Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

5. szám - Kiss László: Hidrológiai vizsgálatok a baghdadi metró feltárási munkáiban

310 Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. Kiss L.: Hidrológiai vizsgálatok a baghdadi metrónál zások alapján 10~ 4 m/s nagyságrendű, iszaposabb változatainal — és az volt a kevesebb eset — 10­5 m/s volt. Az ábrákból első rátekintésre az tűnik ki, hogy az eredmények igen széles tartományban, 10" 4 — 10~® m/s értékek között szórnak, de ezen belül az adatok 94%-a 10~ 5—10­8 érték között van. Ezen a tartományon belül is azonban a 10~ 5 és 10~ 7­hez tartozó esetszámok kiemelkedő értéket kép­viselnek. Tovább elemezve az adatokat kitűnik, hogy a fúrásban és ezen belül is a kanalazásos módszerrel végzett vizsgálatok eredményei köze­lítik meg jól a tényleges szivárgási értéket (10~ 4, 10~ 5), viszont az észlelőkútban végzett mérések adatai és ezen belül is kanalazásos módszer több nagyságrenddel rosszabb értékeket adott. Helyszí­ni megfigyelések alapján a vizsgálati eredmények ilyen szórásának okai a következők. A fúrások mélyítése, mintavételi és egyéb vizsgálati köve­telmények miatt — a szemcsés rétegben — válta­kozva öblítéssel és iszapolással történt, így a fú­rásban lévő vízoszlop mindenképp lebegő iszapot tartalmazott. Ez azért is fent állt, mert a homok iszaptertelma 8—15% volt. így a furat feltöltése­kor ez a vízoszlop — zagy — lefele mozogva, az iszapszemcsék a talajba beszűrődtek, a furat talpán iszappal rontott permeabilitású kérget hozva létre. Ezzel szemben, lekanalazás esetén a kúttalp fe­lől vízáramlás indult meg, tehát az iszapkéreg nem alakulhatott ki. Mindez magyarázza, a leka­nalazásos módszer igen jó és a feltöltéses módszer rosszabb eredményeit. Mint az ábrákból láthattuk, az észlelőkútba végzett vizsgálatokból nyert eredmények több nagyságrenddel rosszabbak. Ennek oka a szűrő­elem nem szerencsés megválasztása, ugyanis k = 3 10­4 m/s áteresztőképességű kerámia szűrő­elemet alkalmaztak, tehát a talaj áteresztőképes­ségével gyakorlatilag azonos elemet. Nyilvánvaló, hogy önmagában ez a körülmény, valamint az iszapos zagy, továbbá a talaj és a homokszűrő, a homokszűrő és a szűrőelem határfelületén fel­lépő bonyolult szivárgási jelenségek nagymérték­ben meghamisítják az értékeket. Összefoglalva megállapítható, hogy a szivárgási tényező fúrólyukban, ill. szűrőzött megfigyelő kútban történő in situ meghatározásának ott al­kalmazott módszerei igen hasznosak tájékoztató jellegű adatok nyerésére, különösképp kellő furat előkészítés és szűrőszerkezet alkalmazása esetén. A módszer gyors és olcsó, hazai elterjedése kívá­natos volna. Hydrological investigations performed during surveying of the underground railway system of Baghdad Kiss, L. In the wake of large-scale surveying of the underground railway system of Baghdad 10 experts of the Institute for Geodesy and Geotechnies (FTV) participated in on site activites. Along the planned, 3*2 km long track 207 borings and 116 observation wells were deployed. Observations were directed toward groundwater stages, their fluctuations and toward the seepage coefficient of a sandy layer underneath a 15—20 m thick clayey stratum available everywhere in the explored area. Values of the seepage coeffiecient, however, displayed a rather remarkable standard deviation depending on wheter measured in a borehole or in an obseration well, and whether filling up or scooping was the method used. The reason of these deviations was in relationship with the preparation of the borehole, and with the selection of the filter-material. As a summation it can be stated that the method for the determination of seepage coefficients in bore­holes or filtered observation wells is useful to obtain estimates for these values, especially, if the borehole was properly prepared and adequate filter was used. The method is fast and cheap. Speeding of the method would be desirable. Könyvismertetés Új szakterület, új tantárgy, új szekció a vízgazdálkodásban Dr. Wisnovszky Iván: Belterületi (települési) vízrende^ zés műveinek hidrológiai és hidraulikai méretezése VMGT—146 VGI Budapest 1984. 132 oldal A csapadékvizek elvezetésének rendszere szinte egy­idős a településekkel. Az ezen a téren mutatkozó elmara­dottság egyre szembetűnőbb. A települési vízrendezés megoldásának tudományos megalapozása nagyívű pá­lyán halad és kiterjed a hidrológia, hidraulika minden területére, ami a településekkel kapcsolatos. A települések csapadék-csatornázásáról gyűjtött is­mereteit a szerző 1978-ban ismertette a VMGT-96 kötetében. A most ismertetésre kerülő VMGT méltó folytatása a korábbinak. A településekre hulló csapadék­víz elvezetése, a fölös talajvíz lecsapolása módszereinek fejlesztése, a tisztított szennyvizet befogadó vízzel kap­csolatos mérnöki tervezés gyorsan fejlődő eljárásai szük­ségessé tették a települési vízrendezés eredményeinek összegyűjtését. A szerző részletesen ismerteti fő fejezetekben: — a település hidrológiai környezetét, — a csapadékvíz elvezető közműveket, — a települések alatti fölös talajvíz lecsapolását és — a településen áthúzódó vízfolyás rendezésének hidro­lógiai és hidraulikai előkészítését. Kzzel a települési vízrendezés szakterület alapjait és fej­lesztési lehetőségeit teremti meg. A téma időszerűségéből következően 1985-től a mér­nökképzésben is tantárgyként szerepel a vízépítő mérnö­köknél. Nem lenne teljes a kép, ha nem adnánk számot nem­zetközi eredményekről. A települési vízrendezésről az első világkonferenciát 1978-ban Angliában rendezték meg. A települési vízrendezéssel foglalkozó munka­csoport azóta a Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szö­vetség egyik szekciója lett és 1981-ben USA-ban a má­sodik, 1984-ben Svédországban a harmadik világkon­ferenciát szervezték ill. tartották meg. A települési vízrendezés szerteágazó problémakörét tartalmazó tanulmányt a tervező, fejlesztő szakemberek jól hasznosíthatják a települési vízrendezés gazdaságos, hatékony megoldásainak kialakításában. Szabó né Zemenszky Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents