Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

5. szám - Lesenyei Gábor–dr. Vajna Zoltán: MÉLYÉPTERV rendszerű flotáló berendezések üzemi tapasztalatai

290 Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. Dr, Wisn

ov szky I.: A vízellátás, csatornázás és fürdő szolgáltatás nek, mivel a szennyvizek szennyezettsége egyre összetettebbé válik, és új szennyezők jelennek meg. A növekvő elvárások és feladatok kielégítése csak úgy lehetséges, ha a szennyvíztisztítási és építési technológiákat folyamatosan fejlesztjük. A technológiai méretezésre vonatkozó analitikus képletek alapján történő tervezés eredménye bizonytalan. A különféle szakirodalom ugyanis a képletekben szereplő állandókra vonatkozóan nagyságrendben különböző adatokat ad. A félüzemi méretű kísérletek célja az anyagmérlegek, valamint a reagensmennyiségek, energiaigények stb. felvétele, a technológiai méretezés részletes alapadatainak meghatározása. Sok esetben a gépészeti berendezéseknek, a műszeres méréseknek, és az automatikus vezérlés megoldásának ellenőrzése is csak így válik lehetővé. A félüzemi kísérletek fontos feladata bizonyos üzemi tapasztalatok megszerzése is, mint a korrózió, habzás, szennyezettségi változások stb. Az elfolyó tisztított szemiyvíz minőségére vonatkozó, pontosan meghatározott határértékek — a tervezési feladatok nagy részénél — csak akkor garantálhatok, ha a tervezés félüzemi kísérletek eredményein alapul. A tervezést megelőző tisztítástechnológiai vizsgálatok alapján garantálhattuk a tisztított víz minőségét: — a tejipari szennyvizek 60 mg/1 alatti szerves szennyezettségét, a tervezett mennyiségi és minőségi terhelés esetén; — a szónmosói vízrendszer 21 m

3/h tisztított víz maradék szennyezettségét 10 mg/l oldószerextrakt és 100 mg/l kémiai oxigénigény érték alatt; — gépkocsimosó üzem 12 m

3/h víz vissza forgató berendezés tisztított vizében maximum 5 mg/l maradék olajszennyezettséget; — a bentonit kötésű bazaltgyapot lemez gyártásának 3-4 m

3/h cirkulációs vízrendszerében 50 mg/l alatti lebegőanyagot garantáltunk. Üzemi vizsgálat nélkül nem számítottunk volna a Tavanit gyártás visszaforgatott vizének bomlásveszélyére. A gyapjúmosás szennyvizének flotációs tisztítására végzett modell vizsgálatai derült ki az, hogy a szokásos felületi terheléssel és recirkulációvaj a feladat nem oldható meg. Gyapjúmosás során ug yanis igen koncentrált — nagy zsír, fehérje, trágya és egyéb szennyezőanyag tartalmú — szennyvíz keletkezik, amely ANA detergenseket és szódát is tartalmaz. Tervezési feladatunkban a 200 m

3/d mennyiségű szennyvíz összes lebegőanyag-tartalma 10-13 g/l, KOI 25-42 g/l, zsírtartalma 7-20 g/l. Ilyen koncentrációviszonyok esetén a felületegységre eső szennyezőanyag tömegáram határozottan korlátozza a terhelhetőséget. Kiviteli tervünkben ezért 6 kg/m

2h lebegőanyag terheléssel, 260% recirkulációs aránnyal, 2 órás tartózkodási idővel számoltunk. Alapvető feladat az ipar és mezőgazdaság vízgazdálkodásának optimalizálása. Jellemző, hogy példáink közül három esetben is a legjobb műszakigazdasági megoldás úgy született, hogy teljes visszaforgatást terveztünk meg (a szennyvíztisztítás helyett): — a szénmosói vízrendszerben a tisztított víz pótvízként való visszaforgatásával szennyvízelvezetés nem történik. — a gépkocsimosó üzem tisztított vizét is közvetlenül visszaforgatjuk és a gépkocsimosásra felhasználjuk. — a bentonit kötésű bazalt gyapot gyártásában is zárt, cirkulációs vízrendszert alakítottunk ki, ezzel jelentős gyártási rostveszteség megtakarítását is biztosítva. A tervezés elsőrendű feladata a teljes körű, komplex áttekintés, hogy az egész rendszer műszaki-gaz- dasági optimumát megteremthesse. A gyártási veszteségek csökkentése, a hulladékanyagok hasznosítása és a vízgazdálkodás fejlesztése (ezen belül a frissvízhasználat csökkentése) alapvető követelmény. Betriebserfalirungen mit Flotíerungsanlagen Typ MÉLYÉPTEHV Lesenyei, G.—Dr. Vajna, Z. Mit Hilfe dieser Flotationsvorrichtung werden in erster Linie aus dem Abwasser Öle, Fette, Faserstoffe und andere feinverteilte oder kolloidale Substanzen ausgefällt bzw. Schlämme eingedickt; Unter Druck wird die Luft in zwei Stufen eingetragen, sodann über Druekminderung freigemachte Mikroblasen flotiert; das Verfahren gewährleistet eine gleichzeitige, voneinander unabhängige Regulierung von Druck und Volumenstrom über eigene Mittel. Erörtert werden die Grundsätze der Bemessung, sowie die Praxis der Durchführung anhand der hydraulischen bzw. der Schmutzstoff-Belastung, die in der Vorrichtung auszugestaltenden Geschwindigkeitsverhältnisse. Die Flotationsmethode und -Vorrichtung wurde zur Eindickung von Klärschlämmen, sowie zur Klärung verschiedener Industrieabwässer (Lebensmittel-, Leicht-, Baustoff-, Verkehrs-, Maschinenbau- und Chemische Industrie) eingesetzt. Beschrieben werden, einerseits anhand der Daten der die Planung ergründenden Modellversuche,andererseits der beim Probebetrieb von in Betrieb gegangenen Anlagen gemachten Erfahrungen, die für die Klärung von Fabrikationsabwässcrn (Erdölindustrie, Molkereibetriebe, Fleischverarbeitung, Kühlhäuser, Konservenerzeugung, Pharmakologie Baustoffherstellubg, harte Dichtungsplatten für Bauzwecke) erarbeitete bzw. geplante Einrichtungen. Die Wirtschaftlichkeit des Systems ist eindeutig nachweisbar, im Vergleich zu den herkömmlichen Sedimentierungs-, bzw. Flotierungsan lagen wird ein erheblich höherer Klärungswirkungsgrad erzielt. (Auch die Abmessung der ausgefällten Schmutzstoffe liegt um mindestens eine Grössenordnung kleiner, anderseits sind bei bedeutend kleinerer Differenz in der Dichte bessere Ergebnisse gewährleistet.) Eine wesentlich geringere Reaktionszeit genügt. Kleineres Objektvolumen und geringerer Platzbedarf ergeben niedrigere Investitionskosten. Der Bau aus Fertigteilen ist möglich.