó vízszintszabályozása sikeresnek mond­ható, nincsenek nagy vízszintingadozások. Az előállított vízszintek egyaránt kielégítik az oszt­rák és magyar hasznosítási igényeket, vagyis a fürdőzés, a halászat, a hajózás igényeit és a ná- . dasok életfeltételeit. Magyar területen a Fertő­rákosi öbölben végeztek kotrást, partfeltöltést és védőmű építést 200 m hosszpn. Az öbölben kiala­kított üdülő- és vitorlástelep, strand, valamint partrendezés megfelel a környezetvédelmi igények­nek is. A további szabályozási munkákat tartal­mazó általános szabályozási tervet minden érde­kelttel egyeztették. 6. Ajánlások 1. A folyó- és tószabályozás tervezése során a klasszikus célkitűzések mellett a jövőben is szük- * séges figyelembe venni ate érintett terület körnve­zetvédelmi és tájrendezési követelménveit. 2. A prioritások elsődleges figyelembevétele mellett tudatos érdek egyeztetés is szükséges a tájrendezési szempontok figyelembevételével. 3. Az érdekek egyeztetéséhez szükséges a kör­nyezetvédelmi követelmények (igények) pontos megfogalmazása. 4. A tervezett szabályozási beavatkozásokat a területrendezési tervekkel egyeztetni, továbbá az érdekelt állami és társadalmi szervekkel ismertetni, indokolni szükséges. 5. A természeti környezet változtatásával járó szabályozási beavatkozások tervezésénél és kivi-

Next

/
Thumbnails
Contents