Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
4. szám - Dr. Scheuer Gyula–Kraft János: Pécs építéshidrológiai tájegységei és talajvízviszonyai
Dr. Sche uer Gy. —Kraft J.: Pécs építéshidrológiai Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. 22Ö lehet közömbös, káros és hasznos, lehet helyi, környezeti, kistérségi és regionális, vagy átmeneti, időszakos, ismétlődő és folyamatos. A befolyásoltság is rendkívül szerteágazó lehet, mert ez jelentkezhet hozam- és kémiai — összetétel változásban és ezt okozhatja az urbanizáció, a mezőgazdaság vagy egyéb tényezők (pl. bányászat). A befolyásoltság lehet közegészségügyi vonatkozású is amikor a forrásvizét kémiai, bakteriológiai vagy biológiai hatás éri. Ezért nem közömbös a források védelme, amelv lehet táj-ós környezetvédelmi, mert megjelenési formája (vízesés) természeti látványosság (3. kép), vagy lerakódás miatt (édesvízi mészkő) merül fel a meglevő állapot fenntartása. De lehet közegészségügyi amikor a víz minőségének biztosítása a fő cél, továbbá vízföldtani, amikor a forrás hozamát, hőmérsékletét ós egyéb adottságait indokolt védelembe részesíteni. Az ilyen jellegű szempontok ismertetésével kívántuk a forrásvédelemre a figyelmet felhívni, mert a térség gyors és dinamikus fejlődése még olyan forrásokat is veszélyeztet, amelyeknek a város életében még ma is jelentőségük van (Tettye) és védelmükről a fenti szempontok figyelembevételével minél előbb gondoskodni célszerű. 3.2. Építést befolyásoló felszín alatti vizek A város bonyolult földtani felépítéséből eredően a felszín alatti első víz különböző kifejlődésű és korú kőzetekhez kapcsolódik, amelyek tektonikailag erősen zavart településűek és eltérő vízáteresztő képességgel rendelkeznek. E körülmények okozzák az építéshidrológiai problémák sokrétűségét és eltérő voltát. A hegységi területen mindenütt a kőzetek repedéseiben tározódik a víz. A legelterjedtebb víztartó az alsó triász időszaki kőzetösszlet. A permi homokkő és a proterozoós kőzetek (migmatit, gránit, fillit), valamint az alsó jurába tartozó összlet is a réseikben, főleg a felső szakaszukon tároznak vizet. E tájegység legjelentősebb víztartó kőzete az anizuszi mészkő, amely vízgyűjtő területe a Tettyének. Ez a terület is fokozottan érzékeny a felszíni szennyeződésre. A szilárd kőzetek területén kialakult tekr^^ j j | s p ^ ^ mrnm 0 0,5 1,0[km] 1 1 i .5. ábra. Áttekintő helyszínrajz a becsült maximális talajvízszint terep alatti mélységének feltüntetésével. 1. Tettye karsztos vízgyűjtője, 2. zagytavak, :s. a talajvízszint a terep alatt 0,0—2,0 m között, 4. 2,0—5,0 ni között, ő. 5—10 m között, 6. 10—20 m között, 7. 20 m alatt, S. jelentősebb források Fig. 5 General layout with estimated maximum proundwater le-)-els and their depths below ground-surface 1. karstie catchment of the Tettye-springs, 2. slime ponds, 3. ground-water levels between 0,0 and 2,0 m below the ground, 4. groundwater levels between 2,0 and 5,0 in below the ground, 5. groundwater levelshetween 5 and 10 m helow the ground, 6. groundwater levels between 10 and 20 in below the ground, 7. groundwater levels below 20 m, «..important springs
