Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)
4. szám - Dr. Scheuer Gyula–Kraft János: Pécs építéshidrológiai tájegységei és talajvízviszonyai
Dr. Scheuer Gy.— Kraft J.: Pécs építéshidrológiai Hidrológiai Közlöny 1985. 4. sz. 22Ö Miután ezek rendszerint forráscsoportot alkotnak, együttes hozamuk már nagyobb lehet. A legnagyob b vízhozammal a karsztforrások rendelkeznek és szélsőséges vízjárásúak (2. kép). A 3. ábra a vízhozam osztályozásán túlmenően tartalmazza a hidrodinamikai adottságok alapján történő kategorizálást is. A pécsi források hidrodinamikailag háromféle rendszerbe tartoznak. A nyílttükrű hidrodinamikai rendszerekben a nyomás nélküli, szabadon kifolyó vizű források tartoznak. Ide sorolható a források legnagyobb része. A karsztforrások a torlasztott vizű forrásokhoz kapcsolhatók, míg a rétegfcrrások egy része a hidrosztatikus nyomás hatására felszálló források csoportjába tartoznak. A források legnagyobb része a hidegvizű (14 °C alattiak), egy-két forrás a hűvös (15—25 °C) kategóriába tartozik (pl. a Balokányi források). Az átlátszósági problémák a karsztforrásoknál jelentkeznek, mert ezek esetenként, vagy időszakosan megzavarosodnak. A vizsgált források a gázmentes vagy kissé gázos vizekhez sorolhatók. A kémiai tulajdonságok két módon csoportosíthatók. A vízben levő oldott anyag menynyi s é g e szerint — amely a pécsi források esetében az 1000 mg/l alatt van a természetes állapotukba. Az emberi szennyeződések miatt a talajvizes forrásoknál ennel nagyobb értékek is ismeretesek. Lerögzíthető, hogy a források az alacsony és a közepes oldott sótartalmú források csoportjába sorolhatók. A források vizében levő oldott sók mennyisége és minősége alapján legnagyobb részük a kalcium-hidrogénkarbonátos vizek csoportjába tartoznak. Az uralkodó kation a kalcium és az anion a hidrogénkarbonát. Ide sorolhatók a karsztforrások. Egyes vizekben a kationok közül a Na is feldúsul és uralkodóvá válhat a kalcium rovására, az anionok közül pedig a magasabb szulfát- vagy kloridtartalom megjelenése sem ritka. Az utóbbi időben az emberi beavatkozás és a környezeti hatás ugrásszerűen megnövekedett. Ez egyrészt a források hasznosításával és ezzel kapcsolatos foglalásukkal áll összefüggésben. Másrészt pedig a környezeti hatások lehetnek ma már olyan mértékűek, hogy források apadhatnak el, vagy mesterséges források keletkezhetnek. Az emberi tevékenység jelenleg már olyan mélységig képes a természeti viszonyokba beavatkozni ós azt befolyásolni, hogy ezek visszahatnak a forrásokat meghatározó természeti folyamatokra. A város fejlődéséből eredő területi terjeszkedés számos forrást már agglutivált, beolvasztott a város területébe. Egy részük foglalt ós vizüket hasznosítják külöféle célokra pl. ivóvízellátásra, de vannak még foglalatlan források is és vizük felhasználatlanul elfolyik. Az emberi beavatkozás B HIDROLOGIAI ES HIDRODINAMIKA IAD01FSA60K B/1 VÍZHOZAM B/2 HIDRODINAMIKAI ADOTTSAG / B/11 vizhozam nagysága l/min I IJ/111 vizszivargás 1> B/112 csekély vizhozor >1-10 B/113 kis vizhozam 10101 Bfm közepes 1001000 B/115 nogy 1D00< \ / \ B/12 vizhozam tartóssága B/121 állandó vízhozam B/122 változó vízhozam B/123 időszakos forrás B/21 nyílttükrű rendszerhez tartozó forrósok B/22 torlasztott vizű forrós B/211 leszálló forrósok B/221 átbukó forrás I B/222 duzzasztott forrósok B/23 nyomós alatti rendszerhez tartozó forrósok B/231 hidrosztatikus nyomós hatásóra félszálló forrósok 8/127 valtozo vizhozam BH221 szélsőséges vízjárásé B/1222 erősen változó B/1223 változó B/123 időszakos forrás B/1231 alkalmanként 1-3 év B/1232 hosszabb időközönként 3-10 év B/1233 csak extrém esetekben 10 éven tát 3. ábra. Pécs és környéke forrásainak hidrológiai és hidrodinamikai szempontú osztályozása Fig. 3 Hydrological and hydrodynamic classif ication of springs of Pécs and its surroundings
