Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

5. szám - Dr. Kiss Barnabás: Közművesítés fejlesztésének néhány gyakorlati eredménye

298 Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. Dr. Kiss B.: Közművesítés fejlesztése uzemeiesi es amornzacios too [evj vákuumhatás alatti^ rendszer, 3Hm vezeték, 30 m-ként beemelő szerkezet és 1. vákuumközpont Nyomásalatti rendszer 3km vezeték 30m-ként beemelő szivattyú Gravitációs rendszer 3km hosszú 4. ábra. Beruházási és üzemköltségek 3% kamatos kamattal Fig. 4. Investment and operation costs with 3% compound interest A gravitációs rendszernél az üzemelési és fenntartási költség és ténykedés a kényszeráramúakhoz viszonyítva elhanyagolhatóan kicsi. A nyomás alatti rendszer beemelő szivattyú egységei, azok automatikája rendszeres ellenőrzést és villamos energiát igényel. A vákuum hatás alatti rendszer beemelő egységei rendszeres ellenőrzést a vákuum központban pedig az állandó kezelőszemélyzetnek energiaigényes gépeket kell üzemeltetni, felügyelni és kezelni. A helyzetmegítélést az ipari háttér kérdése nagymértékben bonyolítja. A gravitációs csatornaépítéshez minden anyag .rendelkezésre áll, de a kónyszeráranni rendszerek esetében ez nem mondható. Azt is meg kell említeni, hogy a kényszeráramú szennyvízgyűjtés mindkét változatánál legalábbis egyenlőre nem zárható ki, a jelentős üzemzavart okozó körülmények (csőtörés, szerkezeti rendellenes működés stb.) bekövetkezése. Általános tapasztalat szerint a 3,0—3,5 m-nél nem mélyebb gravitációs csatorna létesítése esetén a beruházás többlete ellensúlyozni képes a kényszeráramú szennyvízgyűjtés építési előnyeit és üzemelési költségeit. A kényszeráramúak esetén kisszámú rákapcsolásnál a nyomásalatti, nagyobbszámú esetén pedig a vákuumüzemű összegyűjtés lehet versenyképes. A gazdaságosság, ill. célszerűség a háttéripar további fejlesztésével lényegesen módosulhat. szintes terep és magas talajvízállású helyeken a kényszeráramú rendszerek megvalósítási költségei lényegesen alacsonyabbak, mint a gravitációs csatornáé, és ami nem elhanyagolható a felszínközeli csatornafektetés jobban gépesíthető és lényegesen gyorsabb az építés üteme is. 1. Gyujtőkút 2 AEROSZYPHON 3 Levegő vezeték if. Levegő beeresztő szerkezet 5. Keverödob 5. ábra. AEROSYPHON gyűjtőkútban Fig. 5. AEROSYPHON in a collector-well 3. Közműalagutak Jelenleg a települések közművesítése főleg hagyományos földkiemeléses módszerrel épül. Ennek főbb hátrányai: — nagy helyigény, — nagy fajlagos építési költség, — építéskor a település, ill. a nyomvonal menti terület hosszú ideig tartó zavarása, —• a hagyományos közműépítéshez általában nem nélkülözhetőek a bonyolult és költséges építési berendezések, — fenntartási, karbantartási munl-a során útfelbontásokat kell végezni, ami zavarja a település életét és költséges, — a korrózióvédelem \ megnyugtató megoldása kérdéses. Az utóbbi időben a felsorolt hátrányokat közműalagutak, közműfolyosók alkalmazásával kívánják kiküszöbölni. Ezek a korszerű megoldások is esetenként hátrányokkal rendelkeznek, így: — igen magas lehet a fajlagos építési költség, — a közműfolyosók kialakítása sok esetben műszaki és jogi nehézségekkel jár, különösen rekonstrukció alá kerülő régi városrészekben. — a közműalagutak, folyosók tere később nem bővíthető, — a talajvíz-nyomás elleni védelem nincs megnyugtatóan megoldva, — a közműalagutak építése viszonylag sok helyi építési munkával jár, és elérhető haladási sebessége viszonylag kicsi. A közművesítések olcsóbbá tételére olyan befogadó alagút, vagy folyosórendszer szükséges, amelynek megvalósítási költsége alacsonyabb és az előbbiekben vázolt hátrányoktól mentes.