Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

5. szám - Dr. Kiss Barnabás: Közművesítés fejlesztésének néhány gyakorlati eredménye

296 Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. Közművesítés fejlesztésének néhány gyakorlati eredménye DR. KISS BARNABÁS* 1. Bevezetés Ví/.i közműveket már régóta építenek és üzemelteti nek. A fejlődés az alapmegoldásokra irányult, a gép üzemelést nem igénylő rendszerek domináltak. Az utolsó ^évtizedek gazdasági fejlődése elindította az emberiség kívánalmait a kényelmesebb ós jobb élet felé. így az összkomfortos lakás lett az általános igény, amelynek fontos tényezője a vízi közműellátás. E téren különösen a vízellátás fejlődése volt dinamikus, amely a lakosság egészséges életkörülményeinek biztosítása tekintetében alapvető szolgáltatást jelentett. A vízellátásnak ezt a fejlődését nem követte a szennyvíz összegyűjtés és elhelyezés, amelyet a gazdasági feltételek mellett egyéb körülmények is fékeznek. Az újabb településfejlesztési ós lakásépítés politikai irányelvekből azonban egyértelműen következik, hogy a kisebb települések lakosság-megtartó képességének fokozása elsőrendű érdek, amelyben a szennyvízgyűjtés és elhelyezés megoldása egyik meghatározó tényező. Ahhoz, hogy a szennyvízgyűjtés — csatornázás — vonalán nagyobb fejlődés indulhasson, innovatív tevékenység szükséges, hogy a rendelkezésre álló lehetőségekből minél nagyobb lakóterületet tudjunk ellátni. Cél a szennyvízösszegyűjtés gazdaságosabbá tételén felül még az összes közművezeték megvalósításának ós üzemeltetésének olcsóbbá tétele is. 2. Szennyvízgyűjtési rendszerek A fejlesztésnél kiindulásként az igények és lehetőségek feltárásával a jelenleg ismert lehetőségekből kell kiindulni és az egyes alrendszerek közötti összefüggések, ill. különbözőségek vizsgálandók, az adottságokra támaszkodó optimális eredmény érdekében. Ezért együtt kell megvizsgálni a különböző szennyvíz összegyűjtési lehetőségeket és rendszereket, a megoldásokat, a megvalósítás ipari hátterét, az üzemeltetés feltételeit. 2.1 Gravitációs csatorna A gravitációs csatornaépítés közép és nagyobb településeknél a múltban és a jövőben is a szennyvíz összegyűjtés alapvető módszere. Kisebb településeknél az elmaradás fontos tényezői az igen magas fajlagos megvalósítási költség, amelynek csökkentésén az adott viszonyok mellett nem tudunk jelentős változtatást elérni, a másik lényeges tényező a kihasználatlan vízszállítóképességre való építés. A gravitációs csatornák üzemeltetési szempontjai alapján a legkisebb átmérő a 30 cm, kisebbet a tisztíthatóság nehézkes volta miatt nein létesítenek. (1. ábra) így a megengedhető minimális v= 0,6 m/s sebesség esetén 43 l/s kapacitásra, 10 300 lakóegyenérték csúcsszennyvízhozama elvezetésére képes. A sík terepviszonyok esetén építhető legnagyobb gravitációs csatornaszakasz mintegy 2000 fm, 1,2 m indító-, és 6,0 m érkezési mélység, «=0,6 m/s sebességhez tartozó 2,5% esés figyelembevételével. Ennél hosszabb gravitációs csatorna egyszerű feltételekkel átemeléssel, vagy az esetleges terepesés adta lehetőségek kihasználásával létesíthető. E csatorna * Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest. hosszhoz tartozó szennyvízhozam (2. ábra) kistelepülésnél mindössze Q = 6 l/s csúcs- és 21,56 m

3/d mennyiség. Az 1. ábra szerint a csúcsvíz elvezetéséhez d — 10,0 cm csatorna is elégséges lenne, ezzel szemben a minimális ö! = 30 cm átmérőjűt kell építeni. Megállapítható, hogy a családi házas településeken a gravitációs szennyvízgyűjtőiendszer elvezetőképességét szinte sohasem tudjuk kihasználni, ez csak városokban és üzemekben lehetséges. Ugyanakkor a szétterülő települések miatt az említett 2 km hossz rendszerint nem elegendő egy kisebb település gravitációs csatornázásához sem vízszintes terület esetén. így előtérbe kerülhet a gravitációs rendszer mellett az átemeléssel kiegészített és a kényszeráramú szennyvízgyűjtés is. 2.2. Kényszeráramú szennyvízgyűjtő rendszerek 2.2.1. Nyomás alatti szennyvízgyűjtő rendszer. A nyomás alatti gyűjtőrendszer eléggé ismert és terjedőben van. Főbb elemei az 5—6 m vízoszlop nyomás alatt álló gyűjtőhálózat és a mellette 2— 4 telkenként létesített gyűjtőaknákban lévő beemelő szivattyúk. A gyűjtőhálózat — alapvezeték — kismélységben épített nyomócső, amelynek a végpontján van a szennyvíztisztítótelep, vagy Szállított vizmennyiség[lls] 1. ábra. Körkeresztmetszetű vezetékek szenny vízszállítása Fig. 1. Wastewater discharge of circular conduits