Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
5. szám - Csima Sándor: A kubányi típusú rizstelep tervezési tapasztalatai
276 Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. Dr, Wisnov szky I.: A vízellátás, csatornázás és fürdő szolgáltatás zési periódusnak a párosításával kezdődik. Itt szükséges megjegyezni, hogy a kubányi rizstermő zóna, s hazánk is a rizs előfordulási területénekészaki határán található. Ezjkorlátóit napfény-energiát és rövid (110—130 nap) vegetációs időt jelent. A fentiek miatt a talajelőkészítés, műtrágyázás, vetés, az első árasztás (kelesztő), majd az ezt követő öntözéses árasztások az agrotechnikában meghatározott, szigorúan betartandó határidőket követel. Ezen feltételektől függ a normális sűrűségű kelési tőszám a növény további fejlődése, majd a termésképzés. A rizs vegetációs fázisainak megfelelően különböző rétegű vízborítást kell biztosítani a kelesztő árasztás és a kakaslábfű kiölését szolgáló árasztás idején. A bokrosodást megelőzően a vízszintet csökkenteni majd a bokrosodás után emelni kell. Állandó vízszintet kell tartani a virágzás, vagy a viaszérés kezdetéig. A magas terméseredmények elérésének, valamint az öntöző rendszer minden vegetációs fázisában történő helyes üzemeltetésének érdekében a vegetációs fázisokat előre kell jelezni. Kubányi viszonyok között a rizs termesztését a lerövidített árasztások módszerével végzik. Ebben az esetben a legelterjedtebb megoldásként az öntözési rendszer meghatározására az alábbi két módszert alkalmazzák : 1. Vegetációs periódus kezdeti fázisában megszakított árasztások, majd a kelés után állandó árasztás az egyszikűek elleni herbicidek használata nél kiil. Ez a módszer a gyomtalan, sziktelen talajokon alkalmazható. 2. Kalitkák megszakított árasztása az egyszikűek elleni herbicidek alkalmazásával a sós talajok esetében használható a kalitka vizének szigorú ásványanyag-tartalom vizsgálata mellett. Kiegészítő lecsapolások szükségesek különösen a rizs vegetációjának kezdeti fázisában, amikor a rizs a sótartalomra fokozottan érzékeny. Ismerve minden vegetációs időtartamát, a tudományos kísérleti intézetek által javasolt vízszinttartási variációkra kijelölendő az öntözési periódusok időtartama és annak megfelelően a rizsterepeken szükséges vízborítási mélység. A hidromodulusok számításánál figyelembe kell még venni, hogy — egy kalitka árasztási ideje 22—26 óra egy tömb 4 nap — lecsapolás egy tömbre 6 nap — telep ellárasztása és lecsapolása 12—12 nap Ezek után kerülhet sor a tényleges számítások elvégzésére táblázatos formában. A táblázat kitöltése a vízháztartás beérkező és kilépő részeire vonatkozó összes adat bejegyzésével kezdődik. Ezek atmoszférikus csapadékok, veszteségek, a talajok telítettségére, párólgásra, transpirációra függőleges fiitrációra, vízszintes fiitrációra vonatkozó adatok a rizs fejlődési szakaszaiban illetve 5 naponként. Adat beszerzési problémák jelentkeztek, mert a hazai gyakorlatban ilyen adatokra, ilyen részletes séggel nem volt szükség, következésképpen nem is állt rendelkezésünkre. Ismételten a szovjet tapasztalatokat voltunk kénytelenek felhasználni. A számítások elvégzése után kerülhetett sor a csatornák, utak kivonalazására, a tereprendezés elkészítésére. 2.3. Tereprendezési terv elkészítése A tereprendezési tervet a 20x20 m-es négyzethálós területfelvételek alapján lehet elvégezni, figyelembe véve a nyomvonalas létesítményekből kikerülő, illetve töltésekbe, utakba beépítetendő földmennyiséget is. A földmozgatás során mindvégig szem előtt kell tartani a talaj termőképességének megóvását, ezért mindvégig elkülönítetten kell kezelni a humuszt és a tápanyagokban szegény altalajt. Tereprendezéssel szemben támasztott követelmények : — a núíterep vízszintes, az elméleti síktól ±3 cm eltérés engedhető meg. — a műtere]» síkja és a kalitkákat ellátó harmadrendű tápcsatorna vízszintje között minimálisan 33 cm szintkülönbségnek kell lennie, ami biztosítja a 25 cm-es maximális vízborítást, valamint a kiszolgáláshoz szükséges 8 cm-es esésveszteséget, — két szomszédos kalitka műsíkja közti különbség 50 cm-nél nagyobb nem lehet, mert ellenkező esetben fiitráció indul meg a magasabban lévő kalitkákból az alacsonyabb felé, — ahol a nyesés, vagy feltöltés mértéke az 5 cm-t meghaladja, arról a területről előzőleg a humuszt <i talajtani szakvéleményben meghatározott vastagságig le kell termelni, majd a tereprendezés elvégzése után visszateríteni, — nyomvonalas létesítmények alól kikerülő humuszt külön kell kezelni, s csak terepfeltöltésbe szabad behordani, — az egész rizstelepre be kell jelölni azokat a területeket, ahol a talaj együttes sótartalma a kritikus érték fölött van. E területekről kitermelt földet csak feltöltésbe és útba lehet beépíteni, töltésbe és rizsgátba nem mert a kémiai összetétele miatt folyósodrásra hajlamos. Összességében megállapítható, hogy lényegesen több földmozgatással jár a tereprendezés, mint a hagyományos rizstelepnél. Míg a magyar rizstelepeknél az átlagos földmozgás értéke 500—800m 3/ha addig a Kubányi típusúnál 2300 m^/ha. Kivitelezési költségben 40—50 ezer Ft/ha értékkel szemben 106.000,-Ft/ha bekerülési költség áll. A tereprendezési terv elkészítéséhez számítógépet szerettünk volna felhasználni. Menet közben azonban tapasztalnunk kellett, hogy Magyarországon nincs olyan program, ami ennyi korlátozó kikötést figyelembe tudna venni. Ä tervezéssel párhuzamosan felvettük a kapcsolatot a VG1 Számítógépes Központjával, s közösen egy új programot dolgoztunk ki, melybe ezeket a feltételeket beépítettük. Kipróbálására azonban idő hiányában sajnos nem kerülhetett sor.
