Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

5. szám - Dr. Wisnovszky Iván: A vízellátás, csatornázás és fürdőszolgáltatás szakember ellátása

Dr. Wisnovszky I.: A vízellátás, csatornázás és fürdő szolgáltatás Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. 293 1. táblázat Tanácsi és regionális vízi közüzemi létszám és végzettségi adatai (fő) Csoport 1977 1983 Építő létszám Üzemeltető Üzemeimegnevezése létszám tetési létszám fejlődése Összes Vízi Gépész Ve- Villa- Építő, Egyéb Mező- Közg. Egyéb 1977 1983 1977 1983 1977—83 gyész mos építész mű- gazdaszaki ság

i 1 2 3 4 5 0 7 8 9 10 11 12 13 14 15 10 17 Létszám 35 855 43 507 Egyetemet végzett «82 1 023 135 21« 112 45 «1 Főiskolát végzett 599 1 154 282 209 13 «8 103 Középfokú végzettségű « 808 20 890 l«0(i 58«0 415 1580 1852 Alt. isk. végzett 17 704 14 995 8 ált. iskolánál kevesebbet végzett 10 0«2 5 445 Szakmunkás (részben érettségizett) 12 513 14 882 950 4370 295 1282 1275 Betanított munkás 7 347 »158 1112 ««8 29 79 2«7 Segédmunkás 8 705 10 9(50 11 «40 11 520 24 215 31 987 7 772 45 29 93 287 280 280 402 743 341 45 31 88 315 2(10 340 339 814 475 1(148 72« 179(1 5427 3 300 2 «00 3 400 3 000 3 508 15 104 17 490 11 995 13 982 - 3 109 5 200 4 500 4 8«2 945 - 8 917 815 358 — 5537 37« 211 «41« 1 millió forint értékű állóeszköz-állományra jutö üzemeltetési létszám fő/M Ft kezelt állóeszközérték , 0,577 0,338 soknál, de a szakember terítés még távolról sem egyenletes. A jelenleginél egyenletesebb fedettség csupán a minőségi igényesség és a képzés iránti érdekeltség fokozásával érhető el. Dr. Wisnovszky Iván az OVH osztályvezetője a felsőoktatásról szólt. Rámutatott, hogy főiskolai szinten a szakterületi üzemeltetés irányú képzés megvalósult Baján, de előnyösen kiegészíti a képzés a vízépítési jártasság igényét is. Várhatóan rövidesen kiegészül a képzés a szilárd hulladék kezelés ismereteivel is. Ügy tűnik, hogy a főiskolai mélyépítő képzéssel kellő munkamegosztás alakult ki, a mélyépítő (üzemeltető) és az üzemeltető (vízépítő) képzések között. A mélyépítő képzés Pécsett és Budapesten folyik. Remélhetően az üzemmérnökök üzemeltetési képzésében Baján olyan figyelemreméltó ,,iskola" alakul ki, amire még külföldön is felfigyelhetnek. Ehhez az üzemeltetési továbbképzést el kell indítani haladéktalanul. Szorosabbra kell fűzni a főiskolai Intézet kutatási-fejlesztési együttműködését az üzemeltető vállalatokkal. E két feladat maradéktalan teljesítésése szükséges az említett üzemeltetési „iskola" megteremtéséhez. A Budapesti Műszaki Egyetemen a Vízellátási és Csatornázási Osztály — ami régen megérett már a tanszék címre — kialakította az üzemeltetési képzés feltételeit, képzési és továbbképzési szinten egyaránt. Nyílt továbbképzési irányvonala példamutató, ami segíti a gépész-, a végyészmérnökök stb. közmű üzemeltetési felkészítését. Sajnos az utóbbi időszakban a szakosítás ellen ható oktatásfejlesztési tendenciák fékezik az Osztálynak az egészséges fejlődési törekvéseit. A bevezetőből megállapítható, hogy amíg a „település üzemeltetés" évről-évre növekvő számú okleveles mérnököt igényel, az építés-szerelés igénye jelentősen visszaesett. A „település íizemeltetés"-nek ezt az igényét a Magyarországhoz hasonló méretű országok rendre a,,civil engineer''-!,^szolgai fordítás szerint a ,,polgári mérnököt" képző karok keretében, vagy új intézet létesítésével oldották meg, többnyire sanitary, magyarul (köz) egészségügyi képzés kialakításával. A sanitary képzés felöleli a vízellátáson, csatornázáson, fürdőszolgáltatáson kívül a fűtés, a melegvízellátás és a szilárd hulladék kezelés ismereteit, nem csupán létesítési, hanem üzemeltetési szempontból. Ezt a képzést nem. lehet csupán az építő szakismeret alapozásával megegyező alapokra építeni! Szükséges, hogy a BME megfelelő következtetéseket vonjon le, mind a képzés tartalmára, mind a képzés környezeti feltételeinek biztosítására vonatkozóan. A vízellátási üzemek irányításában jelentős szerepet töltenek be a Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett hidrogeológus mérnökök. A szakirányú szolgáltatásban nélkülözhetetlenek a külföldön — elsősorban a Lengyel NK-ban — végzett közegészségügyi mérnökök. Az üzemeltetési munkát irányító mintegy 5000 fő felsőfokú végzettségű (mérnök, közgazdász stb.) szakember célirányos továbbképzése kevéssé megoldott. Az ismeretfelújító és az új ismereteket terjesztő módszerek közül igen jó hatásfokú az évenként megrendezett Vízminőségi Szeminárium. Igen hasznos iránymutató az MTA Vízellátás Csatornázási Albizottságának működése. Még megoldásra vár: — a vízi közművek üzemeltetésében az üzemen belüli kutatás-fejlesztés eltrejesztése, — az ezt megalapozó mennyiségi és minőségi adatok gyűjtésének kialakítása, — az üzemeltetői kutatás iránti igényesség és érdekeltség kialakítása, illetve fejlesztése, — a felsorolt feladatok megoldásában a rendszeres együttműködés kialakítása az üzemeltetők és az iskolák tanárai, illetve tanulói között. Ennek a fejlesztő munkának az elvi irányításában, a célirányos továbbképzés évenkénti feladatainak meghatározásában magasszintű szakértői munkát kellene szervezni, amire az említett MTA