Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Scheuer Gy.—

Kraft J.: Pécs építéshidrológiai Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. 22Ö sítettek, amelyek környezetükben állandóan magasan tartják a talajvizet. Ezt a hidroizohipszák lefutása is igazolja (5. és 6. ábrAlc). Az építéshidrológiai tájegységek közötti szoros hidrológiai kapcsolatot, vízátadást, a magasabb helyekről az alacsonyabbak felé a hidroizohipszás térkép is szemlélteti. A hegyvidéki területtől kezdve — kivétel a Tettye forrás karsztos vízgyűjtője — függetlenül a kőzetek korától és vízvezetői adottságaiktól a víz a felszín alatt mindenütt megtalálható és egységes összefüggő rendszert alkot a Pécsi-víz megcsapoló helyig. A hegységi résztől kezdve az erózióbázisig egységes talajvizet tározó hidrodinamikai rendszer mutatható ki. Ettől független rendszer része a Baranyai dombság építéshidrológiai tájegység. Összefoglalóan megjegyezzük, hogy munkánk célja volt áttekintést adni a vizsgált terület építéshidrológiai adottságairól, továbbá megkísérelni egységes rendszerbe foglalni a forrásokat és a talajvíz-helyzetet annak érdekében, 'hogy az a gyakorlati feladatok és problémák megoldásához segítséget jelenthessenek. I 0 D A L 0 M [1] Aujeszky G. — Scheuer Gy.: A pécsi Tettye-forrás hidrológiai vizsgálata. Hidrológiai Közlöny 52. 6—15. 1972. ^ [2] Ghikán G. és munkatársai: Pécs mérnökgeológiai térképsorozatának földtani térképei ós magyarázói. FTV Adattár. Kézirat. 1974—1983 Budapest. [3] Deák ./.: Pécs város vizeinek izotópos vizsgálata. VITUKI szakvélemény. FTV Adattúr. Kézirat. 1979—1980. Budapest. ' [4] FTV: Mérnökgeológiai, víz berendezési, talajmehanikai szakvélemények. FTV Adattár. Kézirat. 1960—1983. Budapest. [5] FTV: Pécs mérnökgeológiai térképei ós magyarázói. FTV Adattár. Kézirat. 1975—1984. Budapest. [6] Gahos Gy.: Nagy Pécs vízellátása. Az épülő I'ócs város rendezései kérdései. Pécs 1961. [7] Juhász J.: Hidrológia. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1976. [8.] Kraft J. — Szentirmai L-né: Pécs hidrogeológiai térképezése. MHT. II. Országos Vándorgyűl. Pécs. II. k. 58—65. 1981. [9] Pálfy M.: Átlátok Pécs környékének hidrogeológiájához. Hidrológiai Közlöny 10. 27—39. 1930. [10] Reményi P. és munkatársai: A pécsi medence talaj ós rétegvizeinek utánpótlódása. Hidrológiai Közlöny 45. 217—230. 1965. [11] Scheuer Gy. — Kraft J. — Tóth Iné: A pécsi pincevizek vizsgálata. Pécsi Műszaki Szemle 27. 10—15 1982. [12] Vadász E.: A Mecsek hegység. MAFI kiadás. Budapest 1935. licgional construct ion-hydrological units and groundwater conditions of the city of Pécs Scheuer, Gy. — Kraft, J. 1 In the area of the city of Pecs reigonal units can be delineated on the basis of identical cOnstruction-hydrological conditions. These are the features of a diverse geological and morphological setup. One may define notions coveringisimilar construction-hydrological cliaeracteristics. Surface waters and springs are genetically similar. Groundwaters, or the first subsurface layer containing water reserves may display identical storage and streaming conditions. Hased on such observations the determination of concrete constructionhydrological units lias been attempted. Morphological and geological realities — with consideration on hills and mountains, and the alluvial areas of flatlands — forced us to distinguish four larger eonstructioii-bydrologieal units (Fig. 1.). I) Mountainous area, 2) Foothills the of Mecsek Moutain, 3) Basin of the city of Pécs, 4) The northern half of the hilly region of County Baranya. There is a close hydrological link (the water in motion) among the different units. Starting with the mountainous area — except for the karstic catchment of the Tettye -springs — water is available everywhere as a united, continuous system, down till the tapping-site of Pócsi Víz (a brook) without any regard on the age of rocks and their water conducting capacity. A uniform hydrodynamic system for groundwater storage may be identified from the mountainous part till the base level of erosion. X A Gépipari Tudományos Egyesület, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Misikölci Nehézipari Műszaki Egyetem és a Pattantyús A. Gézáról elnevezett győri szakközépiskola PATTANTYÜS-ABRAHAM GÉZA (1885—1956) születésének 100. évfordulója alkalmából folyó év decemberében többnapos megemlékezést rendez. Győrött december 6—7-én emlékeznék meg a szakközépiskola névadójáról és ennek során az iskolában mellszobrának avatására is sor kerül. Budapesten december 9-én 19.00 h-kor a Műegyetemi Zenekar hangversenyt rendez, december lfí-én, 10 órakor egykori lakóházának falán (Bp. I., Piroska u. 7.). Emléktáblát avatnak. 11 órakor a BME Központi Könyvtárában Emlékkiállítás nyílik, 14 órakor a BME kertjében bronz mellszobrát avatják, 14.30-kor emlékülés lesz a BME dísztermében, és végül december 11-én, 11 órakor a Fankasréti temetőben Pattantyús professzor sírjának megkoszorúzására kerül sor. Miskolcon december 12-én, 10 órakor a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában a „2. Technikatörténeti Nap" keretében Pattantyús professzor oktatói tevékenységéről hangzanak el előadások, 14 órakor a NME-n emlékkiállítás nyílik, 15 órakor az NME-n klubdélután keretében a Pattantyús-Pöschl családról beszélgetnek a résztvevők. Részletes megnyitó igényelhető a GTE-ben és a BME Vízgépek Tanszékén.