Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

5. szám - Liptai Edit–Sajgó Zsolt–dr. Szilágyi Gábor: A talajvízháztartás módosulásai változatos terület beépítésekor

311 Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. A talaj vízháztartás módosulásai változatos terület beépítésekor LIPTAI EDIT—SAJGÓ ZSOLT Dr. S Z I L Á O Y I O Á B O K • 1. Bevezetés A hazai gyakorlatban ritkán adódik lehetőség egyegy nagyobb ipari létesítmény, lakótelep építése céljára kijelölt terület hidrológiai adottságainak változását végigkísérni a telepítést megelőző időszaktól kezdve az építést követő új egyensúlyi helyzet kialakulásáig. Az 1970-es években megépített új Bélapátfalvi Cementgyár helyének kijelölésénél az anyagnyerőhely közelsége ós a környezetvédelmi előírások betartása kapott elsőrendű fontosságot, ezért az új gyár igen változatos morfológiai, hidrológiai adottságú területre került, amely a beépítés műszaki vonatkozásaiban kedvezőtlennek bizonyult. Az előkészítés fázisában, a kivitelezést 1—2 évvel megelőzően a területen vízmegfigyelő kutak létesültek, amelyek egy része a kivitelezés során tönkrement. A megsemmisült kutak időnkénti pótlásával, az észlelési hálózat bővítésével és a rendszeres vízszintészleléssel lehetővé vált az emberi beavatkozások hatására bekövetkező hidrológiai változások megfigyelése. A továbbiakban a földtani adottságok, a kivitelezés során végrehajtott tereprendezési, vízrendezési ós víztelenítési munkálatok hidrológiai vonatkozásai, a vízszintészlelések értékelései kerülnek ismertetésre. 2. Vízföldtani adottságok A létesítmény telepítésének feltételeit és a későbbi üzemeltetés körülményeit döntően befolyásolják a vízföldtani adottságok. A telepítési terület természeti adottságai meghatározzák az alkalmazható alapozási módot, a vízmentesítés technikai megoldását. BAC telepítésének, megépítésének feltételeit is a vízföldtani adottságok határozták meg. A paleozoos-rnezozoos alaphegység'karbon-permtriász-jura korú, zömében mészkő, pala kőzetanyaggal, pásztás településű. Kiemelt rögei alkotják a Bükk-hegység fő tömegét. A hegység tönk felszíne letarolódott, pereme lepusztulási lépcsők mentén tagolódott, mélybe süllyedt. Az összlet karbonátos tagjai a fennsíki vízgyűjtő területen felszín alá jutott csapadékvizet összegyűjtik és a hegységperem felé vezetik. A kilépő víz bővizű karsztforrások formájában jelenik meg és részben átadódik a fiatalabb fedőhegységi kőzetek felé. Utólagos feltöltés, tereprendezés I | Holocén rétegek M

M Pleisztocén rétegek Miocén ottnangi agyagmhrga 100 [m] Rendezett terepszint 1. ábra. Vízföldtani szelvény (2—2) Fig. 1. Hydro geological section (2—2) * Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest.