Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
5. szám - Csima Sándor: A kubányi típusú rizstelep tervezési tapasztalatai
Kalavszky K.— dr. Lelkes J.: A járva üzemelő öntöző Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. 277 3. Termelési eredmények A rizstelep első üteme 1982-ben elkészült, első vetés 1983. tavaszán történt több fajta vetőmag kipróbálásával. A legnagyobb hozamú a Nueleoryza fajta volt, mely a Palotási Állami Gazdaság Kubányi típusú rizstelepén 5,5 t/ha termésátlagot, a haFolytatás a 273. oldalról céljainkat közösen az ipar, a közegészségügy, a környezetvédelem és a vízgazdálkodás szakemberei jól átgondolt hosszútávú programjával lehet elérni. A budapesti veszélyes szennyvíziszapok elhelyezésének megoldását sürgős feladatnak ismerte el, melyre az OKTH-val és az Jpari Minisztériummal közösen kell megoldást találni. Ez lehet a káros anyagok visszanyerése és újrahasználata vagvpedig az egész országra kiterjedő veszélyes hulladékelhelyező rendszer kiépítése. E témában minden olyan megoldást, mely jobb mint a jelenlegi, azt el kell fogadni. K. Gs. Nemzetközi Hidrológiai Program A Magyar Nemzeti Bizottság titkárságának 1985. februári tájékoztatása szerint befejeződött a tizenötödször megrendezett nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam, amelyen 10 országból 12-en vettek részt, és amelyet 1984. februárja és júliusa közt tartott meg a VITÍTK1 Budapesten. A Nemzetközi Hidrológiai Programm kormányközi tanácsülésén 1984. március 22 és 30 közt részt vett dr. Kovács György akadémikus, a Nemzeti Bizottság elnöke, a Kormányközi Tanács leköszönő elnöke. 1984. október 22 és 20 közt volt a kormányközi tanács irodájának ülése, amelyen dr. Kovács György vett részt, és amelyen három magyar jelölést is jóváhagytak: az infrastruktúra témában dr. Szesztay Károly, a modern módszerek oktatását célzó témában dr. Futaki, Károly, reportőri jelölését, illetve egy most megszervezendő szerkesztő bizottság tagjaként dr. Kovács György jelölését. Magyar résztvevők voltak jelen az európai szocialista országok együttműködése keretében az urbanizációs hatásokkal foglalkozó, a hegyvidéki hidrológiai kérdésekkel foglalkozó, a felszín alatti észlelő rendszerekkel, ill. a mezőgazdasági hatásokkal foglalkozó munkacsoportok ülésein, továbbá a kísérleti vízgyűjtők témájában tartott szemináriumon. Az európai szocialista országok NH I' nemzeti bizottságainak X. találkozóját Magyarország rendezte meg 1984. október I és (i közt Ráckevén. Itt a folyamatos NH I' ügyek megtárgyalása után a résztvevők megismerkedtek a Soroksári-1 hinaág vízgazdálkodási kérdéseivel és a Duna folyószabályozásának egyes kérdéseivel, a Középdunavölgyi VIZ IG közreműködésével és vezetése mellett. A dunamenti országok 1984. augusztus 21—25 közt megrendezett pozsonyi XII. hidrológiai előrejelzési konferenciájának 19 magyar résztvevője volt, akik 11 előadást és 1 bemutatót tartottak. A Magyar Nemzeti Bizottság lehetőségeihez mérten igyekezett azon dolgozni, hogy az UNESCO Program keretében érkező anyagok a hazai közvélemény előtt ismertté váljanak. Törekedett hazai eredmények külföldi népszerűsítésére is. Nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyam — tizenhatod ízben Az UNESCO és a TESCO megbízásából 1985-ben tizenhatodszor rendezte meg a VITUKI a nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamot. 1% tanfolyam célkitűzése a vízgazdálkodás gyakorlatában használt elméleti és alkalmazott hidrológiai módszerek megismertetése és egyes legújabb kutatási eredmények bemutatása. A vízigények növekedése előbb-utóbb mindegyik országban gondot okozhat. A tudomány és a technika eredményei segítik ugyan az emberiséget az igényelt mennyiségű és minőségű víz megszerzésében, de a vízgyományos rizstelepen 3,5 t/ha termésátlagot eredményezett. Üzemköltség a Kubányi típusnál 6564 Ft/t, a hagyományos rizstelepnél 8834 Ft/t. Bár egy év terméseredményeiből messzemenő következtetéseket levonni nem szabad, annyi megállapítható, hogy a rizstelep eddig beváltotta a hozzá fűzött reményeket. készletek jó felhasználásának előfeltétele a nemzetközi munkamegosztás és a hatékony együttműködés. A koordinált programútok megvalósításának jó segítője az azonos feladatokat végző szakemberek továbbképzése egyes világprogramokban adott célkitűzések szellemében. Ezért van jelentősége a nemzetközi továbbképző tanfolyamok szervezésének és megtartásának, mert ezzel elsősorban a fejlődő országok számára lehet hasznosan megalapozni a vízgazdálkodást. A magyar hidrológusok az UNESCO által létrehozott Nemzetközi Hidrológiai Program keretei közt járulnak hozzá a tanfolyam tizenhatodszori megrendezésével a vízgazdálkodás fejlődő országokban történő mind jobb megszervezéséhez. Az 1985. évi tanfolyamra 9 országból — Ghana, India, Indonézia, Irak, Jemeni NDK, Kuba, Nepál, Szíria és Vietnam —összesen 12-en jelentkeztek, míg az eddigi 15 tanfolyamon 49 országból összesen 233-au vettek részt. A tanfolyam jelentősége azonban túlnőtt a viszonylag szerény létszámokon. Az 1985. évi tanfolyam megnyitására Budapesten került sor, 1985. február 19-én. Ünnepi előadást tartott dr. Szöllősi-Nagy András, a VITUKI főigazgató helyettese a hidrológiai előrejelzés használhatóságáról. Üdvözlő beszédet mondott: dr. Breinich Miklós, az OVH elnökhelyettese, Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója és dr.Kiss Dezső akadémikus. A MTESZ Budapesti Szervezetének megalakulása A MTESZ-be tömörült műszaki- és természettudományi, gazdasági- és agrár szakemberek 32 egyesületének 170 küldötte 1984. november 17-én küldöttértekezleten alakította meg a METSZ Budapesti Szervezetét. A vidéki szervezetek megyei hálózata után immár fővárosunkban is alakulhatott olyan szervezet, amely a közvetlen lakóterület és annak tágabb környezete kérdéseivel is hatékonyan foglalkozni képes és kíván, kihasználva a szakemberek számából és együttműködésének fokozásából adódó nagy lehetőségeket. A budapesti szervezet elnökévé dr. Horgos Gyula kandidátus, ny. minisztert választották, aki egyébként a MTESZ társelnöki tisztét is betölti. Társelnökök lettek: dr. Kovács István akadémikus, Mészáros Vilmos, az OK 1SZ elnökhelyettese és Stadinger István, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese. Titkár: Deák László. Tudvalevő, bogy a MTESZ-t alkotó egyesületek tagjainak egyharmada Budapesten él és dolgozik. A nagyfokú koncentráció a városfejlesztési feladatokban, a kereskedelemben, a közlekedésben, a víz- és csatornahálózat fejlesztésében, a lakásépítés területén, és még sok más területen különleges, a tagegyesületek közös munkáját feltételező feladatok megoldását kívánja. A Budapesti Szervezet tovább kívánja bővíteni az előzetesen már létrejött és 4 éven át működő Budapesti Intéző Bizottság munkásságát. A tagegyesületek többsége megértette és támogatta az új szervezet megalakulását. A Budapesti Szervezet már létrejötte pillanatában fontos felkéréseket kapott a Budapesti I'ártbizottsáírlól és a Fővárosi Tanácstól. Így a fővárosi műszakitudományos és gazdaságpolitikai feladatok megoldásában új lehetőségek nyíltak. Vélhetőleg az egyesületekben végzendő társadalmi tevékenység eredményességéhez is hozzájárulhat az a tény, hogy a budapesti szervezetekben nagyobb hangsúlyt kaphatnak a fővárosi problémák, anélkül, hogy a fővárosi szakembereknek olyan „országos" kérdésekkel is foglalkozniuk kellene, amelyeket hivatott vidéki szervezetek is magukra vállalhatnak.
