Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

4. szám - Dr. Scheuer Gyula–Kraft János: Pécs építéshidrológiai tájegységei és talajvízviszonyai

234 Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. tonikusan előrejelzett eróziós völgyek a felszíni vízelvezetésen túlmenően hatást gyakorolnak a kőzetekben tározódé vizekre és esetenként olyan mélységig vágódtak be a víztartókba, hogy elérték az abban levő vizek szintjét, így megteremtődött a vízkiáramlás természetes feltétele a vízvezető kőzetekből. így a völgyek megcsapolásukkal környezetükben megváltoztatják a vízmozgás általános irányát. A völgyekben a vízkilépések lehetnek nyíltak, vagy rejtettek. Nyíltnak minősíthetőek a források, rejtett formában pedig, úgy jelentkezik, hogy a víz betáplálódik a völgyet kitöltő patak hordalékanyagába és annak vízkészletét növeli. Azokon a területeken, ahol a felszínközeiben rossz vízvezető kőzetek vannak a talajvíz a felszín alatt 1—3 m-ben már jelentkezik, így a hegyvidéki területen is előfordulnak magas talajvízállások területrészek. A Mecsek-alja területén tektonikusán érintkeznek a rossz vízvezető idősebb kőzetek a fiatalabb szarmata mészkővel Dr. Scheuer Cy.—

Kraft 3.: Pécs építéshidrológiai és pannóniai homok rétegekkel, amelyek vízvezető tulajdonsága jóval kedvezőbb. Ennek következtében ezen érintkezési vonaltól északra magas (1—3 m), attól délre pedig 15—30 m mélységű vízszinteket találtunk. (4. ábra). Az erózióbázis irányában a vízszintek fokozatosan megközelítik a felszínt és ezeken a területeken vannak az utóbbi évtizedekben el vizesedett pincék. Méréseink szerint a közművekből elszivárgó vizek hatására 1—3 m-rel emelkedett a talajvíz átlagos szintje a város belső területein. Vizsgálati eredményeket az izotópos mérések (3) is igazolták. A város déli részén a Pécsi-víz völgyében a talajvíz olyan magasan helyezkedik el, hogy helyenként a felszínre lép. Az eredeti természetes állapotot a különböző beavatkozások módosították. Vízlevezető árkokat létesítettek a belvizes területek lecsapolása érdekében, amelyek kedvező irányba változtatták meg a vízháztartást. Károsan hatott azonban az a körülmény, hogy e területen zagytavakat léte6. ábra. Áttekintő helyszínrajz a becsült maximális talaj talajvízszint feltüntetésével. I. Tettye forrftk karsztos vízgyűjtő területe, 2. zagytavak, 3. a talajvízszint izovonalai limf-hen Fig. 6 General layout with estimated maximum water levels 1. karstic catchment of the Tettye-springs, 2. slime ponds, 3. isolines of groundwater levels in metres above the Baltic Sea