Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

5. szám - Kiss László: Hidrológiai vizsgálatok a baghdadi metró feltárási munkáiban

Kiss L.: Hidrológiai vizsgálatok a baghdadi metrónál Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. 309 Az öntözés igen intenzív, az ottani rendkívül száraz éghajlaton a zöldterületek fenntartása csak árasztásos öntözéssel lehetséges. A felszíni utánpótlódás másik forrása az emésztőgödör rendszer. Baghdad vezetékes vízellátása száz százalékosnak mondható, ugyanakkor a csatornázás annak csak kis részére terjed ki. Ennél fogva a szennyvízelvezetésnek csak az emésztőgödör a módja. Az áteresztőképesség megállapítása egyrészt a fúrólyukakban és vízszintészlelő kutakban történt méréssel, másrészt próbaszivattyúzással történt. A két módszer közül a fúrólyukakban és vízszintészlelő kútban alkalmazott módszer ismertetése indokolt részletesen, mivel hazai gyakorlatban ilyen, vagy ehhez hasonló in situ vizsgálatokat, sajnos nem alkalmazunk. A próbaszivatytyúzás módszere viszont nálunk is elterjedt és az ott végzettől sem végrehajtási módjában, sem számítási eljárásában nem tér el. Az in situ vizsgálat módja a furat, ill. kút feltöltése vagy lekanalazása után a vízszint süllyedése, ill. emelkedése idősorának mérése volt. Az így kapott vízszint idősorokból volt számítható a ,,k" tényező értéke. A számítás a már említett angol szabvány szerint történt. A szabvány Hworslev eljárásának alkalmazását írta elő. (Time lag and soil permeablity in ground water observetion.) Az alkalmazott számítási eljárás általános képlete: 20 k használatos összefüggése: D [In 1,1(Z/Z>) + /+1,0+1, l(i//)

2)] IS•Sí -I is to A. Fúrási adatok összehasonlítása ríszlelókútban és fúrásban mért össz adat Fúrásban mért össz. adat Fúrásban vizszintemelkedésból számított adatok n ..1 L.. 10 * 10

S10'10'' 10'

8 ff'

9 k [cm/s] ÍO-i r

H '.10 5B. ÉszlelSkút adatainak összehasonlítása Észlelökútban és fúrásban I Lmért össz adat fszlelökútban mért össz adat ~>— észlelő kútban vizszintemelke- f"~i böl számított össz adat •-• 1(f

l 1Ö

51Ö

eW k [cm/s] volt, ahol A a eső keresztmetszeti felülete, F belépési tényező, í, mérés kezdő időpontha, t, mérés befejező időpontja, H

l

t II, vízszint í,, ill. t.

l időpontban, a nyugalmi vízszinthez viszonyítva, T bázis-idő faktor. Az F belépési faktor valójában egy a furat állapotától függő korrekciós tényező, melynek értékei, mint azt a 4. ábrán láthatjuk, eltérőek, attól függően, hogy a béléscsősaru egy vízzáró réteghatáron, vagy azonos rétegben, ill. a béléscső fel van töltődve, vagy a furat a esősarun túlnyúlik stb. Vízszintészlelő, szűrőzött kút esetében e tényező értéke a szűrőfelület, ill. a kavicsolás geometriai méreteitől függ. Ebben az esetben az F _ 2,32(LjD) összefüggésből, ill. a 3. ábra szerinti görbéből állapítható meg a belépési tényező értéke. A bázis-idő faktor ,,T" Hworslev szerint — a és a mérés közben eltelt idő közötti y = a-\-bx 6. ábra. A szivárgási tényező in situ vizsgálatéinak adatai Fig. 6. Data on in situ investigations of the seepage coefficient egyenlettel kifejezhető egyenes In HJH

2 = 1 értékéhez tartozó időérték (5. ábra). A fentiekben leírt módszer — bár bizonyos bizonytalanságot rejt magában, — mégis igen jó lehetőség gyors ós gazdaságos adatszerzésre egy réteg permeabilitásáról. Tapasztalatok szerint azon ban fokozott figyelmet kell fordítani a furat előkészítésére, a szűrő megválasztására, mivel döntően azokon múlik a vizsgálat megbízhatósága. Illusztrálásul 66 db vizsgálat adatainak feldolgozását láthatjuk, melyek között feltöltéses és lekanalazásos vizsgálat egyaránt szerepel mind fúrólyukban, mind észlelőkútban. A statisztikai feldolgozás eredményei a 6. ábrán láthatók. Az ábrákon a mérések esetszámai kerültek ábrázolásra az azokból számított ,,k" tényező értékek függvényében. Mind az ,,A", mind a ,,£" ábrán folytonos vonal jelzi az összes esetszámot, tehát minden mérést, beleértve a furatban és észlelőkútban végzett feltöltéses és lekanalazásos vizsgálat eredményeit. A szaggatott vonal az ,,A" ábrában a furatban, a ,,B" ábrában az észlelőkútban végzett össz vizsgálati eredményt. A pontozott vonal a lekanalazással végzett vizsgálati eredményeket ábrázolja, ugyanilyen megosztásban, vagyis az ,,A" ábrán a furat, a ,,B" ábrán az észlelőkutak esetére vonatkoztatva. A kapott eredmények értékelésének kiindulási alapja, hogy a feltárt szemcsés réteg — tömör középszemű homok — szivárgási tényezője, a próbaszivattyú-