Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

4. szám - Dr. Scheuer Gyula–Kraft János: Pécs építéshidrológiai tájegységei és talajvízviszonyai

230 Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. Dr. Scheuer Cy.—

Kraft 3.: Pécs építéshidrológiai terjedési területén fakad, a laza üledékekkel borított területrészeken előforduló források száma kevesebb. A vizsgálatunk során 236 db forrást vettünk nyilvántartásba és elkészítettük kataszterüket is. A forrásoknak mint a felszín alatti vizek koncentrált, természetes felszínre lépéseinek számos típusa, változata fordul elő. Pécs és környéke változatos morfológiai és földtani viszonyaiból eredően ezek az adottságok visszatükröződnek a források genetikai és egyéb jellemzőiben. A források különböző szempontok alapján osztályozhatók igen különböző, egymástól eltérő megjelenés formáik és adottságaik alapján. A főbb jellemvonásokat figyelembe véve készítettük el a források — vízföldtani, hidrológiai, hidrodinamikai adottságok alapján történő — csoportosítását. A 2. ábráról látható, hogy a hazánkban előforduló forrásoknak lényegében majdnem minden genetikai típusát képviselik. Meg kívánjuk jegyezni, hogy csak az általános típusjellemzőket adtuk, természetesen ezeken túlmenő egyedi genetikai tényezők is vannak, amelyek tovább színesítik az amúgy is rendkívül szerteágazó forrásgenetikai viszonyokat. Amennyiben valamely forrásra vagy forráscsoportja vonatkozóan a későbbiekben foglalási, vagy egyéb beavatkozási igény merülne fel, úgy az adott konkrét forrásnál ezeket a jellemzőket meg kell határozni, mert ezek alapvetően befolyásolják azokat a főbb műszaki tennivalókat, amelyek a feladatok megbízható végrehajtásához szükségesek. A vizsgált források túlnyomó részben a kis vízhozamú források csoportjába tartóinak. Hiányoznak a nagy, vagy kivételesen nagy vízhozamú források. A talaj- és a rétegforrások általában kis vízhozamúak, ha egyedi forrásokként vesszük vízadóképességüket figyelembe. OSZTÁLYOZÁS A VIZFOIDTANI VISZONYOK ALAPJAN A1 ER0ZI0RAZISH02 VISZONYÍTOTT HELYZET A1/1 erózióbázis alatt A1/2 erózióbázison A1/3 erózióbázis közelében AW erázióbázisfelett A2 KR0N0L0GIA AlAPJAN A3 GE0L0GIA SZERKEZET ÉS ALAKULAT A3/1 rés és hasadék A3/2 vető A3/3 karsztos járatok A 4 VIZ EREDETE , SZÁRMAZASA A4/1 karsztvíz A4/2 talajvíz Ak/3 rétegvíz réséshasadékviz A5 miLÉPÉS TÖRTÉNHET A 5/1 tározó kőzetből A 5/2 részbpn közvetíti) üledékén A5/3 közvetítő üledéken A5/4 saját te rakodáson keresztül A5/5 vegyesen A2/1 FORRÁSVÍZ KORA A2/11 friss 30 évnél fiatalabb A2/12 fiatal IQOévig A2/13 középkorú lOOOévig A2/U idős loópevnel idősebb A2/2 A FORRÁS FÖLDTANI KORA A2/21 fiatal Jho lócán, felső pleisztocen) A2/22 érett (középső , pleisztocen) A2/23 öreg (also fleisztocen varfy annál idősebb) A<,1 VIZUTANPCfTLODAS TÖRTÉNHET AM/1 csapadékból AU/2 é/ővizfolyásból \ AV2 VIZUTANPOTIOOASRA VALÓ ÉRZÉKENYSÉG A Wh gyorsan reagáló AW/2 késleltetve reagáló AW/3 lassan és el házban reaaáló A51 TÁPTERÜLETTŐL VALÓ TÁVOLSÁG km-ben A 51/1 közvetlenül „ kapcsolódó A51/2 tápterülethez közeli 1-3 A51/3 tápterülettől távol 3< A 51A vegyes A 61/1 VÖLGYEK ES SÍKSÁGI TERÜLETEN FAKADÓK A 51/11 völgytalpon A £1/12 völgyfőben A 61/13 foíyóteraszan A 61/14 alluviális síkon A 61/15 abráziás szinlőkon AB1/2 DOMBESHEGYVIDEKI TERÜLETEN FAKADÓK A 61/21 lejtőn,hegyoldalban A 61/22 tereplépcső A 61/23 derráziás felszíneken A 61/24 nyeregben A62/1 PINCE FORRÁSOK A 62/11 fő te forrós ha/12 oldalfal forrás A 62/13 talpforrás A7 ME6JELENÉSÍ FORMÁK A7/1 TERÜLETI AD0TTAG0K SZERINT Al/11 egyedi forrás A7/12 forrás csoport A7/13 forrás terület I A7/2 FORRÁSCSOPORTON BFLÜ UMFBKÜÍÖNSÖmiS A7/11 főforrás A7/22 mellékforrás A 7/23 árvízi forrós 2. ábra. Pécs és környéke forrásainak vízföldtani szempontú osztályozása Fig. 2 Hydrogeological classification of springs in Pécs and its surroundings