Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
5. szám - Csima Sándor: A kubányi típusú rizstelep tervezési tapasztalatai
274 Hidrológiai Közlöny 1985. 5. sz. Dr, Wisnov szky I.: A vízellátás, csatornázás és fürdő szolgáltatás A Kubányi típusú rizstelep tervezési tapasztalatai CSIMA SÍ KD Oß* A magyar állam 1980-ban megvásárolta a Szovjetunió Földművelődésügyi Minisztériumától a Kubányi típusú, krasznodári technológiával üzemelő 500 ha rizstelep kiviteli tervét. A magyar illetékes hatóságok úgy döntöttek, hogy ez a kísérleti rizstelep Szolnok megyében, a Palotás Állami Gazdaság Dobai kerületében fog megvalósulni, egy meglévő de elavult rizstelep rekonstrukciójával. Felmerül a kérdés, egyáltalán miért volt szükség a licenc dokumentáció megvásárlására, hisz hazánkban is üzemelnek rizstelepek, s éppen Szolnok megyében található a vetésterület kétharmada. Nos, mint köztudott, Magyarországon a 70-esévek végére a rizstermesztés válságba került. A VT. ötéves tervidőszakban a rizs vetésterülete és termésátlaga alacsony szintre süllyedt. Ennek főbb okait az alábbiak szerint lehet összegezni. — A rizstelepek nagy része korszerűtlen, nem alkalmas arra, bogy a rizs biológiai igényeinek megfelelő agrotechnikát alkalmazni lehessen. A jelenleg hasznosított öntözőtelepeken probléma az öntözés—lecsapolás összhangja, a gyomosság, a terepegyenetlenségek, amelyek negatív irányba befolyásolják a termelés eredményességét. — Nagy területeken nincs szinkronban azárasztás agronómiai igénye és az öntözővíz szolgáltatás, lecsapolás. A rizsállományok emiatt is kiritkulhatnak, a fejlődés megkésik és a kémiai gyomirtás hatékonysága kisebb. — A tudományos kutató munka nem irányult kellő intenzitással a rizstermesztés fejlesztésére, s az elért kísérleti eredmények nem kerültek bevezetésre a gyakorlatban. Ilyen körülmények miatt válaszút elé kerültünk, hogy a rizstermesztés külföldi modern technológia szerint történjék, vagy pedig nem termesztünk rizst, s a szükségleteket importból elégítjük ki. Az első lehetőséget választottuk, s jelenleg is több külföldön jól bevált módszer vizsgázik magyar körülmények között. Ezek közé sorolható a Kubányi típusú rizstelep is. A módszer lényege a rizs vegetációs idejének, a rizstelepre érkező és távozó vízháztartásának, a különböző funkciójú és rendű öntöző-lecsapoló csatornák liidromodulusának, az éghajlati és talajfeltételeket figyelembe vevő, a kalitkán belüli vízmélység eléréséhez szükséges feltöltéseknek és lecsapolásoknak, a számított öntözési normáknak, a vízháztartás dinamizmusának és a csatornák által történő feltöltés rendszerének egymás utáni meghatározása. A garantált magas terméseredmények mögött pontosság, fegyelmezett munka áll a tervezést előkészítő megfigyelésektől, kísérletektől, mérésektől kezdve a kivitelezésen keresztül az üzemelésig. Csupán az érdekesség kedvéért említem meg, hogy a Szovjetunióban a terület kiválasztás, és a tervezési munka megkezdése között kb. 2—3 év is eltelik. Ezen időszak alatt helyszíni méréseket, * Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat, Szolnok vizsgálatokat végeznek, melyek eredményeit a tervezésben felhasználják. A következőkben térjünk rá a tervezés egyes fázisainak ismertetésére. 1. Előkészítő munkák 1.1. Terület kiválasztása A rizs egyik legnagyobb tűrőképességű növényünk a talaj minőségével szemben. Kedveli a kissé savanyú, 6,0 pH érték körüli talajokat. Legnagyobb termést a jó szerkezetű vályogtalajon adja. Ugyancsak jó termést ad a réti agyag talajokon, de még a savanyú, mésztelen szikes talajon is. Alap vet ő, hogy a felső 0—20 cm-es talajréteg minimum 1—3 százalék humuszt tartalmazzon, s a talaj vízáteresztő-képességi tényezője ne legyen több 0,5—1,0 m/d-nél. Szikesek esetén a talaj sótartalmát is meg kell vizsgálni. Abban az esetben, ha a nátrium-klorid tartalom a 0,3%-ot eléri, a rizs nem fejlődik, a talajt át kell mosatni. Ha az összes sótartalom 0,2% alatt van, terméscsökkentő hatás a rizs növekedésére nincs. 1.2. Geodéziai felvételek A hazai gyakorlattól eltérően a terepi felvételek előtt rajzasztal mellett 10.000-es katonai térképek felhasználásával elkészítik a rizstelep vázlatos kivonalazási tervét. Berajzolják az öntözőcsatornák, lecsapoló csatornák, rizsgátak, utak nyomvonalát. A tényleges terepi felvételek ezen nyomvonalak kitűzésével kezdődnek, s ezen nyomvonalak tengelyei a későbbiek folyamán alapvonalakként szerepelnek. A terület felvételeket a mi gyakorlatunkhoz hasonlóan 20x20 m-es hálóban készítik. Eltérés csupán az adatrögzítésben és feldolgozásban van, ugyanis elmarad a jegyzőkönyv vezetés és számítás művelete, mert a 20x20-as hálók sarokpontjait egyből abszolút magasságban mérik, az adatrögzítés pedig olyan adatlapon történik, amely egyben számítógépes feldolgozásra is — további beavatkozás nélkül — alkalmas. 1.3. Hidrometeorológiai adatbeszerzés Meteorológiai adatok közül az alábbiakat kell beszerezni és vizsgálni: — levegő és talajhőmérséklet (°C), — öntözővíz hőmérséklete ( CC), — levegő telítettségi hiánya (mb), — uralkodó szélirány, sebesség (m/s), — csapadék (mm), — párolgási képesség (mm), — záporok 10—25%-os valószínűséggel. A tervezés folyamán problémák jelentkeztek a meteorológiai adatok beszerzésekor. A hazai nyilvántartásban ugyanis sehol dem szerepel a rizs vegetációs időszakainak megfelelő, de max. 5 napos időtartamú meteorológiai adatbázis. A nehézségeket csak úgy tudtuk áthidalni, hogy elfogadtuk a Krasznodári körzetben mért értékeket
