Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
5. szám - Könyvismertetés
Dr. Laczko vich J.—dr. Medgyesi 1.: Felszín alatti acélközművek Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. 305 Si > I, = a sínben visszafolyó aram = ä sínből kitépő kóboráram 5. ábra. A kóboráram veszélyeztetés csökkentése mélyföldelőkkel Fig. 5. Reduction of creeping-current imperilment by use of deep-earthing " állású, mélyen (gazdasági okokból max. 30—40 m mélyen) fekvő réteg. Ez az előtervezési fázisban csak a geológiai kutatásokból határozható meg, amelyet követ a fizikai paramétereket meghatározó geofizikai kutatás (5. ábra). Összefoglalás A bemutatott néhány példából látható, hogy a korrózióvédelem, amely egyre fontosabb népgazdasági szerephez jut, megköveteli a földtudományok együttes alkalmazását. A tervezés alapadat beszerzésnél alapvetően a vizsgálandó terület geológiai felépítését kell ismerni, mert ez meghatározza, ill. elősegíti a tervezési alternatívák közül az optimális megoldás kiválasztását. A geológiai és hidrológiai ismeretek alapján kitűzhetők a földtani felépítés tényleges — korróziós szempontból szükséges — fizikai paramétereinek meghatározási helyei. A fizikai paraméterek meghatározása elsődlegesen geofizikai módszerekkel történik, de szükségesek a kémiai és a talajbiológiai vizsgálatok is. A vizsgálati eredmények birtokában már megtervezhetők a védelem módszerei, amelyek az utóbbi években rohamosan fejlődnek. A védelmi módszerek fejlesztése megköveteli a talajokkal kapcsolatos elméleti ismeretek további növelését, amely csak a geológusok, hidrológusok, geofizikusok és vegyészek szoros együttműködésével lehetséges. IRODALOM [1] Baeckmann, W. V.—Schwenk , W. : Handbuch des katodischen Korrosionsschutzes. (Theorie und Praxis der elektrochemischen Schutz verfahren) Winheim, Verlag Chemie, GMbH 1980. [2] Morgan, J. A.: Cathodic protection. New York, MacMillan, 1960. [3] Tatum, ,7. F. : Theory and application of Deep Ground Anode Beds. Corrosion, VIII. 1961. [4] Pritula, V. V. —Szidorova, N. P. : Elektrohimicseszkaja zascsita podzemmfih kommunikacij kompeszszornüh i naszoszniih sztancij. Korrozija i zascsita. 10.56. Moszkva, 1974. [5] Vüszockij, V. F.: Vlijanyije rassztojanyija mezsdu truboprovodami i anodnüm zazemlenyijem nu raszprosztranyenyije katodnoj zascsitnoj zonü. Moszkva, „Goszinti", 1962. [6] Makdry K.— Vámos E.: Földalatti fémszerkezetek korrózióvédelme, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980. • Anti-corrosive protection of subsurface utility conduits made of steel Laczkovics, J. —Medgyesi, I. A huge percentage of the failures of subsurface steel conduits steins from corrosion. Corrosive harms are initiated by electroteclmical processes developing between soil and metal. Knowledge about and protection against their damages rely on relationships discovered by earth-sciences. Protective mearuses against corrosion must be introduced in the stage of planning of a conduit. Basic data used in such activities is obtained during geophysical and chemical investigations applied in connection with the soil. Experiments were initially limited to the measurement of one or two parameters (e. g. specific geoelectric resistance of the soil). At present, however, complex field and laboratory measurements are performed. On the basis of the results of such investigations a posteriori protection of earlier deployed stee utilities can be introduced. By use of the parameters mentioned earlier, the efficiency of protection against corrosion can be extended. Vízgeokémia és a glaukonit cserélhető kationjai a marylandi Aquia víztartóban (Aqueous Geochemistry ami the Exchangeable Cation composition of Glauconite in the Aquia Aquifer, Maryland). Francis II. Chapelle, Le Roy L. K nobel. Ground Water 1983 Vol. 21, No. 3 313—352 A felszín alatti vizek összetételének a víz mozgási irányában történő változásával — a változásokat ioncserének tulajdonítva — több szerző foglalkpzott. Az ioncserélő közeg cserélhető ionjairól azonban nem álltak adatók rende Ikezósre. Szerzők a marylandi Auqia víztartóban tanulmányozták a víz és az ioncsere szempontjából egyetlen számottevő mennyiségben jelen levő ásvány, a fj'aukonit kationösszetételének alakulását. A vizsgált kationok — Ca 2 + , Mg 2 + , Na + , K + — mennyisege a vízben a víztartó legmagasabb helyzetű, utánpótlódási területéről a felszín alatti vízmozgás irányában szisztematikusan változott. Az utánpótlódási területen a Ca s + az uralkodó kation, ettől a vízfolyás irányában 10—20 mérföld távolságra a Ca 2 + és Mg'- + , 20—35 mérföld között a K + , míg 40 mérföldnél nagyobb távolságra a Na + . A kationok a vízből Ca-' + , Mg 2 +, K + és Na + sorrendben távoznak el, ez a sorrend megfelel ezen kationok relatív stabilitásának az ioncserélő felületen. A vizsgált glaukonit minták ioncsere kapacitása közel azonos. A cserélhető kationok a vízben oldott kationokkal összhangban változnak a víz mozgásának irányában. A cserélhető kationok összes mennyisége az. utánpótlódási területről származó glaukonit mintákban kevesebb, mint az ettől távolabb vett mintákban. A vízben oldott szilikát és oxigén mennyiségének csökkenése a vízmozgás irányában azt bizonyítja, hogy a glaukonit mállása is bekövetkezik. Ez befolyásolja mind a víz, mind a glaukonit összetételét elsősorban a utánpótlódási területen.
